„1876-os megyerendezés” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2012. október 13., 02:20-kori változata

Az 1876-os vármegyerendezés egyike volt Magyarország nagy közigazgatási reformjainak, ami során minden feudális közigazgatási egységet eltöröltek és területüket vármegyékbe szervezték vagy olvasztották, valamint a meglévő vármegyerendszert is alaposan újragondolták és az egészet egy egységes séma alapján újjászervezték.

Története

A megyerendezés a Tisza Kálmán-kormány egyik első intézkedése volt, amivel Magyarország fejlődését kívánták (sikeresen) elősegíteni, mivel az addigi közigazgatási rendszer ekkora elavult és a sokfélesége miatt áttekinthetősége és kezelhetősége is problémákba ütközött.

A kormány az ország teljes területét (elsőször) 65 vármegyébe szervezte át, felszámolva minden korábbi (szék, kerület, mezőváros, vidék, szabad királyi város, stb.) közigazgatási egységet, formát és szokást, egyúttal egységesítve is azokat. Összesen 18 új vármegye született, igaz a rendszer átszervezése során kilenc addig létező vármegyét pedig megszüntettek, vagyis az átalakítások végén összesen kilenc vármegyével lett több.

A közigazgatási reformok átfogó, meghatározó részét végül 1881-ben zárták le, ekkor Krassó és Szörény, valamint Abaúj és Torna vármegyék egyesítésével alakítva ki és egyben véglegesítve a 63 vármegye, plusz a magyar tengermellék (azaz Fiume) rendszerét. (Utóbbi később sem vált vármegyévé)

Ez a rendszer olyan sikeresnek bizonyult, hogy minimális változásokkal egészen az első világháború végéig fennmaradt (de jure a trianoni békeszerződés aláírásáig).

Források

Magyarország 1873. évi helységnévtára
Magyarország 1877. évi helységnévtára
1876. évi XXXIII. törvénycikk némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről
1877. évi I. törvénycikk némely törvényhatóságok véglegesen megállapított területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 Az '''1876-os vármegyerendezés''' egyike volt [[Magyarország]] nagy közigazgatási reformjainak, ami során minden [[feudalizmus|feudális]] közigazgatási egységet eltöröltek és területüket [[vármegye|vármegyékbe]] szervezték vagy olvasztották, valamint a meglévő vármegyerendszert is alaposan újragondolták és az egészet egy egységes séma alapján újjászervezték.
 ==Története==
-A megyerendezés a [[Tisza Kálmán-kormány]] egyik első intézkedése volt, amivel Magyarország fejlődését kívánták (sikeresen) elősegíteni, mivel az addigi közigazgatási rendszer ekkora már bőven elavult és a sokféleség miatt áttekinthetősége és kezelhetősége is problémákba ütközött.
+A megyerendezés a [[Tisza Kálmán-kormány]] egyik első intézkedése volt, amivel Magyarország fejlődését kívánták (sikeresen) elősegíteni, mivel az addigi közigazgatási rendszer ekkora elavult és a sokfélesége miatt áttekinthetősége és kezelhetősége is problémákba ütközött.
-A kormány az ország teljes területét (elsőre) 65<!-- NEM ELÍRÁS! --> [[vármegye|vármegyébe]] szervezte át, felszámolva minden korábbi ([[Szék (terület)|szék]], [[Kerület (közigazgatás) |kerület]], [[mezőváros]], [[vidék (közigazgatás)|vidék]], [[szabad királyi város]], stb.) közigazgatási egységet, formát és szokást, egyúttal egységesítve is azokat. Összesen 18 új vármegye született, igaz a rendszer átszervezése során kilenc addig létező vármegyét pedig megszüntettek, vagyis az átalakítások végén összesen kilenc vármegyével lett több.
+A kormány az ország teljes területét (elsőször) 65<!-- NEM ELÍRÁS! --> [[vármegye|vármegyébe]] szervezte át, felszámolva minden korábbi ([[Szék (terület)|szék]], [[Kerület (közigazgatás)|kerület]], [[mezőváros]], [[vidék (közigazgatás)|vidék]], [[szabad királyi város]], stb.) közigazgatási egységet, formát és szokást, egyúttal egységesítve is azokat. Összesen 18 új vármegye született, igaz a rendszer átszervezése során kilenc addig létező vármegyét pedig megszüntettek, vagyis az átalakítások végén összesen kilenc vármegyével lett több.
-A közigazgatási reformok átfogó, meghatározó részét végül 1881-ben zárták le; ekkor [[Krassó vármegye|Krassó]] és [[Szörény vármegye|Szörény]], valamint [[Abaúj vármegye|Abaúj]] és [[Torna vármegye|Torna]] vármegyék egyesítésével alakítva ki és egyben véglegesítve a 63 vármegye, plusz a [[magyar tengermellék]] (azaz [[Fiume]]) rendszerét. (Utóbbi később sem lett soha [[vármegye]])
+A közigazgatási reformok átfogó, meghatározó részét végül 1881-ben zárták le, ekkor [[Krassó vármegye|Krassó]] és [[Szörény vármegye|Szörény]], valamint [[Abaúj vármegye|Abaúj]] és [[Torna vármegye|Torna]] vármegyék egyesítésével alakítva ki és egyben véglegesítve a 63 vármegye, plusz a [[magyar tengermellék]] (azaz [[Fiume]]) rendszerét. (Utóbbi később sem vált [[vármegye|vármegyévé]])
-Ez a rendszer olyan sikeresnek bizonyult, hogy minimális változásokkal egészen az [[első világháború]] elvesztéséig fennmaradt ([[de jure]] a [[trianoni békeszerződés]] aláírásáig)
+Ez a rendszer olyan sikeresnek bizonyult, hogy minimális változásokkal egészen az [[első világháború]] végéig fennmaradt ([[de jure]] a [[trianoni békeszerződés]] aláírásáig).
 == Források ==