„Kunlun” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TomcsyBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Felhasznált irodalom: Bot: portálsablonok helyesen
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:

[[Fájl:Kunlun_IMG_0541.jpg|bélyegkép|jobbra| A Kunlun vonulatai]] A '''Kunlun''' [[Ázsia]] egyik leghosszabb hegysége, amely [[Kína]] nyugati részén terül el. Igazi magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel.
[[Fájl:Kunlun IMG 0541.jpg|bélyegkép|jobbra| A Kunlun vonulatai]] A '''Kunlun''' [[Ázsia]] egyik leghosszabb hegysége, amely [[Kína]] nyugati részén terül el. Igazi magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel.


[[Tibet]] és a [[Tarim-medence]] között helyezkedik el. Nyugaton a [[Pamír]]hoz kapcsolódik, Keleten a [[Jangce|Jangcéig]] terjed. Az [[Altajidák]] vonulata, mely a [[harmadidőszak]]ban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos [[röghegység]]. Legmagasabb pontja a Kunlun Goddess 7167 m. Átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli.
[[Tibet]] és a [[Tarim-medence]] között helyezkedik el. Nyugaton a [[Pamír]]hoz kapcsolódik, Keleten a [[Jangce|Jangcéig]] terjed. Az [[Altajidák]] vonulata, mely a [[harmadidőszak]]ban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos [[röghegység]]. Legmagasabb pontja a Kunlun Goddess 7167 m. Átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli.
6. sor: 7. sor:


== Felhasznált irodalom ==
== Felhasznált irodalom ==

* Futó József (szerk.): ''Kontinensek földrajza I.'' Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás)
* Futó József (szerk.): ''Kontinensek földrajza I. '' Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás)

{{portál|Földrajz||}}
{{portál|Földrajz||}}

[[Kategória:Kína hegyei, hegységei]]
[[Kategória:Kína hegyei, hegységei]]
[[Kategória:Tibet]]
[[Kategória:Tibet]]

A lap 2012. szeptember 26., 20:54-kori változata

A Kunlun vonulatai

A Kunlun Ázsia egyik leghosszabb hegysége, amely Kína nyugati részén terül el. Igazi magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel.

Tibet és a Tarim-medence között helyezkedik el. Nyugaton a Pamírhoz kapcsolódik, Keleten a Jangcéig terjed. Az Altajidák vonulata, mely a harmadidőszakban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos röghegység. Legmagasabb pontja a Kunlun Goddess 7167 m. Átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli.

A Tarim-medence és a Góbi felé meredek lejtőkkel szakad le, Tibet felől fokozatosan emelkedik. Láncai törmelékkel kitöltött kisebb-nagyobb medencéket fognak közre. Északra az Altin-Tag és a Nansan vonulatai ágaznak ki, és a Cajdam-medencét fogják közre. A lefolyástalan sós-agyagos medence legnagyobb része puszta, mocsárvidék.

Felhasznált irodalom

  • Futó József (szerk.): Kontinensek földrajza I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás)