„San Nicola” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
47. sor: | 47. sor: | ||
== Leírása == |
== Leírása == |
||
[[Fájl:Tombenicolas.jpg|250px|bélyegkép|balra|Szent Miklós sírja]] |
[[Fájl:Tombenicolas.jpg|250px|bélyegkép|balra|Szent Miklós sírja]] |
||
[[Fájl:Grab Nikolaus.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Szent Miklós üres szakofágja a törökorszégi Myrában]] |
|||
A bazilika négyszögletű alaprajzú és várhoz hasonló. Homlokzatát két masszív, szintén négyszögletes torony fogja közre. Érdekességei közé tartoznak a 12. századi püspöki trón, valamint az [[I. Károly nápolyi király|I. Anjou Károly]] által ajándékozott gyertyatartók. Az óváros északkeleti részén áll, a kikötő közelében. Magyar vonatkozása, hogy itt őriznek egy olyan ereklyetartót, amit még [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király adományozott a templomnak, amikor [[1350]]. [[május 8.|május 8-án]] (miután rövid ostrom után elfoglalta a várost) látogatást tett a templomban, hogy [[Szent Miklós]] koporsójánál köszönetet mondjon az [[Adriai-tenger]]en való sikeres átkelése miatt.<ref>Bellér Béla: Magyarok Nápolyban; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1986., 150. oldal</ref> |
A bazilika négyszögletű alaprajzú és várhoz hasonló. Homlokzatát két masszív, szintén négyszögletes torony fogja közre. Érdekességei közé tartoznak a 12. századi püspöki trón, valamint az [[I. Károly nápolyi király|I. Anjou Károly]] által ajándékozott gyertyatartók. Az óváros északkeleti részén áll, a kikötő közelében. Magyar vonatkozása, hogy itt őriznek egy olyan ereklyetartót, amit még [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király adományozott a templomnak, amikor [[1350]]. [[május 8.|május 8-án]] (miután rövid ostrom után elfoglalta a várost) látogatást tett a templomban, hogy [[Szent Miklós]] koporsójánál köszönetet mondjon az [[Adriai-tenger]]en való sikeres átkelése miatt.<ref>Bellér Béla: Magyarok Nápolyban; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1986., 150. oldal</ref> |
||
A lap 2012. november 21., 07:56-kori változata
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
San Nicola | |
itáliai nemzeti emlék | |
Vallás | keresztény |
Felekezet | római katolikus |
Egyházmegye | Bari-bitontói főegyházmegye |
Védőszent | Szent Miklós |
Építési adatok | |
Építése | 1087-1197 |
Stílus | romanika |
Elérhetőség | |
Település | Bari |
Koordináták | é. sz. 41° 08′ 00″, k. h. 16° 52′ 00″ |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 41° 07′ 49″, k. h. 16° 52′ 13″Koordináták: é. sz. 41° 07′ 49″, k. h. 16° 52′ 13″ | |
A San Nicola weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz San Nicola témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A San Nicola (magyarul Szent Miklós) bazilika Bari és az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építménye, jelentős búcsújáró hely, nem csak római katolikusok hanem ortodoxok számára is.
Története
Amikor 1087-ben itáiai tengerészek Myrából, a törökországi szentély szarkofágjából elrabolták Szent Miklós csontjait és Bariba vitték, a város egyike lett Európa legjelentősebb keresztény központjainak. A katolikus és az ortodox keresztények egyaránt szentként tisztelik Miklós püspököz és az ereklyéket. [1] A bazilika 1087-1197 között épült a normannok uralkodása idején, Szent Miklós ereklyéinek megőrzése céljából. A kriptát II. Orbán pápa szentelte fel 1089-ben, a templom felszentelésére 1197-ben került sor Hildesheimi Konrád, császári vikárius jelentétében. Az első érsek, a közeli bencés kolostor apátja, Illés volt. A 13. században, a 15. században majd a 17. században újították fel. Barokk díszítőelemeit a 20. századi restaurálások során eltávolították.
Leírása
A bazilika négyszögletű alaprajzú és várhoz hasonló. Homlokzatát két masszív, szintén négyszögletes torony fogja közre. Érdekességei közé tartoznak a 12. századi püspöki trón, valamint az I. Anjou Károly által ajándékozott gyertyatartók. Az óváros északkeleti részén áll, a kikötő közelében. Magyar vonatkozása, hogy itt őriznek egy olyan ereklyetartót, amit még Nagy Lajos király adományozott a templomnak, amikor 1350. május 8-án (miután rövid ostrom után elfoglalta a várost) látogatást tett a templomban, hogy Szent Miklós koporsójánál köszönetet mondjon az Adriai-tengeren való sikeres átkelése miatt.[2]
Illés érsek trónja az egyik legjelentősebb román kori faragott emlék. A kripta és a szentély padlóját értékes mozaikok borítják. A kriptában őrzik Szent Miklós ereklyéit.
A bazilika a román kori építészet egyik legszebb példája, az úgynevezett apuliai romanika egyik kiemelkedő alkotása, amelyre a klasszikus, Európa északi területein jellemző román kori stíluselemek elegyednek a bizánci és arab behatásokkal. Otranto, Molfetta, Troia és Bitonto katedrálisaival együtt szerepel azon helyszínek között, amelyeket világörökségnek javasolnak.[3]
Források
- ↑ Visszakerülnek az oroszokhoz Szent Miklós ereklyéi
- ↑ Bellér Béla: Magyarok Nápolyban; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1986., 150. oldal
- ↑ Romanesque Cathedrals in Puglia (angolul nyelven). Tentative Lists. World Heritage Convention. (Hozzáférés: 2011. január 16.)
- Rotter, Ekkehart. Apulien. Dumont Reiseverlag, Ostfildern (2007). ISBN 978-3-7701-4314-6