Budapest XI. kerülete

Budapest XI. kerülete
Elhelyezkedése Budapesten belül (zöld)
Budapest XI. kerülete címere Budapest XI. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Újbuda
Közigazgatás
Település	Budapest
Városrészek	Albertfalva Dobogó Gazdagrét Gellérthegy (egy része) Hosszúrét Infopark Kamaraerdő Kelenföld Kelenvölgy Kőérberek Lágymányos Madárhegy Nádorkert Őrmező Örsöd Péterhegy Pösingermajor Sasad Sashegy (egy része) Szentimreváros Spanyolrét Tabán (egy része)
Alapítás ideje	1930
Irányítószám	1111-1119
Testvérvárosok	Lista Marosvásárhely Ada Cortona Kézdiszentlélek község Nádszeg Ustroń Trogir Rusze
Polgármester	Dr. Hoffmann Tamás (Fidesz)
Népesség
Teljes népesség	144 491 fő (2023. jan. 1.)
Rangsorban	1.
Népsűrűség	4152 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	33,49 km²
Elhelyezkedése
Budapest XI. kerülete Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 28′ 30″, k. h. 19° 02′ 24″47.475, 19.04
Budapest XI. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XI. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest XI. kerülete (1934–1950 között Szent Imre város, 2005 óta hivatalosan Újbuda) az I. kerület addig jobbára mezőgazdasági jellegű, déli területeiből alakult ki 1930-ban, működését pedig 1934-ben kezdte meg. 1950-ben, Albertfalva és Kelenvölgy hozzácsatolásákor nyerte el végleges méretét. Az 1960-as évektől az 1980-as évekig tartó lakótelep-építések nyomán vált a főváros legnépesebb kerületévé. A változatos domborzatú és arculatú kerület a főváros nyugati kapuja mind vasúti, mind közúti értelemben.

Földrajz

Újbuda Buda déli részén fekszik. Északkeleti irányban a Duna, ezáltal az V. és a IX. kerület, délkelet felé szintén a Duna által a XXI. kerület, délen a XXII. kerület határolja. Nyugaton Budaörssel, északon a XII. és az I. kerülettel szomszédos. Négy Duna-hídja a pesti oldalon a IX. kerülettel kapcsolja össze. Területe 33,49 km², amivel nyolcadik a kerületek sorában.

Domborzat, vízrajz

Újbuda északi határán állnak a Budai-hegység déli vonulatának tagjai: a Duna-parton magasodik a 235 méteres tengerszint feletti magasságot elérő (a lábazatától számítva csak 140 méteres) Gellért-hegy, ami nyugat felé lejt. Nyugati végpontja Kis-Gellért-hegy néven ismert, magassága 168 méteres. A Gellért-hegyet egy észak-déli irányú törés választja el a 266 méteres Sas-hegytől. Mindkét kiemelkedés – magasságuk alapján egyébként valójában dombok – jórészt dolomitból áll. A kerület legnyugatibb kiemelkedése, az északnyugati határán álló Rupp-hegy a zömmel Budaörs határain belül eső Csíki-hegyek vonulatának a tagja.

A Hosszú-rétről ered a Hosszúréti-patak (vagy Kő-ér) egyik ága, amely dél felé halad a városhatár mentén, majd a Biatorbágy felől érkező vizekkel egyesülve kelet felé fordul, átszeli Kőérbereket és Péterhegyet, majd Kelenvölgy és a XXII. kerület határa mentén haladva éri el a Dunát. Természetes állóvíz nincs a kerületben: a már feltöltött Lágymányosi-tó a híd- és gátépítések nyomán jött létre a Dunából, a Feneketlen-tó és a kelenvölgyi Kék-tó pedig korábban agyagbányaként funkcionált.

Városrészek

Városrész neve	Lakosságszám (2001)	Lakások száma (2001)
Albertfalva	11 845	5 235
Dobogó	–	–
Gazdagrét	11 929	5 172
Gellérthegy (egy része)	5 703	2 788
Hosszúrét	152	76
Infopark	–	–
Kamaraerdő	407	–
Kelenföld	53 332	26 830
Kelenvölgy	3 447	1 406
Kőérberek	282	145
Lágymányos	19 741	10 333
Madárhegy	22	10
Nádorkert	–	–
Őrmező	7 660	3 389
Örsöd	902	302
Péterhegy	715	228
Pösingermajor	523	200
Sasad	14 389	5 961
Sashegy (egy része)	4 009	1 751
Spanyolrét	–	–
Szentimreváros	10 914	6 355
Tabán (egy része)	2	2
Összesen	139 049	70 183

Önkormányzat és közigazgatás

A kerület polgármesterei a rendszerváltás óta a következők voltak:

• Bánhegyi Emil (1990–1994), SZDSZ
• Szegedi Ferenc (1994–1998), MDF
• Juhos Katalin (1998–2002), Fidesz
• Molnár Gyula (2002–2010), MSZP
• Hoffmann Tamás (2010–), Fidesz

Választókerületek

Újbuda területén három országgyűlési egyéni választókerület (OEVK) és a 2010-es átalakítást követően 17 önkormányzati egyéni választókörzet (EVK) osztozik:

• 15. OEVK: Gellérthegy, Szentimreváros, Lágymányos, Kelenföld északi része (1-5. EVK)

Időszak	Képviselő	Párt
1990–2006	Csapody Miklós	MDF
2006–2007	Deák András†	KDNP
2007–	Rétvári Bence	KDNP

• 16. OEVK: Albertfalva, Kelenföld, Kelenvölgy (6-12. EVK)

Időszak	Képviselő	Párt
1990–1994	Perjés Gábor	MDF
1994–2010	Molnár Gyula	MSZP
2010–	Simicskó István	KDNP

• 17. OEVK: Dobogó, Gazdagrét, Hosszúrét, Kamaraerdő, Kőérberek, Madárhegy, Pösingermajor, Örsöd, Őrmező, Sasad, Sashegy, Spanyolrét (13-17. EVK)

Időszak	Képviselő	Párt
1990–1994	Kátay Zoltán	MDF
1994–1998	Bihari Mihály	pártonkívüli (MSZP támogatással)
1998–2002	Sasvári Szilárd	FIDESZ
2002–2010	Józsa István	MSZP
2010–	Kupper András	FIDESZ

Történelem

Előtörténet

1910 körül: a Gellért fürdő még sehol, háttérben a Lágymányosi-öböl

Korabeli térkép részlete. Jól látható a Lágymányosi-öböl, valamint az egykori Kelenföld beépítetlensége

A Műegyetem CH épülete helyén egykor a Duna medre, illetve ártere húzódott, majd a Kopaszi-gát megépítése (1870–1875) után a Dunától elzárt tóvá alakult, amelyet a 19. század végén – részben a Duna kotrásából származó anyaggal, de többnyire a fővárosi építkezéseknél kitermelt talajjal – feltöltöttek. A Szent Gellért téren 50 méter széles (a Kemenes utcáig ér) az 1895-ös feltöltés.

Ókor

Az ókorban a Kr. e. 4. századtól kezdve az eraviszkuszok kelta törzse népesítette be a Dunántúlt. A Gellért-hegyen és annak lejtőin állt a törzs politikai, gazdasági és vallási központja. A sánccal védett Gellért-hegyi oppidumban részben a sziklákba vágott teraszokon épültek fel a földből, agyagból vagy kőből épített eraviszkusz épületek. Itt állt a latin feljegyzésekben Iuppiter Teutanusnak nevezett főisten szentélye is. A római bevonulás idején az eraviszkuszok feladták a Gellért-hegyi oppidumot, helyette a hegy lábánál építettek új települést, egy részük pedig a mai Albertfalvára települt. A hegy (melyet róluk Mons Eraviscusnak neveztek az antik szerzők) még sokáig, legalább a 3. századig megtartotta vallási jelentőségét. A római limes részeként a mai Albertfalván az 1. század közepén palánkerőd létesült egy ötszáz fős lovascsapat (auxilia) elszállásolására, amit a 2. század elején, Traianus korában kőből újjáépítettek és megnagyobbítottak. A korábbi szarmata és kvád támadások nyomán többször kijavított és újjáépített erődöt a 3. század közepén pusztították el végleg a barbárok a körülötte elterülő ismeretlen nevű, de kiterjedt és népes településsel együtt. Későrómai (4-5. századi) temető került elő a gazdagréti lakótelep építésekor, ami feltehetően egy közeli faluhoz tartozott.

Középkor és kora újkor

A római uralmat követő századokból egy longobárd (Albertfalva) és egy századokon át használt avar temető (Kelenföld, Fehérvári út) is előkerült. A honfoglalás és Magyar Fejedelemség korából nem kerültek elő maradványok a térségben. A hagyomány szerint Szent Gellért püspök 1046-ban a később róla elnevezett hegy tövében halt vértanúhalált. Az Árpád-korból Kőérberek területén találtak maradványokat: a 11-12. században alapított, 15. századig működő, Szent Szabináról elnevezett bencés kolostort, ami Kána faluban volt, illetve tőle nem messze egy szintén Árpád-kori falut, templomot és temetőt. A mai Gazdagrét és Hosszúrét környékén létezett a Nevegy nevű település, míg a Kelenföldi pályaudvar környékén feküdt Áronfölde, ám ezek nyom nélkül elpusztultak, ahogy a csak nevében tovább élő Sasad is.

A ma Gellért fürdőt tápláló gyógyvízről már a 15. századból is maradtak ránk feljegyzések, és a török hódoltság korában is hasznosították: itt állt az Aga fürdőjeként ismert fürdő. A 17. századtól a lerakódott iszap miatt Sáros fürdőnek nevezték. A törökök a Gellért-hegyre is építettek egy palánkvárat, a kerület többi része azonban, felvonulási terület lévén, hosszú időre elnéptelenedett.

Újkor

Újbuda nagy része a török kiűzése után is sokáig ritkán lakott, agrárjellegű terület volt: a Gellért-, a Sas-hegyen, a Péter- és a Rupp-hegyen a többi budai domboldalhoz hasonlóan szőlőművelés folyt, Lágymányos nagy részét pedig az 1870-re befejezett gátépítésekig a Duna elmocsarasodó főága, majd részleges feltöltéséig az arról leválasztott Lágymányosi-öböl borította. A Kamaraerdő a 19. század első évtizedeiig a budai és pesti lakosság kedvelt kiránduló- és vadászterülete volt; egy ideig felparcellázását és üdülőterületté történő átalakítását is tervezték, de az 1840-es évekig halogatott parcellázás végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A birtokosáról, Albert Kázmér szász–tescheni hercegről elnevezett Albertfalva egy 1819-es telepítés nyomán jött létre, de a századfordulóig csupán egyutcás falucska maradt.

1815-től 1849-es pusztulásáig a Gellért-hegyen működött az egyetemi csillagvizsgáló; ennek helyére építtette 1854-ben Julius Haynau a kerület legjelentősebb 19. századi emlékét, a Citadellát, melynek szerepe a pesti lakosság megfélemlítése volt az 1848-49-es szabadságharc után. 1859-től a Gellért-hegy déli oldalában működött Entz Ferenc tangazdasága, amely a későbbi kertészeti felsőoktatási intézmények alapjául szolgált; ugyanekkor az 1853-ban talált keserűvízre építve megnyílt az Erzsébet Gyógyfürdő Kelenföldön, ami köré kedvelt üdülőtelep épült a következő évtizedekben. Keserűvizet találtak 1854-ben Őrmezőn (Rákóczi Ferencz-, Viktória-, és Ferencz József-víz néven árusították is), illetve 1862-ben Örsödön (a Hunyadi János-vizet később milliós számban palackozták és exportálták.) Az 1860-as, 1870-es években épült ki a terület vasúthálózata.

A komolyabb városiasodás csak a 20. század elején indult meg, ekkor a beépítés északkelet – az 1896-ban átadott Ferenc József híd – felől haladt délnyugati irányba. A nagy építkezéseket megkönnyítette, hogy a filoxéravész kiirtotta a budai szőlők nagy részét. A Lágymányosi-öböl északi részének feltöltésével nyert területen épült fel a Műegyetem új campusa 1909-re, és a század első évtizedeiben a Dunától nagyjából a mai Móricz Zsigmond körtérig emeletes polgárházakat emeltek. A délebbi Duna-parton iparterület alakult ki (Röck István Gép- Gőzkazán Gyára és Vasöntödéje, a hengermalom, kávégyár, repülőgyár, hőerőmű, tésztagyár). 1910-ben kezdett kiépülni a kelenföldi pályaudvartól az Andor utcán áthaladó, a Duna-parti iparterületet kiszolgáló, kiterjedt iparvágány-hálózat. A tömegközlekedés fejlődését a Szent Gellért térről – később a Móricz Zsigmond körtérről – Budafokig közlekedő, később Nagytétényig és Törökbálintig bővített HÉV 1899-es megindulása fémjelezte. (Ezt később villamosvonallá alakították és részben felszámolták.)

Az önálló kerület

Petőfi híd

Budapest főváros négy új, a XI-XIV. sorszámokat viselő kerületének létrehozását az 1930. évi XVIII. törvénycikk rendelte el, határaikat pedig a 2130/1930. számú belügyminiszteri rendelet határozta meg. Az új kerületek közigazgatási szerveit a következő években fokozatosan hozták létre, a XI. kerületi elöljáróság 1934. március 1-jén kezdte el működését. A kerület a Szent Imre város nevet viselte 1950-ig.

A két világháború között a Petőfi híd megépülése (1937), a kelenföldi vasútállomás pályaudvarrá bővítése, illetve a számos Duna menti ipari létesítmény (a meglévők mellett a húszas években posztó-, textil- és kábelgyár is létrejött) jelentősen felgyorsította a helyi népesség növekedését. (1923-1926 között még hidroplánállomás is működött a Szent Gellért térnél, a Dunán.) Budapest ostroma során a szovjet csapatok december 26-án értek el a Kelenföldi pályaudvart, december 28-ára pedig elfoglaltak Albertfalvát. A front az ostrom alatt jórészt a Sas-hegy – déli vasút töltése – körvasúti töltés vonal mentén húzódott. Hosszú, heves harcok árán a stratégiai fontosságú Sas-hegyet február 6-án adták fel védői. December 9-én a Kis-Gellért-hegy is szovjet kézbe került, innen pedig megindulhatott a támadás a Duna és a Gellért-hegy felé. Február 10-én, éjjel kezdték meg az áttörést a mai Kosztolányi Dezső tér környéknén, és február 11-re felszámolták az ellenállást. Erről értesülve a körvasúti töltést a folyamatos szovjet rohamok ellenére mindaddig megtartó magyar védők is kapituláltak. A harcokban a házak mintegy 42%-a szenvedett kisebb-nagyobb sérülést, ebből körülbelül 5% teljesen elpusztult.

1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor csatolták ide délen Albertfalvát és Budafoktól Kelenvölgyet, és a XI. kerületnek az I. és a XII. kerülettel közös határait is kis mértékben módosították.

Az újjáépítés éveit követően az 1950-es években indult meg az állami lakótelep-építés, melynek korai példája a lágymányosi és albertfalvai lakótelep, illetve a Villányi út szocreál házai. Az 1960-as évek közepétől kezdődően házgyári elemekből összeállított, paneles lakótelepek épültek beépítetlen Kelenföldön, Őrmezőn és Gazdagréten. Az építkezések az 1980-as évek végén álltak le. Újbuda rendszerváltás utáni fejlődésében fontos lépés volt a Rákóczi híd 1995-ös átadása, amelytől északra az addig üresen álló lágymányosi Duna-parton kiépült az ELTE új campusának, valamint az informatikai központnak otthont adó Infopark. Az ezredforduló idején a kerület több részén (Péterhegy, Madárhegy, Kelenföld) lakóparképítések is történtek, amelyek visszafogják a szuburbanizációt és a népességfogyást. Jelentős, ám politikai botrányoktól kísért beruházás volt a Kopaszi gát és a Lágymányosi-öböl térségének modern parkká történő átalakítása.

A rendszerváltás után felmerült az igény, hogy olyan elnevezést kapjon a kerület, amely egyszerű, kifejező és egyik kisebb városrészhez sem köthető. A választás az Újbuda névre esett, amelynek már középkorra visszanyúló előzményei voltak, majd az 1860-as évek várostervezésének dokumentumaiban bukkant fel. A területet a Déli Vasút (1861) idején még Újbudának, de az összekötő vasúti híd 1873-as megépítése után itt kialakított vasúti csomópontot már Kelenföldi vasútállomásnak nevezték. 1991-ben az önkormányzat a kerület lapját Kelenföldi Híradóról átkeresztelte Újbudára. 2003-tól kezdve mind több szervezet, rendezvény viselte az Újbuda elnevezést, így a 2004-ben indított, de 2008-ban megszüntetett, egyes városrészeket összekötő Újbuda-busz is. A képviselő-testület határozata értelmében 2005. május 29-ével kezdődően a kerület hivatalos neve Újbuda.

Népesség

A Feneketlen-tó

Albertfalva, a Savoya park építése

Újbuda a főváros legnépesebb kerülete: lakossága 148 517 fő (ezzel – Budapestet nem számolva – Magyarország ötödik legnagyobb települése lehetne). A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 92,4%-a magyar. A legnagyobb kerületi kisebbség a németeké (1,3%), a többi etnikum (cigány, görög, horvát, lengyel, román, szerb, szlovák, ukrán, egyéb) létszáma a fél százalékot sem éri el, 7,9% pedig nem válaszolt a kérdésre. A legtöbb lakó római katolikus (46,9%), a második legnagyobb felekezet a reformátusoké (12%), a harmadik az evangélikusoké (2,8%). A lakók 1,4%-a görög katolikus, 0,5%-a izraelita, további 1,5%-a egyéb egyház tagja. A vallástalanok, felekezeten kívüliek száma 18,1%, 16,7% nem válaszolt a kérdésre.

A lakosság körében a kerületek közül a legalacsonyabb a munkanélküliség aránya (1,71%), és az összes fővárosi választókerület közül a 15. számúban a legalacsonyabb ez a ráta (1,22%). Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy a közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező népesség aránya is meghaladja a fővárosi átlagot (középfokú: kb. +12,8%, felsőfokú: +13% [2005]).

A kerületben 73 690 lakás található, melyek zöme kétszobás. A belső részek (mintegy 25 000 lakás) többnyire 1945 előtt épültek. A külsőbb területeken a Kádár-korban épült lakótelepek (25 000 lakás) mellett mintegy 20 000, zömmel az 1980-as években épült magánház osztozik.

A kerület népességváltozásai

(Az 1930 előtti adatok a Budához tartozó területrészek lakosságát jelzik. Az albertfalvai és kelenvölgyi lakosságadatok csak 1950 után számítanak bele.)

Időpont	Lakosságszám	Változás aránya
1870	1 149
1880	1 180	+0,27%
1890	3 092	+162%
1900	7 191	+132,6%
1910	23 457	+226,2%
1920	37 027	+57,9%
1930	48 155	+30%
1941	66 440	+38%
1945	48 800	-26%
1949	86 804	+77,9%
1960	109 124	+25,7%
1970	161 437	+47,9%
1980	178 960	+10,8%
1990	174 509	-2,5%
2000	140 632	-19,4%
2010	139 892	-0,5%
Az 1930 előtti és 1945-ös adatok forrása: Seifert Tibor: A főváros nyugati kapuja. Bp., 1998. Az 1930-tól 1980-ig terjedő adatok forrása: Kocsis János Balázs: Városfejlesztés és városfejlődés Budapesten 1930-1985. Bp., 2009 A későbbi adatok forrása: Budapest XI. kerület. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2010. KSH, 2010. (Hozzáférés: 2011. május 25.)

Az adatokból szemmel látható, hogy a 19. század utolsó évtizedéig nem élt számottevő népesség Lágymányoson és Kelenföldön. Az 1880-as évektől kezdődő népességnövekedés az 1890-es években, a Ferenc József híd építésével párhuzamosan kapott nagy lendületet. A lakosság zöme a mai Szentimreváros és Lágymányos területén, illetve Kelenföld vasúttal elválasztott északi és nyugati részén telepedett meg, de a Gellért-hegy betelepülése is nagyobb lendületet kapott a rakpart és az Erzsébet híd elkészülését követően. Az I. világháború után, ha jelentősen lassulva is, de folytatódott a kerületi népesség növekedése, amire ösztönzőleg hatott a Horthy Miklós híd megépítése. A házak egyrészt továbbra is a központban, Lágymányoson és Szentimrevárosban épültek, de Kelenföldön, a vasúti töltéstől délre, az Erzsébet sósfürdő környékén is létrejött egy családi házas övezet, hasonlóan az Albertfalva határán épült OTI-telephez. (A kor elején ideiglenesnek szánt szükséglakások is épültek Kelenföld déli részén, a Hengermalom és az Andor utca környékén, illetve a Lenke (ma Bocskai) út külsőbb részén.)

A II. világháború súlyos pusztításokkal járt a kerületben, de a drasztikus népességcsökkenést – ami az elesettekből, menekültekből és hadifogságra hurcoltak nagy számából adódott – a nagy arányú bevándorlás az évtized végére kompenzálta. Az ötvenes évek új lakói az OTI-telep szomszédságában épült albertfalvai és a vasúti töltéstől északra épült lágymányosi lakótelepen, illetve a Villányi úton épült szocialista realista házakban kaphattak új otthont. A hatvanas és hetvenes években tapasztalt jelentős növekedés a kelenföldi, Fehérvári úti és őrmezői lakótelepek megépülésének köszönhető – a nyolcvanas években azonban az utolsó kelenföldi és őrmezői, valamint az új gazdagréti építkezések ellenére már némileg csökkent a lakosságszám, ami a meginduló szuburbanizációnak köszönhető. A rendszerváltás után leálló állami lakásépítéseknek köszönhetően nem áramolhatott további népesség a kerületbe, így nem volt, mi ellensúlyozza a tömeges kitelepülést – ennek tudható be a több mint harmincezres fogyás. Azóta ez a folyamat mérséklődött, és az új (lakóparki) lakásépítések minimálisra csökkentették a fogyás ütemét.

Közlekedés

Közúthálózat

A kerület Budapest nyugati kapuja, a város nyugati irányú közúti forgalmának a kivezetője: a Budaörsi út folytatása az M1-es és M7-es autópályák közös szakasza, valamint innen indul a nyugati irányú 1-es (Budaörsi út), a délnyugatra vezető 7-es (Balatoni út) és a dél felé haladó 6-os főút (Szerémi út). Újbuda jelentős közlekedési csomópontjai közé tartozik a XII. kerület határán fekvő BAH-csomópont, a Móricz Zsigmond körtér, a Kosztolányi Dezső tér és a Szent Gellért tér. A pesti oldallal három közúti híd köti össze a kerületet (Szabadság híd, Petőfi híd, Rákóczi híd), de tervezik egy vagy két Csepelre vezető híd megépítését is, amelyek Kelenföld déli részéről (Galvani híd) és Albertfalváról indulnának (Albertfalvai híd).

Vasúthálózat

Újbuda vasúti értelemben is kapuszerepet tölt be. A kerületben van a Kelenföldi pályaudvar, a főváros negyedik legforgalmasabb vasútállomása, amin áthalad a Dunántúlt kiszolgáló vonatok nagy része (beleértve a budapesti agglomeráció délnyugati része felé közlekedő személyvonatokat). Fontos csomópontja a Budapest–Győr–Hegyeshalom (1-es), illetve a Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa (30-as) és a Budapest–Dombóvár–Pécs (40-es) vonalnak. Rajta keresztül közelíthető meg a Gellért-hegy alatt épített alagúton át a Déli pályaudvar, de az összekötő vasúti hídon át a pesti oldal felé is halad forgalom a Körvasúton. A kerületnek a pályaudvart leszámítva egy vasúti megállója van: a déli határán, a 30-as és 40-es vonal közös szakaszán található Budafok-Albertfalva állomás.

Az üzemek átalakulására és megszűnésére, illetve a pálya állagának romlására való tekintettel 1997-ben döntés született az Andor utcai iparvágányok megszüntetéséről. Alkalmi forgalom 2000-ig még zajlott a síneken, A hálózatot 2003 tavaszán bontottak el teljesen. Ugyancsak elbontották már a korábban a Fehérvári úti villamospályához (eredetileg a HÉV-vonalhoz) kapcsolódó iparvágány-bekötéseket, melyek az egykori BHG- és Budalakk-telephelyeket szolgálták ki (a Galambóc, illetve a Prielle Kornélia utcánál).

A kerület vasútállomásai

Állomás neve	Átszállási kapcsolatok	Megjegyzés
Kelenföldi pályaudvar	7E, 103, 173E, 907 19, 49	Átszállási lehetőség a Volánbusz járataira, illetve elkészülte után 4-es metróra
Budafok-Albertfalva	7, 141

Távolsági buszközlekedés

Az elővárosi közlekedést szolgálja a Kelenföldi pályaudvar mellett lévő Volánbusz-állomás, ahonnan Biatorbágy, Érd és Százhalombatta térségébe indulnak buszok.

Tömegközlekedés

A kerület közösségi közlekedésének feladatát a Budapesti Közlekedési Zrt. látja el villamosokkal és autóbuszokkal igen kiterjedt és nagy forgalmú viszonylatokkal. Szentimreváros nyugati peremén terül el a BKV kelenföldi autóbuszgarázsa. A kelenföldi és budafoki villamosremíz a Bartók Béla út végén, a Budafok kocsiszín a Fehérvári út Albertfalvai végén található.

Villamoshálózat

A villamosok Buda délebbi (18-as, 41-es, 47-es), belső (19-es, 41-es) és északabbi részével (4-es, 6-os, 18-as, 61-es), illetve Pest központi területeivel (4-es, 6-os, 47-es, 49-es) kapcsolják össze Újbudát. A Rákóczi híd megépülése óta tervezik az 1-es villamos vonalának meghosszabbítását a XI. kerület felé, ami Pest kintebbi kerületeivel és Óbudával teremtene kapcsolatot. A tervek szerint 2012-re épülhet meg a villamos budai meghosszabbítása. A távlati tervek között szerepel – a budai fonódó villamoshálózat kialakításához kapcsolódva – a villamospálya kiépítése a Műegyetem rakparton, amely a Lágymányosi-öböl jobb megközelíthetőségét biztosítaná.

Autóbusz-hálózat

A kerületet összesen 39 nappali autóbuszvonal érinti.
A XI. kerület helyi járatai:

• 87A, 150E, 153, 187, 203, 203A

A kerületet egy irányban elhagyják:

• Budafok–Tétény felé: 33, 33E, 58, 87, 114, 141, 150, 213, 214, 250, 250A
• Budán, észak felé: 27, 53, 86, 139
• A belváros felé: 7, 7E, 8, 173, 173E, 239
• A IX. kerület felé: 103
• Budaörs felé: 40, 40E, 188E, 240, 240E
• Törökbálint felé: 88, 172E, 272

A kerületet két irányban elhagyják:

• 112, 212, 233E

Továbbá 8 darab éjszakai járat is része a kerület buszhálózatának:

• 907, 908, 918, 940, 941, 960, 972, 973

Metró

2006-ban megkezdődött az 4-es metróvonal építése is, amely szintén a pesti belváros felé teremt kapcsolatot (első szakasza a Kelenföldi és a Keleti pályaudvart köti össze, átszállási lehetőséget biztosítva a 2-es és 3-as metróra). A tervek szerint enyhíteni fogja Újbuda főútvonalainak (Tétényi út, Fehérvári út, Bartók Béla út, Bocskai út) zsúfoltságát, aminek következtében csökkenni fog a jelenleg magas légszennyezettség. A metró tervezett megállói:

(Az átszállási kapcsolatok a jelenlegi viszonyokat tükrözik, nem a metró elkészültét követő esetleges átalakításokat.)

Megállóhely neve	Megnyitás időpontja	Átszállási kapcsolatok	Megjegyzés
Madárhegy	harmadik szakasz		A harmadik szakasz megépülése után végállomás
Gazdagrét	harmadik szakasz
Kelenföldi pályaudvar	első szakasz	7E, 103, 173E, 907 19, 49	A harmadik szakasz megépüléséig végállomás. Átszállási lehetőség a MÁV és a Volánbusz járataira
Tétényi út	első szakasz	7, 7E, 114, 173, 173E, 213, 214, 907
Bocskai út	első szakasz	53, 86, 150, 150E, 212, 250, 906, 973 4, 18, 41, 47
Móricz Zsigmond körtér	első szakasz	7, 7E, 27, 33, 33E, 40, 40E, 153, 173, 173E, 188E, 240, 240E, 906, 907, 941, 973 6, 18, 19, 41, 47, 49, 61
Szent Gellért tér	első szakasz	7, 86, 173, 233E, 907, 973 18, 19, 41, 47, 49

Egészségügy

A kerület első, máig látható, egészségügyi jellegű épülete a már középkorban is ismert gyógyvizet felhasználó Gellért gyógyfürdő. Hévize kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos, de nátrium- és fluoridion-tartalma is jelentős. Mindenekelőtt ízületi problémák és a vérkeringés zavarainak kezelésére alkalmas. Az 1850-es években a mai Kelenföldön is gyógyfürdő nyílt: a véletlenül talált keserűvízkincset felhasználó Erzsébet sósfürdő az első világháború idejére rendkívül népszerűvé vált. A Horthy-korszakban a környék beépítése miatt lassan apadni kezdtek a gyógyforrások, ám egy 1943-as mélyfúrás során termálvízre akadtak, és tervek készültek egy nőgyógyászati profilú fürdőkórház felépítésére.

Erre végül a második világháború miatt nem került sor, helyette egy Dél-Buda ellátására létrehozott, általános kórházat emeltek a fürdő helyén. Az 1950-ben megnyitott Tétényi úti kórházat a lakótelepek építésével párhuzamosan megnövő lakosságszámra való tekintettel jelentősen kibővítették az 1970-es években. A rendszerváltást követően az intézmény felvette Szent Imre nevét. Általános modernizációja és bővítése 1999 óta több ütemben, folyamatosan zajlik. Jelenleg Dél-Buda, illetve Etyek és Mány felnőtt fekvőbeteg-ellátásának színhelye.

2003-ig a kórházhoz tartozott a kerületi lakosság alap- és szakellátása is, ezt azóta az önkormányzat működteti (a Gyógyír XI. Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. révén). A kerületi ellátás központja a Fehérvári úton lévő Újbudai Egészségcentrum (a védett épület 2006-ra teljes felújításon esett át és akadálymentesítették), emellett huszonhat telephelyen fogadnak betegeket a kerületben.

Kultúra, művelődés, sport

Gárdonyi Géza szobra, a háttérben a Hadik Kávéháznak is otthont adó épület

A Lágymányosi-öböl és a Kopaszi-gát

Kulturális városközpont

A 4-es metró várhatóan jelentős mértékben tehermentesíti a jelenleg rendkívül forgalmas Bartók Béla utat. Ezt kihasználva az önkormányzat kulturális városközpontot (KVK) kíván létrehozni az út mentén a Móricz Zsigmond körtértől a Szent Gellért téri Duna-partig. Ennek megfelelően megkezdődött a környék házainak felújítása, illetve a terület központjában lévő Gárdonyi tér (sarkán az évekig megnyitásra váró Hadik Kávéház) átalakítása. A program részeként a lerongyolódott állapotú körtéri szolgáltatóépület, a Gomba modernizációjára is sor kerül. A cél, hogy az útszakasz Buda belvárosává, sétálóutcájává váljon kávéházakkal, éttermekkel, galériákkal, antikváriumokkal.

Oktatás, képzés

Közoktatás

Az önkormányzat 10 bölcsődét, 23 óvodát, 15 általános iskolát, egy speciális szakiskolát, egy zeneiskolát és öt középfokú oktatási intézményt tart fenn. Ezek mellett egyházi, alapítványi és magánkézben lévő bölcsődéből kettő, óvodából tizenkettő, általános iskolából kilenc, középiskolákból pedig öt várja a gyermekeket Újbudán.

A kerület híresebb középiskolái közé tartozik a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, amely 1912-től az egy évvel korábban megnyílt Váli utcai elemi iskolában működött, majd 1929-ben költözött újonnan épült, Villányi úti neobarokk épületbe, a Szent Imre-templom mellé. 1948-ban államosították, és 1950-ben József Attila Gimnázium lett a neve. A rend 1998-ban visszakapta az épületet, a József Attila Gimnázium pedig 2000-től kezdve a hajdani Váli utcai elemi iskola épületét foglalhatta el (a már régebb óta ott működő Kolos Richárd Gyakorló Műszaki Szakközépiskola társaságában). A közelben épült fel 1930-ra az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendje által fenntartott Szent Margit Gimnázium, amelynek épületében 1955-től kezdve Kaffka Margit Gimnázium néven működött állami intézmény. A rend 1996-ban kapta vissza az épületet, a Kaffka Margit Gimnázium pedig megszűnt.

Egyéb középiskolák:

• Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium
• Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
• Petőfi Sándor Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola
• Öveges József Szakközépiskola Szakmunkásképző és Gimnázium
• Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola

Felsőoktatás, tudományos intézmények

A kerület szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy számos felsőoktatási intézmény települt meg itt. A Szabadság és a Petőfi híd között a külön e célra feltöltött lágymányosi Duna-partot a Királyi József Műegyetem 1909-re felépült campusa, valamint a Petőfi hídtól délre, ma az ELTE Informatikai, Társadalomtudományi és Természettudományi Karának otthont adó, az 1980-as évek végén építeni kezdett és az ezredforduló éveiben elkészült egyetemi város foglalja el. Korábban önálló intézményként létezett a Gellért-hegy oldalában álló, 1977-ben alapított Államigazgatási Főiskola és a Villányi út mellett, a hegy lábánál elhelyezkedő Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, amely a 19. század közepén tevékenykedő Entz Ferenc tangazdaságából fejlődött ki. A két intézmény ma a Budapesti Corvinus Egyetem részeként működik: előbbiből jött létre a Közigazgatástudományi Kar, míg az utóbbi Budai Campus néven a Kertészeti, a Tájépítészeti és az Élelmiszeripari Karoknak ad otthont. Ezek mellett az 1992-ben alapított Gábor Dénes Főiskola, illetve az 1996-ban megnyílt Általános Vállalkozási Főiskola épületei is a kerületben vannak.

Az egyetemisták nem csak a tanintézményeik, hanem a számos kollégium révén is a kerülethez kötődnek: itt található a BME Kármán Tódor, Schönherz Zoltán, Vásárhelyi Pál, Wigner Jenő és Bercsényi Építész Kollégiuma, valamint Liska Tibor és Simonyi Károly Szakkollégiuma, illetve az ELTE Nádorfejérvári úti, Kőrösi Csoma Sándor és Hotel Griff Junior Kollégiuma. Az Eötvös József Collegium 1910-ben átadott épülete a Gellért-hegy oldalában áll, hasonlóan az ELTE ÁJK Bibó István Szakkollégiumához. A Nándorfejérvári úti kollégium épületében működik a Társadalomtudományi és a Bolyai Szakkollégium.

A szélesebb körű tudományos ismeretterjesztés és képzés feladatát ellátó TIT Stúdió Egyesület központja is a kerületben található.

A Szent Imre (volt József Attila) gimnázium homlokzata a Villányi úton

Könyvtárak, közgyűjtemények

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár három tagkönyvtárat működtet Újbudán: egyet Gazdagréten (Móricz Zsigmond könyvtár), egyet Kelenföldön (Kelenföldi Könyvtár a Kelenföldi Városközpontban), egyet pedig Lágymányoson (Karinthy Frigyes Könyvtár). A BME campusán működik az egyetem könyvtára, amellyel 2001-ben egyesült az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK). A gyűjtemény a matematika és fizika tudományának országos alapkönyvtára, egyben az ország legnagyobb műszaki könyvgyűjteménye. Az ELTE lágymányosi karainak (IK, TáTK, TTK) is saját könyvtárai vannak, amelyek az Egyetemi Könyvtár irányítása alá tartoznak.

Újbudán több kisebb múzeum és gyűjtemény látogatható:

• Albertfalvi Helytörténeti Gyűjtemény és Iskolamúzeum
• Etele XI. Kerületi Helytörténeti Kör Kiállítóhelye
• GAMMA Múzeum (A GAMMA Finommechanikai és Optikai Művek történetének emlékei)
• Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum - Műszaki Tanulmánytár
• Molnár C. Pál Műterem-múzeum
• HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum - Magyar Katonai Ellátás Története (szakgyűjtemény)
• Karinthy Szalon
• Bartók 69 Galéria

Emellett a Citadellában és környékén fénykép- és fegyverkiállítás, illetve panoptikum látogatható. Évek óta tervezik a Bartók Béla úti Csonka János Múzeum megnyitását is, ami összhangban lenne a KKV-projekttel.

Helyi média

Az önkormányzat Újbuda (korábban Kelenföldi Híradó) címmel kétheti lapot ad ki, továbbá fenntartja az Újbuda TV nevű televíziócsatornát. A Helyi Téma című lapnak is van XI. kerületi kiadása, valamint rendszeresen megjelenik a XI. kerületi Kisokos. Ezeken túl számos kerületi társaság/ egyesülés jelent meg az utóbbi időkben, akik a helyi lakosságot szolgálják ki. Többek között ide tartozik - az önkormányzattal is kapcsolatban álló, ám teljesen különálló egyesülés - az Újbuda Közösségi Portál is.

Színházak, mozik, szórakoztatás

1988 óta a kerületben működik Buda egyetlen folyamatosan játszó, önálló kőszínháza, a Karinthy Színház, amit a korábbi Haladás Mozi épületében hoztak létre. 1958 és 2005 között a könnyed szórakoztatás – gyermekműsorok, operettestek és könnyűzenei koncertek – színhelye volt az azóta lebontásra váró Budai Parkszínpad a Feneketlen-tó melletti parkban. A korábban a kerületben működő mozik (Bartók, Olimpia) az 1990-es években sorra megszűntek, de 2009 óta az Allee bevásárlóközpontban többtermes filmszínház várja a közönséget.

Előtérben a Lágymányosi lakótelep és a BEAC sporttelepe, középen az üresen álló Tüskecsarnok, háttérben az ELTE déli, a BME informatikai épülete, valamint az Infopark és a Rákoczi híd

Kultúrprogramok zajlanak a több kisebb, helyi jelentőségű (Albertfalvai, Gazdagréti és Kelenvölgyi Közösségi Ház) és nagyobb művelődési- és kultúrházban. Utóbbiak közé tartozik és az 1951-ben létesített Fővárosi Művelődési Ház (FMH), melyet 2012-re teljesen átépítettek, valamint az 1979-es alapítású Budapesti Művelődési Központ (BMK). A Fonó Budai Zeneház a népzene, a néptánc és a magyar jazz fontos központja. Az ifjúság körében népszerű a Rákóczi híd újbudai hídfőjénél lévő koncert- és szórakozóhely (Zöld Pardon), az A38 Hajó, illetve a kerület déli részén lévő Wigwam Rock Club ami 2010 óta Club 202 néven működik.

Sport

Újbuda sportegyesülete, az Újbuda Torna Club 2007-ben jött létre Molnár Gyula polgármester kezdeményezésére, alapító tagjai kerületi kötődésű sportolók (Czene Attila, Grosics Gyula, Horváth Gábor, Jánosi Zsuzsa, Faházi János, Nyilasi Tibor, Orosz Andrea, Temesvári Andrea, Tóth Frank, Török Ferenc, Zsolnay Gyöngyi). Az Újbuda TC hat szakosztályt tart fenn: egy-egyet a labdarúgás, a röplabda, a kosárlabda, a kézilabda, a tenisz és a szabadidősportok (asztalitenisz, barlangászat, gimnasztika, karate, siklóernyőzés stb.) számára. Az önkormányzat 2001 óta egy kifejezetten testnevelési profilú oktatási intézményt is fenntart: a Bikszádi utcai általános iskola 2008-tól Grosics Gyula nevét viseli.

Szintén a kerületben működik a BME egyesülete, a Műegyetemi Atlétikai és Football Club (MAFC), illetve az ELTE-hez kötődő Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC). Az Albertfalva északi részén működő Nyéki Imre Uszoda sportolási és kikapcsolódási lehetőséget biztosít látogatói számára.

A kerületben egy brazil jiu jitsu klub, a Gracie Barra Újbuda is működik.

Látnivalók

A Gellért-hegy, rajta a Citadella és a Szabadság-szobor

Sziklakápolna

Szent István szobor (Kő Pál) alkotása) a Sziklakápolna előtt

Épített örökség

Gellérthegy

Történetének sajátosságai folytán a kerület épületeinek zöme a 20. század folyamán épült. A 19. század legjelentősebb emléke a hegy tetején álló Citadella, amely szórakozóhelyeknek és kiállításoknak ad otthont. A közvetlen közelébe épült Budapest egyik szimbóluma, Kisfaludi Strobl Zsigmond műve, az 1947-ben felállított Szabadság-szobor. A hegyről kiváló panoráma nyílik Pestre és a budai várnegyedre. A Gellért-hegy délkeleti oldalán látható a Sziklakápolna (Lux Kálmán és Weichinger Károly, 1931), amihez 1934-ben neoromán stílusú kolostor épült a pálos rend számára a Gellért rakparton. A Sziklakápolna előtt áll Kő Pál Szent István-szobra (2001), a felette lévő kilátón pedig egy kőkereszt kapott helyet. A hegy déli oldalán áll az Eötvös Kollégium Alpár Ignác tervezte épülete (1910), valamint a lazaristák rendháza (1910) és iskolája (1912), illetve a hajdani Államigazgatási Főiskola szembeötlő tömbje (Törőcsik Sándor, 1979). A teljes Gellért-hegy – a Szent Gellért tér épületeivel együtt – Budapest világörökségi helyszínei közé tartozik.

Szentimreváros

A Gellért-hegy tövében, a Szabadság híd (1896) közelében, a Szent Gellért téren épült fel 1918-ra a Gellért Szálló és gyógyfürdő szecessziós stílusban, Sebestyén Artúr, Sterk Izidor és Hegedűs Ármin tervei alapján. Előtte áll a budapesti gyógyfürdőket szimbolizáló Forrásház (2003). A Gellért tértől a Móricz Zsigmond körtér és Kosztolányi Dezső tér vonaláig terjedő szentimrevárosi útszakasz házai a 20. század első évtizedeiben épültek. A terület központjában lévő, 2010-ben felújított és parkosított Gárdonyi téren Horvay János közadakozásból épült Gárdonyi-szobra látható (1932). A Móricz Zsigmond körtér látványosságai közé tartozik Szent Imre szobra (Kisfaludi Strobl Zsigmond műve, 1930), valamint az alakjáról Gomba néven ismert, felújítás előtt álló szolgáltatóépület (Schall József, 1942). A körtér névadójának, Móricz Zsigmondnak is van szobra (Varga Imre, 2004).

A körtérről nyíló Villányi úton sorakozik a Szent Margit Gimnázium (Fábián Gáspár, 1930), a Szent Imre-templom és a Szent Imre Gimnázium (Wälder Gyula, 1938 és 1929) neobarokk épületegyüttese; a templom és a ciszterci gimnázium között állították fel újra 2001-ben a Horthy-korszak meghatározó oktatáspolitikusa, Klebelsberg Kunó szobrát (Grantner Jenő, 1939). A templommal és gimnáziummal szemközti parkban, a Feneketlen-tó környékén van a 2005-ös bezárása óta folyamatosan romló állagú Budai Parkszínpad (1958), valamint Kosztolányi Dezső (Borbás Tibor, 1979) és Bartók Béla szobra (Somogyi József, 1981): előbbi az íróról elnevezett teret, utóbbi a zeneszerzőről elnevezett utat szemléli.

Lágymányos

A Műegyetem központi épülete a Duna felől

Lágymányos a századfordulós Műegyetem (tervezői: Czigler Győző, Hauszmann Alajos és Pecz Samu) mellett a modern ELTE-campusszal is büszkélkedhet. Ennek szélén kapott helyet a Magyar Szentek Temploma (Török Ferenc és Balázs Mihály, 1996). A róla elnevezett út és az Irinyi József utca sarkán áll Karinthy Frigyes szobra (Paulikovics Iván, 1988). A modernebb épületek közé tartozik a Fehérvári úti Vásárcsarnok (Halmos György 1975-ös épületét 2003-ra Kertész András Tibor építette át) és a szomszédos Allee bevásárlóközpont és a hozzá kapcsolódó Simplon Udvar nevű lakóépület (2009). A városrész belső részén látható a hajdani Váli utcai iskola tornyos épülete (1912), a Szendrői Jenő és Lévai Andor tervezte rendelőintézet (1949), valamint a Medgyaszay István tervezte kelenföldi református templom (hivatalosan Magyar Advent Temploma, 1929).

Kelenföld

Az előbbi közelében, de már Kelenföld északi részén áll a neoromán stílusú kelenföldi evangélikus templom (Schulek János, 1928). A városrészben található az 1870-es években típusterv alapján épült Kelenföldi pályaudvar és a Duna-part ipari műemlékei, a 1911-ben épült Budai Hengermalom és az 1914-től működő Kelenföldi Hőerőmű (Reichl Kálmán és Borbiró Virgil tervei alapján 1937-ben érte el végleges állapotát). A külső Bartók Béla úton álló, Kiss András tervezte Szent Gellért-templomot 1992-ben adták át, harangtornya 1999-re készült el. Szobordíszítéseit, II. Szilveszter pápa a templom előtt álló szobrát és a kertben lévő, Árpád-házi szenteket ábrázoló szobrokat Varga Imre készítette. Szintén a Kelenföldi pályaudvar közelében áll a Külső-kelenföldi Református Egyházközség modern temploma (Szabó István, 1981). A lakótelepek gyűrűjében álló szolgáltatóépület, a Kelenföldi Városközpont 1966-ra készült el Zilahy István tervei alapján. A mellette lévő parkban áll Kiss István Monda címet viselő, három bikát ábrázoló szobra (1979).

A Szent Mihály-templom, Albertfalva

Külső városrészek

Albertfalva római táborából csupán kis számú, kevéssé látványos rom van a felszínen. Az akkor még önálló község 1941-ben megnyílt római katolikus templomát, a Szent Mihály-templomot Kismarty Lechner Jenő és fia, ifj. Lechner Jenő tervezte. Kelenvölgy Szentháromság-temploma Weichinger Károly tervei alapján 1931-re készült el. Kőérberek középkori romjai nem látogathatók. A gazdagréti lakótelep szomszédságában Koppányi István tervei alapján épült fel a Szent Angyalok-templom, ami 2002-ben kezdte meg működését. Sasadon két 18. századi, barokk stílusú szobor is látható: Xavéri Szent Ferencé a délkeleti határán lévő Amerikai Temetőben, egy Szentháromság-szobor pedig északi határán, a Törökbálinti úton. Őrmezőn, a Költők Parkjában látható az élete utolsó éveit a lakótelepen töltő Kálnoky László, Kormos István és Zelk Zoltán 2010-ben átadott domborműve.

Természeti értékek, zöldterületek

A Sas-hegy a Gellért-hegy felől nézve

Újbudán több természetvédelmi terület van. A XII. kerületbe is átnyúló, országos jelentőségű Budai Sas-hegy TT korlátozottan látogatható, legfőbb értékét a dolomitsziklákon növő karsztbokorerdők, illetve sziklafüves gyepek maradványainak élővilága jelenti. Mintegy félszáz védett növényfaj él a területen, köztük az északi lejtőket benépesítő jégkori reliktumfajok, így a budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana) és István király-szegfű (Dianthus plumarius ssp. regis-stephanii), illetve a meleg, száraz déli hegyoldalakon élő magyar gurgolya (Seseli leucospermum) és csikófark (Ephedra distachya). Az állatvilágot elsősorban a kisebb testű lények – ízeltlábúak, illetve a velük táplálkozó hüllők és madarak – képviselik. Mintegy húsz endemikus vagy Magyarországon csak innen ismert ízeltlábúfaj honos a Sas-hegyen, a hüllők közül a pannon gyík és a haragos sikló számít különlegesnek. Szintén országos jelentőségű védett terület a dolomitos Gellért-hegy is, amelynek parkos-erdős növényzete a szőlők filoxéra általi elpusztulásának köszönhetően alakult ki a 19. század végén. Egyes elszigetelt, meredek területein azonban az eredeti, a sas-hegyihez hasonló növényzet is megmaradhatott. Magyarországon csak itt él a sárgás habszegfű (Silene flavescens).

A fentiek mellett négy helyi jelentőségű természetvédelmi terület is van a kerületben. A Gellért-hegy lábánál terül el a Budai Arborétum, amely Entz Ferenc tankertészetéből fejlődött ki, és jelenleg a Corvinus egyetem budai campusának ad otthont. Az arborétum 6,5 hektáron 1640 fás szárú dísznövényfajt és -fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250 féle egyéb évelő dísznövényt nevel. A Rupp-hegy a Sas- és Gellért-hegyhez hasonlóan a Budai-hegyek eredeti növény- és rovarvilágának megőrzése miatt jelentős. A kőérberki szikes rét a főváros utolsó ilyen jellegű élőhelye, sziki növénytársulásai és az itt fakadó keserűvíz-források adják fontosságát. A Kopaszi gát és a Lágymányosi-öböl környéke szintén helyi védelem alá esik.

Az egyéb zöldterületek közé tartozik a kerület egyik szimbóluma, a Feneketlen-tó körül elterülő, illetve a szomszédos Kosztolányi Dezső téri park, a dombjára állított szoborról elnevezett kelenföldi Bikás park, a Függetlenségi park, az Egyetemisták parkja a lágymányosi ELTE-campus körül, az őrmezei Költők parkja, illetve a Kamaraerdő.

Képgaléria

• 
  A Citadella légifotója
• 
  A Szent Imre-templom
• 
  A Szent Gellért-templom és temetője
• 
  A Magyar Advent Temploma
• 
  A külső-kelenföldi református templom
• 
  Szent Angyalok Templom Gazdagréten
• 
  A Kopaszi Gát légifotója
• 
  A Kopaszi Gát légifotója

Testvérvárosok

• Ada, Szerbia
• Bad Cannstatt, Németország
• Kézdiszentlélek, Románia
• Marosvásárhely, Románia
• Nádszeg, Szlovákia
• Prága V. kerülete, Csehország
• Trogir, Horvátország
• Usztrony, Lengyelország

Lásd még

• Emléktáblák Budapest XI. kerületében
• Lágymányosi-öböl

Forrás

• Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XI. kerülete témájú médiaállományokat.

• A kerületi önkormányzat honlapja
• Az Integrált Városfejlesztési Stratégia részlete
• Az Újbuda név
• Feneketlen Tó
• A kerület sportegyesülete
• Légifotók Albertfalváról
• Légifotók a Citadelláról
• Légifotók a Kopaszi gátról
• BudapestCity