„Állatövi fény” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Lásd még: DEFAULTSORT AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Orionid milky way venus zodiacal light.jpg|bélyegkép|300px|A kép jobb szélén egy [[meteor]] látható, az alsó nagy, fehér paca a [[Vénusz]] ebből ferdén indul ki a halvány, fehér állatövi fény, a kép tetején lévő vízszintes fehér sáv a [[Tejút]].]]
[[Fájl:Orionid milky way venus zodiacal light.jpg|bélyegkép|300px|A kép jobb szélén egy [[meteor]] látható, az alsó nagy, fehér paca a [[Vénusz]] ebből ferdén indul ki a halvány, fehér állatövi fény, a kép tetején lévő vízszintes fehér sáv a [[tejútrendszer|Tejút]].]]


Az '''állatövi fény''' az [[ekliptika]] mentén látható fényjelenség.
Az '''állatövi fény''' az [[ekliptika]] mentén látható fényjelenség.


Kedvező körülmények esetén a sötét égbolton, az ekliptika és a [[horizont]] metszéspontja felett piramisszerű, az ekliptikához képest szimmetrikus, halvány foltként figyelhető meg. Fényessége a [[Nap (égitest)|Nap]] iránya felé erősödik, ellenkező irányban gyengül; a Naptól 90° távolságra már csak keskeny, igen halvány ''fényhíd'' formájában jelentkezik, de a Nap ellenpontja közelében ''ellenfényként'' ismét erősebben jelentkezik. A fényhíd és az ellenfény annyira halvány, hogy csak kivételesen jó látási viszonyok esetén észrevehető. Az állatövi fényt egyébként is csak nagyon tiszta, sötét éjszakákon lehet látni, és különösen a trópusokon, ahol az ekliptika merőleges a horizontra. Mérsékelt övi területekről legjobban [[február]]-[[március]]ban napnyugta után, illetve [[szeptember]]-[[október]]ben napkelte előtt lehet megfigyelni.
Kedvező körülmények esetén a sötét égbolton, az ekliptika és a [[horizont]] metszéspontja felett piramisszerű, az ekliptikához képest szimmetrikus, halvány foltként figyelhető meg. Fényessége a [[Nap]] iránya felé erősödik, ellenkező irányban gyengül; a Naptól 90° távolságra már csak keskeny, igen halvány ''fényhíd'' formájában jelentkezik, de a Nap ellenpontja közelében ''ellenfényként'' ismét erősebben jelentkezik. A fényhíd és az ellenfény annyira halvány, hogy csak kivételesen jó látási viszonyok esetén észrevehető. Az állatövi fényt egyébként is csak nagyon tiszta, sötét éjszakákon lehet látni, és különösen a trópusokon, ahol az ekliptika merőleges a horizontra. Mérsékelt övi területekről legjobban [[február]]-[[március]]ban napnyugta után, illetve [[szeptember]]-[[október]]ben napkelte előtt lehet megfigyelni.


Az állatövi fény létrejöttét az okozza, hogy a [[Naprendszer]] egészét kitöltő [[interplanetáris anyag]] részét képező apró, 0,001-0,1 [[mm]] átmérőjű porszemcséken visszaverődik a napfény. Mivel a porszemcsék igen ritkásan helyezkednek el (a [[Föld]] közelében átlagosan 10 részecske/km³), ezért a jelenség általában rendkívül halvány.
Az állatövi fény létrejöttét az okozza, hogy a [[Naprendszer]] egészét kitöltő [[interplanetáris anyag]] részét képező apró, 0,001-0,1 [[mm]] átmérőjű porszemcséken visszaverődik a napfény. Mivel a porszemcsék igen ritkásan helyezkednek el (a [[Föld]] közelében átlagosan 10 részecske/km³), ezért a jelenség általában rendkívül halvány.

A lap 2012. szeptember 22., 15:46-kori változata

A kép jobb szélén egy meteor látható, az alsó nagy, fehér paca a Vénusz ebből ferdén indul ki a halvány, fehér állatövi fény, a kép tetején lévő vízszintes fehér sáv a Tejút.

Az állatövi fény az ekliptika mentén látható fényjelenség.

Kedvező körülmények esetén a sötét égbolton, az ekliptika és a horizont metszéspontja felett piramisszerű, az ekliptikához képest szimmetrikus, halvány foltként figyelhető meg. Fényessége a Nap iránya felé erősödik, ellenkező irányban gyengül; a Naptól 90° távolságra már csak keskeny, igen halvány fényhíd formájában jelentkezik, de a Nap ellenpontja közelében ellenfényként ismét erősebben jelentkezik. A fényhíd és az ellenfény annyira halvány, hogy csak kivételesen jó látási viszonyok esetén észrevehető. Az állatövi fényt egyébként is csak nagyon tiszta, sötét éjszakákon lehet látni, és különösen a trópusokon, ahol az ekliptika merőleges a horizontra. Mérsékelt övi területekről legjobban február-márciusban napnyugta után, illetve szeptember-októberben napkelte előtt lehet megfigyelni.

Az állatövi fény létrejöttét az okozza, hogy a Naprendszer egészét kitöltő interplanetáris anyag részét képező apró, 0,001-0,1 mm átmérőjű porszemcséken visszaverődik a napfény. Mivel a porszemcsék igen ritkásan helyezkednek el (a Föld közelében átlagosan 10 részecske/km³), ezért a jelenség általában rendkívül halvány.

Külső hivatkozások

Commons:Category:Zodiacal light
A Wikimédia Commons tartalmaz Állatövi fény témájú médiaállományokat.

Lásd még