„Lucius Calpurnius Piso Caesonius (Kr. e. 15)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2012. október 17., 09:55-kori változata

„Lucius Calpurnius Piso” lehetséges további jelentéseiről lásd: Lucius Calpurnius Piso (egyértelműsítő lap).

Lucius Calpurnius Piso Caesonius (Kr. e. 49/48 – Kr. u. 32) római politikus, a plebejus Calpurniusok nemzetségének tagja, Caius Iulius Caesar sokkal fiatalabb sógora volt. Augustus és Tiberius császársága alatt tekintélyes és befolyásos személyiség volt, hadvezérként és polgári tisztviselőként egyaránt bizonyított.

Rangos családból származott: ükapja, Lucius Kr. e. 148-ban, dédapja, Lucius Kr. e. 112-ben, szintén Luciusnak nevezett, Caius Iulius Caesar apósaként ismert apja pedig Kr. e. 58-ban viselte a consuli rangot.

Ifjúkora és karrierjének korai állomásai nem ismertek. Kr. e. 15-ben consul volt Marcus Livius Drusus Libo kollégájaként, ezután Pamphylia élére nevezték ki helytartónak. Augustus Kr. e. 11-ben hívta vissza, hogy a Macedonia provinciára támadó thrákok ellen felvegye a harcot. Három év szívos küzdelemben végül Piso erői győztek, aki ezért rendkívüli megtiszteltetésben részesült: triumphalia ornamentát kapott a császártól. Tiberius alatt is élvezte az uralkodói kegyeket, aminek jeleként Róma polgármesterévé, praefectus urbivá nevezték ki. Bár részt vett a császár kicsapongásaiban, szolgalelkűség nélkül tudta megőrizni a hírhedten gyanakvó Tiberius jóindulatát; eközben városvezetői feladatainak pontosan és igazságosan tett eleget, így a lakosság körében is népszerű volt.

Kortársa, Velleius Paterculus által is ecsetelt érdemeiért a szenátus 32-ben bekövetkezett halálakor közpénzen finanszírozandó nyilvános temetést szavazott meg neki. Halálakor a pontifexi collegium tagja is volt. Két fiáról tudunk, akik közül az egyiket a családi hagyományokhoz hűen Luciusnak neveztek, de a későbbi Pisók egyikével sem lehet őket teljes bizonyossággal azonosítani. Horatius valószínűleg neki és fiainak írta Ars poetica című versét.

Forrás

Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology. Szerk.: William Smith. Boston, C. Little & J. Brown, 1867.
Elérhető a Michigani Egyetem Könyvtárának honlapján: I. kötet (A–D); II. kötet (E–N); III. kötet (O–Z).

Az ókori Róma portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 '''Lucius Calpurnius Piso Caesonius''' ([[Kr. e. 49]]/[[i. e. 48|48]] – [[32|Kr. u. 32]]) [[Római Birodalom|római]] politikus, a [[plebejus]] [[Calpurnia gens|Calpurniusok]] nemzetségének tagja, [[Caius Iulius Caesar]] sokkal fiatalabb sógora volt. [[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] és [[Tiberius]] császársága alatt tekintélyes és befolyásos személyiség volt, hadvezérként és polgári tisztviselőként egyaránt bizonyított.
-Rangos családból származott: ükapja, [[Lucius Calpurnius Piso Caesonius (Kr. e. 148)|Lucius]] [[Kr. e. 148]]-ban, dédapja, [[Lucius Calpurnius Piso Caesonius (Kr. e. 112)|Lucius]] [[Kr. e. 112]]-ben, szintén [[Lucius Calpurnius Piso Caesonius (Kr. e. 58)|Luciusnak]] nevezett, [[Caius Iulius Caesar]] apósaként elhíresült apja pedig [[Kr. e. 58]]-ban viselte a [[consul]]i rangot.
+Rangos családból származott: ükapja, [[Lucius Calpurnius Piso Caesonius (Kr. e. 148)|Lucius]] [[Kr. e. 148]]-ban, dédapja, [[Lucius Calpurnius Piso Caesonius (Kr. e. 112)|Lucius]] [[Kr. e. 112]]-ben, szintén [[Lucius Calpurnius Piso Caesonius (Kr. e. 58)|Luciusnak]] nevezett, [[Caius Iulius Caesar]] apósaként ismert apja pedig [[Kr. e. 58]]-ban viselte a [[consul]]i rangot.
 Ifjúkora és karrierjének korai állomásai nem ismertek. [[Kr. e. 15]]-ben [[consul]] volt [[Marcus Livius Drusus Libo]] kollégájaként, ezután [[Pamphylia]] élére nevezték ki helytartónak. Augustus [[Kr. e. 11]]-ben hívta vissza, hogy a [[Macedonia (provincia)|Macedonia]] [[provincia|provinciára]] támadó [[thrákok]] ellen felvegye a harcot. Három év szívos küzdelemben végül Piso erői győztek, aki ezért rendkívüli megtiszteltetésben részesült: [[Triumphus#A triumphus eltűnése|triumphalia ornamentát]] kapott a császártól. [[Tiberius]] alatt is élvezte az uralkodói kegyeket, aminek jeleként [[Róma]] polgármesterévé, [[praefectus urbi]]vá nevezték ki. Bár részt vett a császár kicsapongásaiban, szolgalelkűség nélkül tudta megőrizni a hírhedten gyanakvó Tiberius jóindulatát; eközben városvezetői feladatainak pontosan és igazságosan tett eleget, így a lakosság körében is népszerű volt.
-Kortársa, [[Velleius Paterculus]] által is ecsetelt érdemeiért a senatus [[32]]-ben bekövetkezett halálakor közpénzen finanszírozandó nyilvános temetést szavazott meg neki. Halálakor a pontifexi collegium tagja is volt. Két fiáról tudunk, akik közül az egyiket a családi hagyományokhoz hűen Luciusnak neveztek, de a későbbi Pisók egyikével sem lehet őket teljes bizonyossággal azonosítani. [[Quintus Horatius Flaccus|Horatius]] valószínűleg neki és fiainak írta [[Ars poetica]] című versét.
+Kortársa, [[Velleius Paterculus]] által is ecsetelt érdemeiért a szenátus [[32]]-ben bekövetkezett halálakor közpénzen finanszírozandó nyilvános temetést szavazott meg neki. Halálakor a pontifexi collegium tagja is volt. Két fiáról tudunk, akik közül az egyiket a családi hagyományokhoz hűen Luciusnak neveztek, de a későbbi Pisók egyikével sem lehet őket teljes bizonyossággal azonosítani. [[Quintus Horatius Flaccus|Horatius]] valószínűleg neki és fiainak írta [[Ars poetica]] című versét.
 == Forrás ==