„W. E. B. Du Bois” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
GrouchoBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: he:ויליאם אדוארד בורגהרד דו בויז
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: átirányított kategória (Amerikai politikusok) cseréje a következőre: Az USA politikusai
37. sor: 37. sor:
[[Kategória:Amerikai történészek]]
[[Kategória:Amerikai történészek]]
[[Kategória:Amerikai írók]]
[[Kategória:Amerikai írók]]
[[Kategória:Amerikai politikusok]]
[[Kategória:Az USA politikusai]]
[[Kategória:1868-ban született személyek]]
[[Kategória:1868-ban született személyek]]
[[Kategória:1963-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:1963-ban elhunyt személyek]]

A lap 2012. szeptember 22., 18:25-kori változata

W. E. B. Du Bois arcképe 1918-ból

William Edward Burghardt "W. E. B." Du Bois (Great Barrington, Massachusetts, 1868. február 23. - Accaa, Ghána, 1963. augusztus 27.) egyesült államokbeli pedagógus, szociológus, történész, politikus és író. Afrikai, francia és dán ősök leszármazottja.

Életútja

A Harvard Egyetemen George Santayana és William James tanítványa volt. A mester fokozat elnyerése után Európába utazott (Magyarországon is járt), a berlini egyetemen szociológiát és közgazdaságtant hallgatott. 1895-ben a Harvardon doktorált, értekezésének témája a rabszolga-kereskedelem. Ezután több egyetemen (Wilberforce, Philadelphia, Atlanta) tanított.

A Niagara mozgalom vezetői, ülő alak W. E. B. Du Bois (1906)

Tanulmányokat írt a néger kisebbség szociális és gazdasági helyzetéről (The Philadelphia Negro, 1899). Különböző polgárjogi szervezetek alapító tagjaként, köztük Niagara Movement, National Association for the Advancement of Colored People (NAACP) vett részt a színes bőrűek polgári és kulturális jogaiért folytatott politikai harcokban. Eltökélten harcolt a színes bőrű gyerekek elkülönített iskolai oktatása ellen. Az 1920-as években egy új, kulturálisan magasan fejlett afrikai állam létrehozásának gondolata foglalkoztatta. Bejárta a világot, több ízben járt a Szovjetunióban, rokonszenvezett a kommunizmus eszméivel, 1958-ban Nemzetközi Lenin-békedíjjal tüntették ki.

Du Bois a reformpedagógiához közeli pedagógiai nézeteket vallott. John Dewey-hoz hasonlóan nagyra értékelte az inger gazdag környezetet, amely „a világ dolgainak rendkívül sokféleségével” hat a gyermek lelkére. A nevelés végső célja, hogy hozzájáruljon a kultúrák közeledéséhez.

Számos angol nyelvű kötete megtalálható magyarországi közkönyvtárakban is. Válogatott prózai írásait 1334 oldalon adták közre 1986-ban. (Writings. New York, N.Y., The Library of America.)

Műveiből

  • The gift of black folk: Negroes in making of America. Boston, 1924.
  • Africa - its place in modern history, Africa - its geography, people and products. Kansas, 1930.
  • The world and Africa. New York, N.Y. 1965.

Források

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz W. E. B. Du Bois témájú médiaállományokat.

További információk

  • Gutek, G. L.: Cultural foundations of education. New York, 1991.

Kapcsolódó szócikkek