„Codex Theodosianus” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 8. sor: | 8. sor: | ||
==A kódex hatása== |
==A kódex hatása== |
||
A törvénykönyv nagyban hatott az [[529]]-ben kiadott [[Codex Iustinianus]]-ra. A birodalom keleti felében a [[iustinianusi kodifikáció]]ig hatályban volt, a birodalom nyugati felében a [[Breviarium Alaricianum]] közvetítésével terjedt el, és egészen a XII. századig a római jog egyik legfontosabb forrása volt. |
A törvénykönyv nagyban hatott az [[529]]-ben kiadott [[Codex Iustinianus]]-ra. A birodalom keleti felében a [[iustinianusi kodifikáció]]ig hatályban volt, a birodalom nyugati felében a [[Breviarium Alaricianum]] közvetítésével terjedt el, és egészen a XII. századig a római jog egyik legfontosabb forrása volt. |
||
==Külső hivatkozások== |
|||
* [http://ancientrome.ru/ius/library/codex/theod/tituli.htm A Codex Theodosianus latin nyelven] |
|||
==Források== |
==Források== |
||
A lap 2007. február 5., 23:00-kori változata
A Codex Theodosianus az I. Constantinustól II. Theodosius római császár uralkodásáig kiadott császári rendeleteket foglalta össze, gyűjtötte egy kódexbe. A római jog egyik jelentős forrásműve.
A kódex létrejötte
II. Theodosius kelet-római és III. Valentinianus nyugat-római császárok 429-ben kiadtak egy közös rendeletet, mely alapján megindult a császári rendeletek összegyűjtése, kodifikálása. A kódex 435-438 közt jött létre, 438-ban hirdették ki és 439. január 1.-én lépett hatályba a birodalom mindkét felében.
A Codex Theodosianus szerkezete
Maga a kódex tizenhat könyvből áll, az egyes könyveken belül a konstitúciók kronológiai sorrendben követik egymást. Kiemelkedő szerephez jut a közjog benne: sok különösen kegyetlen büntetőjogi szabály is megtalálható.
A kódex hatása
A törvénykönyv nagyban hatott az 529-ben kiadott Codex Iustinianus-ra. A birodalom keleti felében a iustinianusi kodifikációig hatályban volt, a birodalom nyugati felében a Breviarium Alaricianum közvetítésével terjedt el, és egészen a XII. századig a római jog egyik legfontosabb forrása volt.
Külső hivatkozások
Források
Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.