„Fodor Ferenc (geográfus)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a 1962-ben elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a Bot: átirányított kategória (Magyar geográfusok) cseréje a következőre: Magyar földrajztudósok |
||
32. sor: | 32. sor: | ||
* [http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2007/FE20071-2_136-139.pdf] |
* [http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2007/FE20071-2_136-139.pdf] |
||
[[Kategória:Magyar |
[[Kategória:Magyar földrajztudósok]] |
||
[[Kategória:1887-ben született személyek]] |
[[Kategória:1887-ben született személyek]] |
||
[[Kategória:1962-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1962-ben elhunyt személyek]] |
A lap 2012. szeptember 22., 18:26-kori változata
Fodor Ferenc (Tenke, 1887. március 5. – Budapest, 1962. május 23.) geográfus, kartográfus-történész.
Élete
Fodor Ferenc 1887 március 5.-én született a Bihar vármegyei Tenkén.
1910-ben a budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet, majd 1911-től 1919-ig a karánsebesi főgimnázium tanára volt.
1920-ban egyetemii magántanár és Teleki Pál mellett adjunktus volt a budapesti közgazdasági egyetemen, 1928-ban egyetemi tanár, 1940-1946 között pedig tankerületi főigazgató. Gazdasági, tájföldrajzi, vízrajzi, kartográfia-történeti tanulmányok és monográfiák szerzője. Teleki Pál munkatársa volt néprajzi és gazdasági térképei szerkesztésében.
Munkássága
Fő területe a gazdaság-tájföldrajz volt. Idősebb korában nagy jelentőségű térképészettörténeti munkásságot fejtett ki, mellyel áttekinthetővé vált a hazai térképészet korai anyaga. Tájföldrajzi, tájtörténeti munkái maradandó értéket rejtenek, néprajzi vonatkozásai gazdagok, melyek jelentős hatással voltak a kortárs etnográfusokra.
Főbb művei
- Magyarország gazdaságföldrajza (Budapest, 1924)
- Szülőföld és honismeret (Budapest, 1926)
- A Szörénység tájrajza (Budapest, 1930, az MTA dicséretével kitüntetett munka)
- Egy palócfalu (Nagyvisnyó) életrajza (Budapest, 1930)
- Magyar föld, magyar élet (Budapest, 1937)
- Az elnemsodort falu (Tenke-Bélfenyér) (Budapest, 1940)
- A Jászság életrajza (Budapest, 1942 az MTA Serbán-díjával és az Akadémiai emlékéremmel jutalmazott mű)
- A magyar térképírás (1952–1954)
- Az "Institutum Geometricum" (Budapest, 1954)
- A magyar kéziratos vízrajzi térképek katalógusa 1867-ig (I–III. Budapest, 1954–1956)
- A magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben végzett felmérései és azok eredményei (Budapest, 1957. az MTA által jutalmazott pályamunka).
- A magyar földrajztudomány története. (Az eredeti kézirat alapján sajtó alá rendezte Dövényi Zoltán MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2006)
Források
- Magyar Életrajzi Lexikon
- Magyar Néprajzi Lexikon
- [1]