„II. Vratiszláv cseh király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: ca:Vratislav II de Bohèmia
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2+) (Bot: következő hozzáadása: sh:Vratislav II
193. sor: 193. sor:
[[pt:Bratislau II da Boémia]]
[[pt:Bratislau II da Boémia]]
[[ru:Вратислав II]]
[[ru:Вратислав II]]
[[sh:Vratislav II]]
[[sk:Vratislav II.]]
[[sk:Vratislav II.]]
[[sv:Wratislav II av Böhmen]]
[[sv:Wratislav II av Böhmen]]

A lap 2012. november 6., 16:08-kori változata

II. Vratiszláv

Csehország fejedelme
Uralkodási ideje
1061 1085. június 15.
ElődjeII. Spitihnyev
Utódjanem volt
Csehország fejedelme
Uralkodási ideje
1185. június 15. 1192. január 14.
Elődjenem volt
UtódjaII. Břetiszláv
Életrajzi adatok
UralkodóházPřemysl-ház
Született1032 vagy 1033
Csehország
Elhunyt1092. január 14.
Csehország
NyughelyeVyšehrad
ÉdesapjaI. Břetiszláv
ÉdesanyjaSchweinfurti Judit
Testvére(i)
Házastársa
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Vratiszláv témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

II. Vratiszláv, más írásmóddal Ratiszláv[1] (csehül: Vratislav II.), (1032[2]/1033 k.[1]1092. január 14.[1][3]) cseh fejedelem 1061-től, király 1085-től haláláig.

Élete

I. Břetiszláv és Jitka fiaként született[3]. Atyja döntésével és a cseh előkelők eskü alatt tett megerősítésével ő lett a morva Olmütz első hercege[3]. Fivére, II. Spitihnyev 1056-ban uralma alá vonta hercegségét[3], így Vratiszláv Magyarországra menekült[3]. Első felesége halálával még itt elvette Adelhaid hercegnőt[3], nem sokkal utána pedig felajánlották neki a cseh trónt[3] (1061[3]). Új formában ugyan, de visszaállította a cseh állam egységét[3]. Újraosztotta fivérei között a morva hercegségeket (Olmütz: I. Ottó, Brünn: I. Konrád)[3], 1063-ban meglapította a brünni püspökséget[4], amelynek betöltéséhez mind a fejedelem, mind a prágai püspök jóváhagyása szükségeltetett[5]. Öccse, Jaromir akaratával dacolva, az egyházi és világi előkelők nyomására foglalta el a püspöki széket 1068-ban[5]. II. Vratiszláv harmadízben a lengyel Svatava hercegnőt vette el feleségül[5]. A német fejedelmek, és az ellenkirály, Sváb Rudolf elleni harcában IV. Henrik császár mellé állt[5]. Hűségéért Henrik 1085-ben vagy 1086-ban[1] királyi koronát kapott, amellyel 1086. június 15-én Csehország első királyává koronáztatta magát[1]. (10751081-ben birodalmi hűbérként megkapta a szász Ostmarkot [Lausitz] is.[5][6]) Hosszú uralkodása alatt megerősödött a cseh korona országainak nemzeti tudata, s kiváló ideológiai eszközzé vált Szent Vencel kultusza. Vratiszláv megújította a sázavai kolostort, és a pápa beeegyezését kérte szláv liturgia tartására[5]. Utolsó éveiben leverte néhány főúrnak és Adelhaidtól született fiának, Břetiszlávnak lázadását[1]: a senioratus alapján a legidősebb Přemyslt, Brünni Konrádot jelölte ki örökösének[5].

Az idős Vratiszláv 59 évesen még bölényvadászaton lovagolt[7]. Hajtás közben leesett a lóról és az akkor szerzett sérüléseitől 1092. január 14-én meghalt[7]. Vysehradon (Prága mellett) az általa épített templomban temették el[7].

Családfa

Vratislav megkoronázása (Josef Mathauser (1846–1917) festménye)
Vratiszláv dénárja (A oldal)
Vratiszláv dénárja (B oldal)


Ulrik
† 1034. XI. 9.
  Božena ?
† 1052 után
  Henrik
zm. 1017
  Gerberga
† 1036 után
         
     
  I. Břetiszláv
* 1002 k.
† 1055. I. 10.
  Schweinfurti Judit
* 1010/1015
† 1058. VIII. 2.
 
     
   
1
ismeretlen
2
Adelheid
* 1040
† 1062. I. 27.
OO    1057 k.
II. Vratiszláv
* 1032
† 1092. I. 14.
3
Svatava
* 1046-1048
† 1126. IX. 1.
OO   1062
                   
   2    2    2    2
II. Břetiszláv
† 1100. XII. 22.
 
Vratiszláv
* 1061
 
Judit
* 1056/1058
† 1086. XII. 25.
 
Ludmilla
† 1100 után
 
   3    3    3    3    3        
Boleszláv
* 1062 után
† 1091. VIII. 11.
 
II. Borivoj
* 1064?
† 1124. II. 2.
 
I. Ulászló
* 1065 k.
† 1125. IV. 12.
 
Judit Grojčská
* 1066?
† 1108. XII. 17.
 
I. Szobeszláv
* 1087 ?
† 1140. II. 14.
 

Jegyzetek

  1. a b c d e f Bokor József (szerk.). Vratiszláv, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  2. The Premyslids (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
  3. a b c d e f g h i j Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 244. oldal
  4. Európa uralkodói, 244–245. oldal
  5. a b c d e f g Európa uralkodói, 245. oldal
  6. Bautzent néhány meisseni vidékkel s Reichenberg és Rumburg vidékével ő kapcsolta Csehországhoz. (Vö.: Pallas)
  7. a b c Árpád-házi leányok. Adelhaid (1040-1062) (magyar nyelven). Székely-magyar hupont. (Hozzáférés: 2011. január 6.)

Külső hivatkozások

Lásd még


Előző uralkodó:
II. Spitihnyev
Csehország uralkodója
10611092
A cseh címer
Következő uralkodó:
I. Konrád