„Szentgotthárdi járás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a kékítés |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
A [[trianoni békeszerződés]] előtt keletről a [[Körmendi járás]], délkeletről [[Zala vármegye]], délről a [[Muraszombati járás]], nyugatról [[Stájerország]] és északról a [[Németújvári járás]] határolta. Trianon után nyugaton és északon [[Burgenland]], délen pedig [[Jugoszlávia]] lett a szomszédja. |
A [[trianoni békeszerződés]] előtt keletről a [[Körmendi járás]], délkeletről [[Zala vármegye]], délről a [[Muraszombati járás]], nyugatról [[Stájerország]] és északról a [[Németújvári járás]] határolta. Trianon után nyugaton és északon [[Burgenland]], délen pedig [[Jugoszlávia]] lett a szomszédja. |
||
Legfontosabb folyója a [[Rába]], ennek mentén fekszik a Szombathely-Grác vasútvonal. |
Legfontosabb folyója a [[Rába]], ennek mentén fekszik a [[Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal|Szombathely-Grác vasútvonal]]. |
||
==Története== |
==Története== |
||
A lap 2012. október 4., 10:33-kori változata
A Szentgotthárdi járás Vas vármegyéhez, majd Vas megyéhez tartozó járás volt Magyarországon. Székhelye Szentgotthárd volt.
Elnevezése az 1920-as évek elejétől 1941-ig Szentgotthárd–muraszombati járás volt.
Területén jelentős számú német és vend kisebbség élt.
Fekvése
A trianoni békeszerződés előtt keletről a Körmendi járás, délkeletről Zala vármegye, délről a Muraszombati járás, nyugatról Stájerország és északról a Németújvári járás határolta. Trianon után nyugaton és északon Burgenland, délen pedig Jugoszlávia lett a szomszédja.
Legfontosabb folyója a Rába, ennek mentén fekszik a Szombathely-Grác vasútvonal.
Története
A trianoni békeszerződés Ausztria, Szlovénia és Magyarország között osztotta fel a járást. Mivel ugyanekkor a Muraszombati járás három község (Gödörháza, Magyarszombatfa és Velemér) kivételével a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került, ezért Magyarországon a két járást összevonták Szentgotthárd–muraszombati járás néven. A Szentgotthárdi járás Ausztriához csatolt részéből az új Gyanafalvi járás alakult.
1941-ben, amikor a Délvidék egy részét Magyarország visszafoglalta, a korábbi Muraszombati járás kissé megváltozott határok között újraalakult. Ekkor a Szentgotthárdi járás is visszakapta eredeti nevét, és megőrizte azt az országhatároknak a háborút követő visszaállítása után is.
A Szentgotthárdi járás 1969. július 1-jén szűnt meg, amikor teljes területét a Körmendi járáshoz csatolták.
Területe és népessége
Területe 1910 körül mintegy 694 km², népessége 55 ezer fő volt.
Közvetlenül megszűnése előtt, 1969-ben területe mintegy 389 km², népessége 22 ezer fő volt.