„VIII. Mikhaél bizánci császár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
botok
220 080 szerkesztés
a r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: el:Μιχαήλ Η´ Παλαιολόγος
link
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
{{nincs forrás}}
{{Uralkodó infobox
{{Uralkodó infobox
| név = VIII. Mikaél
| név = VIII. Mikhaél
| állam =
| állam =
| megnevezés = [[Bizánci császárok listája|Bizánci császár]]
| megnevezés = [[Bizánci császárok listája|Bizánci császár]]
25. sor: 25. sor:
|}}
|}}


'''VIII. Mikaél Palaiologosz''' ({{görögül|Μιχαήλ Η΄ Παλαιολόγος}}), ([[1223]] – [[1282]]. [[december 11.]], uralkodott: [[1261]]-[[1282]]) [[Bizánci Birodalom|bizánci császár]], [[Konstantinápoly]] visszafoglalója
'''VIII. Mikhaél Palaiologosz''' ({{görögül|Μιχαήλ Η΄ Παλαιολόγος}}), ([[1223]] – [[1282]]. [[december 11.]], uralkodott: [[1261]]-[[1282]]) [[Bizánci Birodalom|bizánci császár]], [[Konstantinápoly]] visszafoglalója


Miután Mikaél félreállította társcsászárát, a gondjaira bízott [[IV. Jóannész nikaiai császár|IV. Jóannészt]], és elérte elődjei törekvését Konstantinápoly visszaszerezésével, hamarosan a nyugati ügyek felé fordult. Rájött, hogy [[IV. Márton pápa]], a [[szicília]]i [[I. Károly szicíliai király|I. (Anjou) Károly]] és a [[Velencei Köztársaság|velenceiek]], azaz Bizánc [[itália]]i birtokainak szomszédai egységesen fognak fellépni vele szemben, tehát igyekezett, hogy a nyugati veszedelmet elhárítsa, de [[I. Manuél bizánci császár|Manuél]] hibáinak elkövetése nélkül: megpróbálta megosztani az ellenfeleit.
Miután Mikhaél félreállította társcsászárát, a gondjaira bízott [[IV. Jóannész nikaiai császár|IV. Jóannészt]], és elérte elődjei törekvését Konstantinápoly visszaszerezésével, hamarosan a nyugati ügyek felé fordult. Rájött, hogy [[IV. Márton pápa]], a [[szicília]]i [[I. Károly szicíliai király|I. (Anjou) Károly]] és a [[Velencei Köztársaság|velenceiek]], azaz Bizánc [[itália]]i birtokainak szomszédai egységesen fognak fellépni vele szemben, tehát igyekezett, hogy a nyugati veszedelmet elhárítsa, de [[I. Manuél bizánci császár|Manuél]] hibáinak elkövetése nélkül: megpróbálta megosztani az ellenfeleit.


Közben, [[1265]]-ben Bizáncot megtámadták a mongolok. A megvert császár a mongolok kegyét keresve adót fizetett [[Nogaj kán]]nnak, az [[Arany Horda]] vezetőjének, és feleségül adta hozzá Eufrozina leányát.
Közben, [[1265]]-ben Bizáncot megtámadták a mongolok. A megvert császár a mongolok kegyét keresve adót fizetett [[Nogaj kán]]nnak, az [[Arany Horda]] vezetőjének, és feleségül adta hozzá Eufrozina leányát.


Hogy a pápát maga oldalára állítsa, elhatározta, hogy egyesíti a [[katolikus]] és az [[ortodox kereszténység|ortodox]] egyházat. A gyenge lábakon álló uniót [[1274]]-ben mondta ki a [[Lyon]]ban tartott [[lyoni zsinat|zsinat]]. Hazájában ezért sok elégedetlenkedő ortodoxot kellett bebörtönöznie, ráadásul a szövetség, amit így megtépázott, újra helyreállt, és a pápa kiátkozta őt.
Hogy a pápát maga oldalára állítsa, elhatározta, hogy egyesíti a [[katolikus]] és az [[ortodox kereszténység|ortodox]] egyházat. A gyenge lábakon álló uniót [[1274]]-ben mondta ki a [[Lyon]]ban tartott [[lyoni zsinat|zsinat]]. Hazájában ezért sok elégedetlenkedő ortodoxot kellett bebörtönöznie, ráadásul a szövetség, amit így megtépázott, újra helyreállt, és a pápa [[kiközösítés#vallási kiközösítés|kiközösítette]] őt.


Hogy meggyengítse ellenfeleit, igazi bizánci diplomáciával rávette az [[aragónia]]i királyt, [[III. Péter aragóniai király|III. Pétert]], hogy támadjon [[Szicília|Szicíliára]], miközben a szicíliaiak fellázadtak, és lemészárolták a helyi [[franciák]]at ([[1282]], [[szicíliai vecsernye]]). (Mellesleg Károly és utódai továbbra is a [[Nápolyi Királyság]] urai maradtak, egészen [[1442]]-ig, amikor III. Péter utódai egyesítették a szétszakított országot.)
Hogy meggyengítse ellenfeleit, igazi bizánci diplomáciával rávette az [[aragónia]]i királyt, [[III. Péter aragóniai király|III. Pétert]], hogy támadjon [[Szicília|Szicíliára]], miközben a szicíliaiak fellázadtak, és lemészárolták a helyi [[franciák]]at ([[1282]], [[szicíliai vecsernye]]). (Mellesleg Károly és utódai továbbra is a [[Nápolyi Királyság]] urai maradtak, egészen [[1442]]-ig, amikor III. Péter utódai egyesítették a szétszakított országot.)


A Mikaél által alapított Palaiologosz-dinasztia uralta a görög birodalmat egészen annak bukásáig, tehát összesen 192 éven át.
A Mikhaél által alapított Palaiologosz-dinasztia uralta a görög birodalmat egészen annak bukásáig, tehát összesen 192 éven át.


{{uralkodó|cim=Bizánci császár|
{{uralkodó|cim=Bizánci császár|

A lap 2012. október 29., 15:48-kori változata

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
VIII. Mikhaél
Bizánci császár
Uralkodási ideje
1259 – 1282
ElődjeIV. Jóannész
UtódjaII. Andronikosz
Életrajzi adatok
UralkodóházPalaiologosz-ház
Született1223/1224
Nikaiai Császárság
Elhunyt1282. december 11 (59 évesen)
Pakhomion, Lüszimakhia közelében
ÉdesapjaAndronikosz
ÉdesanyjaTheodóra
Testvére(i)
  • Konstantinos Palaiologos
  • Irene Palaiologina
  • John Palaiologos
  • Maria-Martha Palaiologina
HázastársaTheodóra
GyermekeiManuél
II. Andronikosz
Konstantin
Eiréné
Anna
Eudokia
Theodóra
Eufrozina
Mária
A Wikimédia Commons tartalmaz VIII. Mikhaél témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

VIII. Mikhaél Palaiologosz (görögül: Μιχαήλ Η΄ Παλαιολόγος), (1223 – 1282. december 11., uralkodott: 1261-1282) bizánci császár, Konstantinápoly visszafoglalója

Miután Mikhaél félreállította társcsászárát, a gondjaira bízott IV. Jóannészt, és elérte elődjei törekvését Konstantinápoly visszaszerezésével, hamarosan a nyugati ügyek felé fordult. Rájött, hogy IV. Márton pápa, a szicíliai I. (Anjou) Károly és a velenceiek, azaz Bizánc itáliai birtokainak szomszédai egységesen fognak fellépni vele szemben, tehát igyekezett, hogy a nyugati veszedelmet elhárítsa, de Manuél hibáinak elkövetése nélkül: megpróbálta megosztani az ellenfeleit.

Közben, 1265-ben Bizáncot megtámadták a mongolok. A megvert császár a mongolok kegyét keresve adót fizetett Nogaj kánnnak, az Arany Horda vezetőjének, és feleségül adta hozzá Eufrozina leányát.

Hogy a pápát maga oldalára állítsa, elhatározta, hogy egyesíti a katolikus és az ortodox egyházat. A gyenge lábakon álló uniót 1274-ben mondta ki a Lyonban tartott zsinat. Hazájában ezért sok elégedetlenkedő ortodoxot kellett bebörtönöznie, ráadásul a szövetség, amit így megtépázott, újra helyreállt, és a pápa kiközösítette őt.

Hogy meggyengítse ellenfeleit, igazi bizánci diplomáciával rávette az aragóniai királyt, III. Pétert, hogy támadjon Szicíliára, miközben a szicíliaiak fellázadtak, és lemészárolták a helyi franciákat (1282, szicíliai vecsernye). (Mellesleg Károly és utódai továbbra is a Nápolyi Királyság urai maradtak, egészen 1442-ig, amikor III. Péter utódai egyesítették a szétszakított országot.)

A Mikhaél által alapított Palaiologosz-dinasztia uralta a görög birodalmat egészen annak bukásáig, tehát összesen 192 éven át.

Előző uralkodó:
IV. Jóannész
Bizánci császár
Palaiologosz-dinasztia
 Következő uralkodó:
II. Andronikosz
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=VIII._Mikhaél_bizánci_császár&oldid=12536030”