„Omnibusz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
interwiki
Nincs szerkesztési összefoglaló
48. sor: 48. sor:
[[fy:Omnibus (ferfiermiddel)]]
[[fy:Omnibus (ferfiermiddel)]]
[[io:Omnibuso]]
[[io:Omnibuso]]
[[it:Carozza#Omnibus]]
[[it:Carrozza#Omnibus]]
[[ja:乗合馬車]]
[[ja:乗合馬車]]
[[ko:옴니버스 영화]]
[[ko:옴니버스 영화]]

A lap 2012. november 12., 14:23-kori változata

Párizsi omnibusz

Az omnibusz ló vontatta közforgalmú közlekedési eszköz, az autóbusz és a trolibusz őse, a városi tömegközlekedés legrégibb eszköze. Az omnibusz a lóvasút mellett a 19. századi városi tömegközlekedés legfontosabb eszköze volt.

Neve a latin omnibus (mindenkinek) szóból származik.

Története

1826-ban Nantes városában egy vállalkozó rendszeresen kocsikat közlekedtetett a városközpont és a város szélén álló nyilvános fürdői között, de rá kellett döbbenjen, hogy a nagyközönséget jobban érdekli az új, rendszeres közlekedési lehetőség mint a fürdők. A kocsit elnevezte voiture omnibus-nak („kocsi mindenkinek”), ezzel alapozva meg a városi tömegközlekedés új formáját. Az omnibuszok elsősorban ló vontatta, közforgalmú városi tömegközlekedési eszközök voltak. Az 1830-as években kísérleteztek gőzgép hajtotta omnibusszal, hasonlóan a villamosok elődeinek tekinthető gőzhajtású közúti vasutakhoz, de a gőzhajtás a városokban nem terjedt el. Az első autóbuszokkal az 1890-es években kezdődtek ígéretes kísérletek, és a belső égésű motorok hajtotta autóbusz a 20. század elején szorította ki a városokból a hagyományos omnibuszt.

A Székesfővárosi Közlekedési Rt. omnibuszkalauzai 1896-ban, Legújabbkori Történeti Múzeum

Budán az első menetrend szerint közlekedő omnibusz 1832-ben indult. A vonal a nyári hónapokban a kirándulók igényét kielégítendő, a Lánchidat kötötte össze Zugligettel.

Ugyancsak 1832-ben indította az első pesti omnibuszt Kratochwill János vendéglős; a járat az ő két kávéháza között közlekedett: ezek egyike a pesti kereskedőtestület székházában volt (a mai Roosevelt téren), a másik a Városligetben, a Páva-szigeten. A Kratochwill-féle omnibuszok reggel 6 és este 18 óra között közlekedtek félóránként. A társaskocsik, amiket pesti céhes mesterek készítettek, végig fedettek voltak, csak oldalt, az ülések felett nem: ezeken a részeken ponyvát hajtottak le, ha esett az eső. Az ülések támlája a kocsi oldala volt. A kocsikban 8–14 ember fért el, befogadóképességüket a lovak ereje határozta meg. A kocsik padozatát burkolták, oldalukat lakkozták; a feszített rugózatú kocsikat két ló húzta. Megállói nem voltak: megállt bárhol, ahol az utasok le– vagy fel akartak szállni.[1]

Miskolcon 1862-től közlekedtek omnibuszok.[2]

Az amerikai kontinens első lovak által vontatott omnibusz vonalának megnyitására 1832. november 26-án került sor. A vonal a New York-i városházát kötötte össze a 14. utcával; a menetjegy ára 12 és fél cent volt.

Az irodalomban és a populáris kultúrában

Arany János

… Az életet már megjártam.
Többnyire csak gyalog jártam,

Gyalog bizon’…

Legfölebb ha omnibuszon.

Részlet az Epilogus-ból

Említése dalszövegben

Az egykori pesti sláger (Zerkovitz BélaSzilágyi László) szavaival:

„Éjjel az omnibusz tetején – emlékszel, kicsikém? – de csuda volt!”

Jegyzetek

  1. A Városliget története — A XIX. sz. első fele
  2. A bérkocsitól a csuklós buszig. (In: Fejezetek Miskolc történetéből, szerk. Bekes Dezső, Veres László. Miskolc, 1984. p. 94.) ISBN 963-03-1973-X

Források