„Szorobán” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
== Kapcsolódó szócikkek == * Abakusz {{portál|Matematika}} Kategória:Matematikatörténet |
Használata |
||
10. sor: | 10. sor: | ||
Kínai rokonától eltérően minden harmadik oszlop meg van jelölve. Ezek az egységoszlopok. Ezek közül az egyik lesz az egészrész vége a számításokban. Ettől jobbra vannak a tizedesjegyek, kivéve, ha szorzásról vagy osztásról van szó. A jelölések lehetővé teszik a nagyobb számok jegyeinek ezres csoportosítását, ami a kínai rokonon nem található meg. |
Kínai rokonától eltérően minden harmadik oszlop meg van jelölve. Ezek az egységoszlopok. Ezek közül az egyik lesz az egészrész vége a számításokban. Ettől jobbra vannak a tizedesjegyek, kivéve, ha szorzásról vagy osztásról van szó. A jelölések lehetővé teszik a nagyobb számok jegyeinek ezres csoportosítását, ami a kínai rokonon nem található meg. |
||
==Használata== |
|||
Az [[összeadás]]t és a [[kivonás]]t a suanpanhoz hasonlóan végzik. Az összeadás átvitelét és a kivonást a tízes komplementer hozzáadásával vagy kivonásával végzik, a következő tízes egységet hozzáadva, vagy levonva. |
|||
A [[szorzás]]ra és az [[osztás]]ra több módszert is kifejlesztettek. A Japán Abakusz Bizottság a standard módszereket ajánlja, amelyek csak a szorzótábla ismeretét igénylik. Gyorsaságuk és hatásosságuk miatt választották őket. Ezek a módszerek suanpanon és régebbi, több gyöngyös szorobánon is használhatók. |
|||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
A lap 2012. október 13., 19:57-kori változata
A szorobán, szoroban (算盤, そろばん; Hepburn: soroban ) egy Japánban kifejlesztett számolóeszköz. Neve a kínai suanpanból származik, ami 1600 körül került Japánba.[1] A suanpanhoz hasonlósan még ma is használják, az elektronikus zsebszámológépek elterjedése ellenére. Magyarországon 1991-ben jelent meg,[2] és azóta a matematikatanításban is használják, sőt, még versenyt is rendeznek belőle.[2]
Szerkezete
A szorobán páratlan számú oszlopból vagy rúdból áll, mindegyiken gyöngyökkel: egy, a többitől elválasztott gyöngy (égi gyöngy) ötöt, a többi négy gyöngy (földi gyöngy) egyet ér. Ez a szerkezet a kevesebb gyöngy ellenére a suanpannal megegyező kifejezőerőt ad.
A szorobán rúdjainak száma mindig páratlan, és nagyobb, mint kilenc. Többnyire 13 rudas, de gyakoriak a 21, 23, 27 vagy akár 31 rudas szorobánok. Ez lehetővé teszi a pontosabb számolást, vagy több szám kijelzését is. Minden oszlop egy jegyet reprezentál, ezért több rúdon több jegy hozható létre.
A szorobánt különféle anyagból építik. Vannak fából, fémből, rattanból vagy bambuszból készült példányai. A gyöngyök két végükön kicsúcsosodnak. Rendszerint fából vannak, de lehetnek kőből, márványból vagy műanyagból is, különösen a Japánon kívül készült példányok.
Kínai rokonától eltérően minden harmadik oszlop meg van jelölve. Ezek az egységoszlopok. Ezek közül az egyik lesz az egészrész vége a számításokban. Ettől jobbra vannak a tizedesjegyek, kivéve, ha szorzásról vagy osztásról van szó. A jelölések lehetővé teszik a nagyobb számok jegyeinek ezres csoportosítását, ami a kínai rokonon nem található meg.
Használata
Az összeadást és a kivonást a suanpanhoz hasonlóan végzik. Az összeadás átvitelét és a kivonást a tízes komplementer hozzáadásával vagy kivonásával végzik, a következő tízes egységet hozzáadva, vagy levonva.
A szorzásra és az osztásra több módszert is kifejlesztettek. A Japán Abakusz Bizottság a standard módszereket ajánlja, amelyek csak a szorzótábla ismeretét igénylik. Gyorsaságuk és hatásosságuk miatt választották őket. Ezek a módszerek suanpanon és régebbi, több gyöngyös szorobánon is használhatók.
Jegyzetek
- ↑ A Brief History of the Abacus The Abacus: A Brief History "Circa 1600 AD, use and evolution of the Chinese 1/5 abacus was begun by the Japanese via Korea."
- ↑ a b [1]