Alisca

Alisca
Római település	Alisca, (Alisca ad latus?)
Mai település	Őcsény-Szigethpuszta
Épült	100 körül
Elhagyták	5. század eleje
Tengerszint feletti magasság	87 m
Állapota	A terület mezőgazdasági művelés alatt áll, régészeti feltárás nem volt.
Típusa	Cohors
Katonai egység	a) cohors I Vindelicorum milliaria b) cohors I Noricorum equitata
Építőanyaga	Fa és föld később kő
Hossza	kb. 200-250 m
Szélessége	kb. 160 m
Elhelyezkedése
Alisca Pozíció Tolna vármegye térképén
é. sz. 46° 19′ 33″, k. h. 18° 46′ 10″46.325833333333, 18.769444444444

Alisca Római kori katonai tábor maradványa Őcsénytől kissé északra, a volt Szigethpuszta területén a Báta-patak déli partján. Római kori táborhely Alsó Pannonia provinciában, a Duna jobb partján. A Tabula Peutingerian nem fordul elő. Az Itinerarium Lugio (Dunaszekcső) és Alta Ripa (Tolna) közé minden közelebbi meghatározás nélkül iktatja, ilyenformán: Alisca ad latus. A legtöbb valószínüség szerint "Szegszárd" helyén állott s a tábor a mostani Kalvária hegy oldalán keresendő. Luigi Ferdinando Marsigli (1726-ban) azt jegyzi meg róla, hogy "arx destructa super monte et variae hic inveniuntur Romanae inscriptiones" (azaz: lefelé a dombról várat és különféle római feliratokat találtam). Wosinszky Mór (Tolna vármegye története I 652. l.) az "Itinerarium ad latus" megjegyzését a Szegszrádhoz délkeletre fekvő őcsényi erődre vonatkoztatja, melyet Szegszárddal a 7 km. hosszú ún. "Ördögvettetés" nevű úttöltés köt össze és a hola cohors I. Noricorum, legio II. ad. Ant. és cohors I. Hemesana téglái kerülnek elő. Magában Aliscában ellenben egy felirat (XIL III 3300) tanulsága szerint a cohors I. Noricorum s a IV. században a Notitia szerint a decentralizált Legio II Adiutrix egyik cohorsa, prefektussal az élén, állomásozott.

Források

• Visy, Zsolt. A római limes Magyarországon, 1., Corvina K. ISBN ISBN 963-13-2282-3 (1989) 
• ALISCA - Szekszárd-Őcsény. Magyar Limes Szövetség. (Hozzáférés: 2012. június 2.)