„Dávid Ben-Gúrión” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Élete: 1 link korr.
12. sor: 12. sor:
Dávid Ben-Gúrión 1910-ben [[Jeruzsálem]]ben csatlakozott a [[Cionizmus|cionista]] [[munkásmozgalom]] (a [[Póalé Zion]]) [[Ahdúd]] (Egység) című újságának szerkesztőbizottságához. 1911-ben a Bécsben tartott Póalé Zion világkongresszusán képviselte Palesztinát. 1911-től jogot tanult a [[konstantinápoly]]i egyetemen. Amikor kitört az [[első világháború]], már Palesztina felé tartottak nyári vakációjukra egy orosz hajóval, de egy német hajó megtámadta őket.
Dávid Ben-Gúrión 1910-ben [[Jeruzsálem]]ben csatlakozott a [[Cionizmus|cionista]] [[munkásmozgalom]] (a [[Póalé Zion]]) [[Ahdúd]] (Egység) című újságának szerkesztőbizottságához. 1911-ben a Bécsben tartott Póalé Zion világkongresszusán képviselte Palesztinát. 1911-től jogot tanult a [[konstantinápoly]]i egyetemen. Amikor kitört az [[első világháború]], már Palesztina felé tartottak nyári vakációjukra egy orosz hajóval, de egy német hajó megtámadta őket.


Palesztinában zsidó önkéntes milíciát szerveztek a [[zsidók]] elleni támadások miatt. 1915 elején [[Dzsemal pasa]], mivel látta, hogy neveik az elkövetkező cionista kongresszusi listán szerepelnek, száműzte őket az Oszmán birodalomból. Egyiptomba távoztak azon év márciusában. Ben-Gúrión segített a [[Zsidó Légió]] létrehozásában, amelyet Angliában állítottak fel és majd később [[Egyiptom]]ba helyeztek át. Később az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba ment, hogy ott fiatal zsidókat toborozzon a Zsidó Légió számára és arra biztassa őket, hogy Palesztinába kell és érdemes jönniük a háború után. Mindezen tevékenységek közepette megismerkedett Paula Munweis-szel és 1917. december 5-én délelőtt 11.30-kor titokban összeházasodtak [[New York]]ban, a City Hallban. Amikor a [[Balfour-deklaráció]] (1917. november 2.) köztudomásra jutott, Ben-Gúrión éppen az USA-ban volt és ezt írta [[Háim Weizman]]nak: ''„Britannia nem adta vissza nekünk Palesztinát… [de] Britannia …elismert minket, mint nemzetet és a jogunkat egy országhoz. De csak a héber emberek tehetik ezt kézzelfoghatóvá, csak az ő lelkükkel, az erejükkel és tőkéjükkel, építhetik fel a Nemzeti Otthonukat és érhetik el a nemzeti újjászületésünket.”'' A háború után megalakították a [[Hisztadrút]]ot ([[Zsidó Munkások Általános Szövetsége]]), 1920. decemberében, és meg is választották a főtitkárának. Ezzel ő lett a főtitkára az egyedüli, szervezetileg elismert politikai formációnak Palesztinában. A tagsági könyvének a száma a hármas volt. A Hisztadrút célja: [[Izrael]] állam megalakításának elősegítése. Ez volt Ben-Gúrión válasza a Balfour-deklarációra.
Palesztinában zsidó önkéntes milíciát szerveztek a [[zsidók]] elleni támadások miatt. 1915 elején [[Dzsemal pasa]], mivel látta, hogy neveik az elkövetkező cionista kongresszusi listán szerepelnek, száműzte őket az Oszmán birodalomból. Egyiptomba távoztak azon év márciusában. Ben-Gúrión segített a [[Zsidó Légió]] létrehozásában, amelyet Angliában állítottak fel és majd később [[Egyiptom]]ba helyeztek át. Később az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba ment, hogy ott fiatal zsidókat toborozzon a Zsidó Légió számára és arra biztassa őket, hogy Palesztinába kell és érdemes jönniük a háború után. Mindezen tevékenységek közepette megismerkedett Paula Munweis-szel és 1917. december 5-én délelőtt 11.30-kor titokban összeházasodtak [[New York]]ban, a City Hallban. Amikor a [[Balfour-nyilatkozat (1917)|Balfour-deklaráció]] (1917. november 2.) köztudomásra jutott, Ben-Gúrión éppen az USA-ban volt és ezt írta [[Háim Weizman]]nak: ''„Britannia nem adta vissza nekünk Palesztinát… [de] Britannia …elismert minket, mint nemzetet és a jogunkat egy országhoz. De csak a héber emberek tehetik ezt kézzelfoghatóvá, csak az ő lelkükkel, az erejükkel és tőkéjükkel, építhetik fel a Nemzeti Otthonukat és érhetik el a nemzeti újjászületésünket.”'' A háború után megalakították a [[Hisztadrút]]ot ([[Zsidó Munkások Általános Szövetsége]]), 1920. decemberében, és meg is választották a főtitkárának. Ezzel ő lett a főtitkára az egyedüli, szervezetileg elismert politikai formációnak Palesztinában. A tagsági könyvének a száma a hármas volt. A Hisztadrút célja: [[Izrael]] állam megalakításának elősegítése. Ez volt Ben-Gúrión válasza a Balfour-deklarációra.


[[1921]]. márciusában létrehozták a [[Haganá]]t, mint ‘véderőt’. 1930-ban részt vett a [[Mapaj]] (Izrael Földjének Munkáspártja) megalapításában. 1930. szeptemberében [[Berlin]]ben ő nyitotta meg a [[Zsidó Munkások Világkongresszusa|Zsidó Munkások Világkongresszusát]]. 1935-ben a [[Zsidó Ügynökség]] végrehajtó bizottságának elnöke lett, egészen 1948-ig. 1939-ben megszületett a MacDonald-féle [[Fehér Könyv]] (1939. május 7.), amely nem tagadja meg a [[Balfour-deklaráció]]t, de nem jelenti azt, hogy ''„Palesztinát zsidó állammá alakítják át.”'' Ez a lépés Ben-Gúriónékat arra ösztönözte, hogy Anglia ellen elindítsák a harcos [[cionizmus]]t. Így fogalmazta ezt meg: ''„Úgy harcolunk a háborúban, mintha nem lenne Fehér Könyv, és úgy harcolunk a Fehér Könyv ellen, mintha nem lenne háború.”'' Ben-Gúrión és más angolbarát cionista vezetőket London magatartása arra ösztönzött, hogy megszerezzék az [[Amerikai Egyesült Államok]] támogatását. 1942. május 11-én megalkották a [[Baltimore-program]]ot, amelyben elutasítják az 1939-es Fehér könyvet és [[Izrael]] állam megalakítását teszik céljaik elérésének első helyére. David Ben-Gúrión 1945. június 26-án [[New York]]ban egy sajtótájékoztatón ezeket mondta: ''„Ha a Brit kormány tényleg fent szándékozik tartani a hatalmát és kierőszakolni a Fehér Könyvet, akkor neki állandó és brutális erőt kell alkalmaznia.”''
[[1921]]. márciusában létrehozták a [[Haganá]]t, mint ‘véderőt’. 1930-ban részt vett a [[Mapaj]] (Izrael Földjének Munkáspártja) megalapításában. 1930. szeptemberében [[Berlin]]ben ő nyitotta meg a [[Zsidó Munkások Világkongresszusa|Zsidó Munkások Világkongresszusát]]. 1935-ben a [[Zsidó Ügynökség]] végrehajtó bizottságának elnöke lett, egészen 1948-ig. 1939-ben megszületett a MacDonald-féle [[Fehér Könyv]] (1939. május 7.), amely nem tagadja meg a [[Balfour-deklaráció]]t, de nem jelenti azt, hogy ''„Palesztinát zsidó állammá alakítják át.”'' Ez a lépés Ben-Gúriónékat arra ösztönözte, hogy Anglia ellen elindítsák a harcos [[cionizmus]]t. Így fogalmazta ezt meg: ''„Úgy harcolunk a háborúban, mintha nem lenne Fehér Könyv, és úgy harcolunk a Fehér Könyv ellen, mintha nem lenne háború.”'' Ben-Gúrión és más angolbarát cionista vezetőket London magatartása arra ösztönzött, hogy megszerezzék az [[Amerikai Egyesült Államok]] támogatását. 1942. május 11-én megalkották a [[Baltimore-program]]ot, amelyben elutasítják az 1939-es Fehér könyvet és [[Izrael]] állam megalakítását teszik céljaik elérésének első helyére. David Ben-Gúrión 1945. június 26-án [[New York]]ban egy sajtótájékoztatón ezeket mondta: ''„Ha a Brit kormány tényleg fent szándékozik tartani a hatalmát és kierőszakolni a Fehér Könyvet, akkor neki állandó és brutális erőt kell alkalmaznia.”''

A lap 2012. november 23., 00:31-kori változata

Dávid Ben-Gúrión 1949-ben

Dávid Ben-Gúrión (héber betűkkel דויד בן־גוריון, izraeli angol átírással David Ben-Gurion, Płońsk, akkori Kongresszusi Lengyelország, ma Lengyelország, 1886. október 16., – Tel-Aviv, 1973. december 1.) izraeli politikus, miniszterelnök.

Élete

Eredeti neve David Grüen. Apja Victor Grüen ügyvéd, anyja Sheindel Fridman. 12 évesen elhatározta, hogy politikával akar foglalkozni. 14 évesen két idősebb társával együtt létrehozta az Ezra ifjúsági mozgalmat, hogy a Palesztinába való kivándorlást segítsék elő. 16 évesen Varsóba ment, hogy ott megszerezze az érettségijét. Közben, hogy eltartsa magát, egy modern szellemű héber iskolában tanított. 17 évesen csatlakozott a Póalé Zion (Cionista Munkások) mozgalmához. 1905-06 között Oroszországban kétszer letartóztatták forradalmi-cionista tevékenysége miatt. A második letartóztatásakor csak egy barátjának az 1000 rubelje mentette meg a szibériai fogságtól. Kiszabadulása után elhatározta, hogy Palesztinába megy. Először Odesszába ment és ott egy orosz kereskedelmi hajóra szállva indult el az Ígéret Földjére, Erec Jiszráél-be.

1906. szeptember 9-én érkezett Jaffába az akkor 21 éves David Grüen. Földművesként kezdett el dolgozni, de hamarosan malária döntötte le a lábáról és egy orvos javasolta neki, jobban tenné, ha elhagyná az országot, mivel a klíma nem az ő egészségének való. De ő kitartott, és ekkor választotta a Ben-Gúrión nevet, amelyiket szívesebben használta, mint az orosz nevét. Ez a név egy zsidó vezető neve volt a római kori Palesztinában a Második Templom lerombolásakor.

Támadta azokat a zsidó földtulajdonosokat, akik inkább az olcsó arab munkaerőt alkalmazták a frissen érkezett zsidók helyett. Sokszor sztrájkokat szervezett ezek elérése céljából. Egy hónappal Palesztinába érkezése után már részt vett a Jaffában tartott Póalé Zion gyűlésén, ahol beválasztották a 10 fős bizottságba. Titokban egy Ramlehi arab kocsmában találkoztak, ahol megalkották az ún. ramlehi programot, amiben kifejtik, hogy „A párt célja: a zsidó emberek politikai függetlensége ebben az országban.”

Dávid Ben-Gúrión 1910-ben Jeruzsálemben csatlakozott a cionista munkásmozgalom (a Póalé Zion) Ahdúd (Egység) című újságának szerkesztőbizottságához. 1911-ben a Bécsben tartott Póalé Zion világkongresszusán képviselte Palesztinát. 1911-től jogot tanult a konstantinápolyi egyetemen. Amikor kitört az első világháború, már Palesztina felé tartottak nyári vakációjukra egy orosz hajóval, de egy német hajó megtámadta őket.

Palesztinában zsidó önkéntes milíciát szerveztek a zsidók elleni támadások miatt. 1915 elején Dzsemal pasa, mivel látta, hogy neveik az elkövetkező cionista kongresszusi listán szerepelnek, száműzte őket az Oszmán birodalomból. Egyiptomba távoztak azon év márciusában. Ben-Gúrión segített a Zsidó Légió létrehozásában, amelyet Angliában állítottak fel és majd később Egyiptomba helyeztek át. Később az Amerikai Egyesült Államokba ment, hogy ott fiatal zsidókat toborozzon a Zsidó Légió számára és arra biztassa őket, hogy Palesztinába kell és érdemes jönniük a háború után. Mindezen tevékenységek közepette megismerkedett Paula Munweis-szel és 1917. december 5-én délelőtt 11.30-kor titokban összeházasodtak New Yorkban, a City Hallban. Amikor a Balfour-deklaráció (1917. november 2.) köztudomásra jutott, Ben-Gúrión éppen az USA-ban volt és ezt írta Háim Weizmannak: „Britannia nem adta vissza nekünk Palesztinát… [de] Britannia …elismert minket, mint nemzetet és a jogunkat egy országhoz. De csak a héber emberek tehetik ezt kézzelfoghatóvá, csak az ő lelkükkel, az erejükkel és tőkéjükkel, építhetik fel a Nemzeti Otthonukat és érhetik el a nemzeti újjászületésünket.” A háború után megalakították a Hisztadrútot (Zsidó Munkások Általános Szövetsége), 1920. decemberében, és meg is választották a főtitkárának. Ezzel ő lett a főtitkára az egyedüli, szervezetileg elismert politikai formációnak Palesztinában. A tagsági könyvének a száma a hármas volt. A Hisztadrút célja: Izrael állam megalakításának elősegítése. Ez volt Ben-Gúrión válasza a Balfour-deklarációra.

1921. márciusában létrehozták a Haganát, mint ‘véderőt’. 1930-ban részt vett a Mapaj (Izrael Földjének Munkáspártja) megalapításában. 1930. szeptemberében Berlinben ő nyitotta meg a Zsidó Munkások Világkongresszusát. 1935-ben a Zsidó Ügynökség végrehajtó bizottságának elnöke lett, egészen 1948-ig. 1939-ben megszületett a MacDonald-féle Fehér Könyv (1939. május 7.), amely nem tagadja meg a Balfour-deklarációt, de nem jelenti azt, hogy „Palesztinát zsidó állammá alakítják át.” Ez a lépés Ben-Gúriónékat arra ösztönözte, hogy Anglia ellen elindítsák a harcos cionizmust. Így fogalmazta ezt meg: „Úgy harcolunk a háborúban, mintha nem lenne Fehér Könyv, és úgy harcolunk a Fehér Könyv ellen, mintha nem lenne háború.” Ben-Gúrión és más angolbarát cionista vezetőket London magatartása arra ösztönzött, hogy megszerezzék az Amerikai Egyesült Államok támogatását. 1942. május 11-én megalkották a Baltimore-programot, amelyben elutasítják az 1939-es Fehér könyvet és Izrael állam megalakítását teszik céljaik elérésének első helyére. David Ben-Gúrión 1945. június 26-án New Yorkban egy sajtótájékoztatón ezeket mondta: „Ha a Brit kormány tényleg fent szándékozik tartani a hatalmát és kierőszakolni a Fehér Könyvet, akkor neki állandó és brutális erőt kell alkalmaznia.”

1945. október 1-jén Ben-Gurion kiadta a parancsot a britek elleni harc megkezdésére. Az első katonai akciót október 9-én hajtották végre, amikor is egy fogolytábort támadtak meg Atlítnál, és 200 foglyot szabadítottak ki. 1946. június 28-a Fekete Szombat, a britek az összes cionista vezetőt elfogták, kivéve Ben-Gúriónt, mivel ő Párizsban tartózkodott. Itt Ho Si Minh felajánlotta a zsidóknak a közép-vietnami felföldet zsidó hazának.

1948. május 14-éről 15-ére virradóra a brit mandátum megszűnt Palesztinában, és május 14-én 16 órakor megszületett Izrael állam. 15-én az összes arab állam egyszerre támadt Izraelre. 1949. elejére megvédte területeit, és még növelte is azt. Ben-Gúrión sikeresen valósította meg az álmát és védte is azt meg. 1948-tól miniszterelnök és még 15 évig állt az állam élén, mint miniszterelnök 1963-ig, kivéve 1953-55 között. Politikai működése idején az ország még két háborúból került ki győztesen. Az ország népessége megháromszorozódott, 0,5 millióról 1,5 millióra emelkedett. 1965-ben megalapította a Ráfít (Izraeli Munkások és Nem-Partizánok Listája). Habár elvesztette pártjának vezető szerepét, a Knesszetben egészen 1970-ig tevékenyen részt vett, és utána visszavonult a politikából és a Negev-sivatagban lévő Sdé Bóker kibucba költözött. Tel-Avivban halt meg 1973. december 1-jén.

Felhasznált irodalom

  • Gilbert, Martin: Israel. A History. London, 1998.
  • Cambridge Encyclopedia, 1992.
  • The MacMillan Encyclopedia. London, 1981.
  • The New Encyclopedia Britannica. Vol I, 1991.
  • Webster’s Biographical Dictionary. 1st ed. Springfiel, Mass., USA, 1966-os és 1974-es kiadása.
  • Who was Who. 1988.
  • Who’s Who. 1973-1974. 125th issue.
  • World History. London, 1996.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dávid_Ben-Gúrión&oldid=12643751”