„Matekovics János” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor: 5. sor:
| képaláírás = Matekovics János 2011-ben
| képaláírás = Matekovics János 2011-ben
| születési név = Matekovics János
| születési név = Matekovics János
| becenév = Matek
| született_idő = [[1939]]. [[szeptember 3.]]
| született_idő = [[1939]]. [[szeptember 3.]]
| született_hely = {{zászló|román}} [[Simonyifalva]]
| született_hely = {{zászló|román}} [[Simonyifalva]]

A lap 2012. szeptember 22., 17:00-kori változata

Matekovics János
Matekovics János 2011-ben
Matekovics János 2011-ben
SzületettMatekovics János
1939. szeptember 3.
Simonyifalva
Elhunyt2012. augusztus 26. (72 évesen)
BeceneveMatek
Állampolgárságaromán
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaújságíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Matekovics János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Matekovics János (Simonyifalva, 1939. szeptember 3.Sepsiszentgyörgy, 2012. augusztus 26.) romániai magyar újságíró, író, szerkesztő, műfordító, közösségszervező

Tanulmányai

Nagyváradon érettségizett (1956), a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán végezte tanulmányait (1961).

Életpálya

Már az egyetemi évek alatt rendszeresen közölt a kolozsvári Igazságban és a nagyváradi Fáklyában. 1961 októberétől a román fővárosban megjelenő Ifjúmunkáshoz került, riporterként indult, majd felfele haladva a szamárlétrán osztályvezető lett, tulajdonképpen főszerkesztő-helyettesi hatáskörrel. Megszervezte a az Ifjúmunkás Matiné első sorozatát 1969 decemberében kinevezték a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Ház igazgatójává. A nehéz körülmények ellenére olyan lendületet adott a ház tevékenységének, amely főleg távlataiban (magyar nyelvű folyóiratok megjelenése, a romániai magyar film létrehozása, stb.) messze meghaladta a párközpont elképzeléseit. Visszakerült az Ifjúmunkáshoz, ezúttal már csak egyszerű szerkesztőként Miután Sepsiszentgyörgyre költözött, tudósítói beosztásba került. Onnan áthelyezését kérte a Kovászna Megyei Mozivállalathoz szervezői beosztásba. Itt 30:30:30 címmel filmkultúra-műveltségi vervenyt szervez. A sok zaklatás és visszaminősítés után, miután már egy korábban jóváhagyott nagyszabású rendezvényét betiltották, beadta a lemondását, és elment segédunkásnak a sepsiszentgyörgyi Autóvillamossági gyárba. Sok ideig volt szabadúszó újságíró.

Az 1989-es decemberi fordulat után

Életműve

Ifjúmunkás Matinékon számos egyfelvonásosát játszották, s egy brassói riportjából (Hófehérke és a tizennégy törpe) a Kolozsvári Állami Magyar Színház kérésére dokumentumdrámát írt(A lány volt a tizenötödik), de ezt már az olvasópróbánál betiltották. Ugyancsak leállították Áramütés c. televíziós játékának bemutatását. Az uralkodó osztály tagja c. regényének néhány fejezetét közölte a Megyei Tükör s annak Fórum c. időszaki melléklete. Számos cikke jelent meg a kolozsvári Igazság és a nagyváradi Fáklya hasábjain. Radu Bădilă, Ecaterina Oproiu, Vasile Spoială, Ion Omescu és más román szerzők darabjait és elbeszélését fordította magyarra. László Károly színművésszel megalapította az ország első magyar televíziós gyerekszinházát, a Puki bácsi és a Mesekalákát, amelynek produkciós vezetője. Zsigmond Győző egyetemi tanárral bevezettek egy nyelvművelő versenycsokrot, a Felkiáltójelet, amely a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceummal közösen szervezett adás után képernyőre került.Hossú ideig napi sajtókommentár műsort vezetett a helyi tévében a Lapozgatót. 2002-ben saját kiadásában megjelent az Eljutni a túlsó partra című riportkötete, amelyben korábban megjelent írásait gyűjtötte össze. 2005-ben Mentünk az utcán és vittük a gyereket címmel kiadja három novelláját egy saját kiadású kötetben.

Megjelent könyvei

Társadalmi szerepvállalás

Forrás

További információk