„Papaja” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a {{sl|Gyógynövények hatása}} ki, lásd Wikipédia:Törlésre javasolt lapok/Sablon:Gyógynövények hatása (második jelölés) |
bőv., tagol |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
| binomial_authority = [[Carolus Linnaeus|L.]] |
| binomial_authority = [[Carolus Linnaeus|L.]] |
||
}} |
}} |
||
A '''papaja''' vagy '''dinnyefa''' ''(Carica papaya)'' a [[keresztesvirágúak]] rendjébe és a [[dinnyefafélék]] családjába tartozó faj. [[Gyümölcs]]e szintén ''papaja'' néven ismert. |
A '''papaja''' vagy '''dinnyefa''' ''(Carica papaya)'' a [[keresztesvirágúak]] rendjébe és a [[dinnyefafélék]] családjába tartozó faj. [[Gyümölcs]]e szintén ''papaja'' néven ismert. |
||
== Származása, elterjedése == |
|||
A papaját a térítők közötti trópusi területek gazdag talaján termesztik. A mintegy 10 m magas fa tetején a levelek egy csokorban helyezkednek el. Az apró, zöldes színű porzós virágok önállóan vagy kettes-hármas csoportokban, a törzs felső részén találhatók. Termése nagy, 20–30 cm-es, érett állapotban narancssárga bogyótermés, amely 5 kg-ot is nyomhat. |
|||
Valószínűleg több faj kereszteződéséből származik, föltehetően [[Mexikó]]ban alakult ki. Az [[Amerika (szuperkontinens)|amerikai kontinens]]en, a térítők között őshonos. |
|||
== Megjelenése, felépítése == |
|||
Pálmaszerű, el nem ágazó törzse 8–10 m magas. Levelei a törzs tetején, csokorban helyezkednek el. Egy-egy levélnyél akár 60 cm hosszú is lehet. Az apró, zöldes színű porzós virágok önállóan vagy kettes-hármas csoportokban, a törzs felső részén találhatók. |
|||
Ránézésre a sárgadinnyéhez hasonló, érett állapotban narancssárga 20–30 cm-es bogyótermései a törzs felső részén, a levélkorona alatt fejlődnek ki. Egy-egy papajagyümölcs akár 5 kg-ot is nyomhat. Rózsaszín vagy narancssárga gyümölcshúsa mintegy 3 cm vastag. Fekete, borsónyi magvai a termés központi üregét töltik meg. |
|||
== Felhasználása == |
== Felhasználása == |
||
⚫ | |||
A [[trópusok|trópusi]] területeken termesztik; [[Mexikó]]ban már évszázadokkal a klasszikus [[közép-amerika]]i kultúrák előtt művelésbe vonták. |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | Gyümölcse bizonyos emésztési zavarok ([[gyomorsav]]-elégtelenség, emésztési problémák miatt kialakuló [[migrén]], felfúvódás, [[hasnyálmirigy]]-elégtelenség) kezelésére is ajánlott. Kivonatát a bél különféle élősködői (Oxyuris, Ascaris, Ancylostom), valamint [[visszér]]tágulatos [[fekély]], [[aranyér]]- és bőrproblémák ([[tályog]]ok, sebek és különféle bőrbetegségek) ellen is alkalmazzák. A gyümölcshúst a trópusokon a növény saját leveleibe csavarják, hogy megpuhuljon. |
||
⚫ | |||
⚫ | Tejnedve egy [[papain]] nevű, a [[pepszin]]hez hasonló fehérjebontó enzimet ([[proteáz]]) tartalmaz. A papaja hatóanyaga élősködőellenes szer, amely nyugtatja az [[emésztőrendszer]]t. Elősegíti a [[fehérje|fehérjék]], a [[zsír]]ok és a [[cukor|cukrok]] emésztését, a gyomorsav mennyiségétől függően. [[Ödéma]]gátló és sebgyógyulást serkentő tulajdonság is jellemzi. |
||
⚫ | |||
== Források == |
== Források == |
||
* {{füvészkert}} |
* {{füvészkert}} |
||
* {{MNL|14|495}} |
|||
{{Gyógynövények}} |
{{Gyógynövények}} |
A lap 2012. október 21., 08:48-kori változata
Papaja | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Adathiányos | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Carica papaya L. | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Papaja témájú médiaállományokat és Papaja témájú kategóriát. |
A papaja vagy dinnyefa (Carica papaya) a keresztesvirágúak rendjébe és a dinnyefafélék családjába tartozó faj. Gyümölcse szintén papaja néven ismert.
Származása, elterjedése
Valószínűleg több faj kereszteződéséből származik, föltehetően Mexikóban alakult ki. Az amerikai kontinensen, a térítők között őshonos.
Megjelenése, felépítése
Pálmaszerű, el nem ágazó törzse 8–10 m magas. Levelei a törzs tetején, csokorban helyezkednek el. Egy-egy levélnyél akár 60 cm hosszú is lehet. Az apró, zöldes színű porzós virágok önállóan vagy kettes-hármas csoportokban, a törzs felső részén találhatók.
Ránézésre a sárgadinnyéhez hasonló, érett állapotban narancssárga 20–30 cm-es bogyótermései a törzs felső részén, a levélkorona alatt fejlődnek ki. Egy-egy papajagyümölcs akár 5 kg-ot is nyomhat. Rózsaszín vagy narancssárga gyümölcshúsa mintegy 3 cm vastag. Fekete, borsónyi magvai a termés központi üregét töltik meg.
Felhasználása
A trópusi területeken termesztik; Mexikóban már évszázadokkal a klasszikus közép-amerikai kultúrák előtt művelésbe vonták.
Sok helyen kedvelt gyümölcs. Salátákhoz, süteményekhez, ivólevekhez is felhasználják. Leve savanykás, üdítő ital.
Gyümölcse bizonyos emésztési zavarok (gyomorsav-elégtelenség, emésztési problémák miatt kialakuló migrén, felfúvódás, hasnyálmirigy-elégtelenség) kezelésére is ajánlott. Kivonatát a bél különféle élősködői (Oxyuris, Ascaris, Ancylostom), valamint visszértágulatos fekély, aranyér- és bőrproblémák (tályogok, sebek és különféle bőrbetegségek) ellen is alkalmazzák. A gyümölcshúst a trópusokon a növény saját leveleibe csavarják, hogy megpuhuljon.
Tejnedve egy papain nevű, a pepszinhez hasonló fehérjebontó enzimet (proteáz) tartalmaz. A papaja hatóanyaga élősködőellenes szer, amely nyugtatja az emésztőrendszert. Elősegíti a fehérjék, a zsírok és a cukrok emésztését, a gyomorsav mennyiségétől függően. Ödémagátló és sebgyógyulást serkentő tulajdonság is jellemzi.
Jóllehet a növény mérgező hatását nem jelezték, a dinnyefából készült termékek csak orvosi rendelvényre kaphatók, mert egyesekből allergiás tüneteket váltanak ki és módosíthatják a véralvadást is.
Források
- A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7
- Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 495. o. ISBN 963-9257-11-7