„Kunlun” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Felhasznált irodalom: Bot: portálsablonok helyesen |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl: |
[[Fájl:Kunlun IMG 0541.jpg|bélyegkép|jobbra| A Kunlun vonulatai]] A '''Kunlun''' [[Ázsia]] egyik leghosszabb hegysége, amely [[Kína]] nyugati részén terül el. Igazi magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel. |
||
[[Tibet]] és a [[Tarim-medence]] között helyezkedik el. Nyugaton a [[Pamír]]hoz kapcsolódik, Keleten a [[Jangce|Jangcéig]] terjed. Az [[Altajidák]] vonulata, mely a [[harmadidőszak]]ban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos [[röghegység]]. Legmagasabb pontja a Kunlun Goddess 7167 m. Átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli. |
[[Tibet]] és a [[Tarim-medence]] között helyezkedik el. Nyugaton a [[Pamír]]hoz kapcsolódik, Keleten a [[Jangce|Jangcéig]] terjed. Az [[Altajidák]] vonulata, mely a [[harmadidőszak]]ban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos [[röghegység]]. Legmagasabb pontja a Kunlun Goddess 7167 m. Átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli. |
||
6. sor: | 7. sor: | ||
== Felhasznált irodalom == |
== Felhasznált irodalom == |
||
* Futó József (szerk.): ''Kontinensek földrajza I.'' Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás) |
* Futó József (szerk.): ''Kontinensek földrajza I. '' Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás) |
||
{{portál|Földrajz||}} |
{{portál|Földrajz||}} |
||
[[Kategória:Kína hegyei, hegységei]] |
[[Kategória:Kína hegyei, hegységei]] |
||
[[Kategória:Tibet]] |
[[Kategória:Tibet]] |
A lap 2012. szeptember 26., 20:54-kori változata
A Kunlun Ázsia egyik leghosszabb hegysége, amely Kína nyugati részén terül el. Igazi magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel.
Tibet és a Tarim-medence között helyezkedik el. Nyugaton a Pamírhoz kapcsolódik, Keleten a Jangcéig terjed. Az Altajidák vonulata, mely a harmadidőszakban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos röghegység. Legmagasabb pontja a Kunlun Goddess 7167 m. Átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli.
A Tarim-medence és a Góbi felé meredek lejtőkkel szakad le, Tibet felől fokozatosan emelkedik. Láncai törmelékkel kitöltött kisebb-nagyobb medencéket fognak közre. Északra az Altin-Tag és a Nansan vonulatai ágaznak ki, és a Cajdam-medencét fogják közre. A lefolyástalan sós-agyagos medence legnagyobb része puszta, mocsárvidék.
Felhasznált irodalom
- Futó József (szerk.): Kontinensek földrajza I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás)