„Fodor Ferenc (geográfus)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1962-ben elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel)
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: átirányított kategória (Magyar geográfusok) cseréje a következőre: Magyar földrajztudósok
32. sor: 32. sor:
* [http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2007/FE20071-2_136-139.pdf]
* [http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2007/FE20071-2_136-139.pdf]


[[Kategória:Magyar geográfusok]]
[[Kategória:Magyar földrajztudósok]]
[[Kategória:1887-ben született személyek]]
[[Kategória:1887-ben született személyek]]
[[Kategória:1962-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1962-ben elhunyt személyek]]

A lap 2012. szeptember 22., 18:26-kori változata

Fodor Ferenc (Tenke, 1887. március 5.Budapest, 1962. május 23.) geográfus, kartográfus-történész.

Élete

Fodor Ferenc 1887 március 5.-én született a Bihar vármegyei Tenkén.

1910-ben a budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet, majd 1911-től 1919-ig a karánsebesi főgimnázium tanára volt.

1920-ban egyetemii magántanár és Teleki Pál mellett adjunktus volt a budapesti közgazdasági egyetemen, 1928-ban egyetemi tanár, 1940-1946 között pedig tankerületi főigazgató. Gazdasági, tájföldrajzi, vízrajzi, kartográfia-történeti tanulmányok és monográfiák szerzője. Teleki Pál munkatársa volt néprajzi és gazdasági térképei szerkesztésében.

Munkássága

Fő területe a gazdaság-tájföldrajz volt. Idősebb korában nagy jelentőségű térképészettörténeti munkásságot fejtett ki, mellyel áttekinthetővé vált a hazai térképészet korai anyaga. Tájföldrajzi, tájtörténeti munkái maradandó értéket rejtenek, néprajzi vonatkozásai gazdagok, melyek jelentős hatással voltak a kortárs etnográfusokra.

Főbb művei

  • Magyarország gazdaságföldrajza (Budapest, 1924)
  • Szülőföld és honismeret (Budapest, 1926)
  • A Szörénység tájrajza (Budapest, 1930, az MTA dicséretével kitüntetett munka)
  • Egy palócfalu (Nagyvisnyó) életrajza (Budapest, 1930)
  • Magyar föld, magyar élet (Budapest, 1937)
  • Az elnemsodort falu (Tenke-Bélfenyér) (Budapest, 1940)
  • A Jászság életrajza (Budapest, 1942 az MTA Serbán-díjával és az Akadémiai emlékéremmel jutalmazott mű)
  • A magyar térképírás (1952–1954)
  • Az "Institutum Geometricum" (Budapest, 1954)
  • A magyar kéziratos vízrajzi térképek katalógusa 1867-ig (I–III. Budapest, 1954–1956)
  • A magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben végzett felmérései és azok eredményei (Budapest, 1957. az MTA által jutalmazott pályamunka).
  • A magyar földrajztudomány története. (Az eredeti kézirat alapján sajtó alá rendezte Dövényi Zoltán MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2006)

Források

  • Magyar Életrajzi Lexikon
  • Magyar Néprajzi Lexikon
  • [1]