„Nicholas Roerich” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 5. sor: | 5. sor: | ||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
||
A szentpétervári művészeti akadémián tanult festeni, majd [[Párizs]]ban [[Fernand Cormon]] volt a mestere. A Mir Iszkusztvo csoport elnöke lett. Főként történelmi tárgyú [[Szecesszió|szecessziós]] képeket festett. Jelentősek [[mozaik]]tervei és [[Alekszandr Szergejevics Puskin|Puskin]]-illusztrációi is. [[Pavel Tretyjakov]] is felfigyelt az ő munkásságára. Barátja volt [[Szergej Pavlovics Gyagilev]] a Cári Orosz Balett igazgatója. Számos jelmezt és |
A szentpétervári művészeti akadémián tanult festeni, majd [[Párizs]]ban [[Fernand Cormon]] volt a mestere. A Mir Iszkusztvo csoport elnöke lett. Főként történelmi tárgyú [[Szecesszió|szecessziós]] képeket festett. Jelentősek [[mozaik]]tervei és [[Alekszandr Szergejevics Puskin|Puskin]]-illusztrációi is. [[Pavel Mihajlovics Tretyjakov]] is felfigyelt az ő munkásságára. Barátja volt [[Szergej Pavlovics Gyagilev]] a Cári Orosz Balett igazgatója. Számos jelmezt és díszletet tervezett a híres orosz balett darabok számára. |
||
1917 után feleségével, Helenával együtt menekült Oroszországból [[Finnország]]ba, majd [[London]]ba. 1920-tól az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban élt, 1929-től alkotásait önálló múzeumban állította ki, külön az ő festményei és életútjának bemutatása céljából létesítettek egy múzeumot [[New York]] [[Manhattan]] negyedében, ez a Nicholas Roerich Múzeum, amely ma is vonzza a látogatókat. |
1917 után feleségével, Helenával együtt menekült Oroszországból [[Finnország]]ba, majd [[London]]ba. 1920-tól az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban élt, 1929-től alkotásait önálló múzeumban állította ki, külön az ő festményei és életútjának bemutatása céljából létesítettek egy múzeumot [[New York]] [[Manhattan]] negyedében, ez a Nicholas Roerich Múzeum, amely ma is vonzza a látogatókat. |
||
A lap 2012. október 1., 17:45-kori változata
Nicholas Roerich (Névváltozat: Röchrich; Nyikolaj Konsztantyinovics; oroszul: Николай Константинович; Szentpétervár, 1874. október 9. — Kulu, India, 1947. december 19.) orosz festő, író, régész, tudós, utazó és filozófus.
Életpályája
A szentpétervári művészeti akadémián tanult festeni, majd Párizsban Fernand Cormon volt a mestere. A Mir Iszkusztvo csoport elnöke lett. Főként történelmi tárgyú szecessziós képeket festett. Jelentősek mozaiktervei és Puskin-illusztrációi is. Pavel Mihajlovics Tretyjakov is felfigyelt az ő munkásságára. Barátja volt Szergej Pavlovics Gyagilev a Cári Orosz Balett igazgatója. Számos jelmezt és díszletet tervezett a híres orosz balett darabok számára.
1917 után feleségével, Helenával együtt menekült Oroszországból Finnországba, majd Londonba. 1920-tól az Amerikai Egyesült Államokban élt, 1929-től alkotásait önálló múzeumban állította ki, külön az ő festményei és életútjának bemutatása céljából létesítettek egy múzeumot New York Manhattan negyedében, ez a Nicholas Roerich Múzeum, amely ma is vonzza a látogatókat.
Halála után szülővárosában 1960-ban volt nagy sikerű gyűjteményes kiállítása. Moszkvában egy szecessziós stílusban épült múzeumot neveztek el róla.
Források
Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
