„Matekovics János” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
22. sor: 22. sor:


== Életműve ==
== Életműve ==
[[Ifjúmunkás Matiné]]kon számos egyfelvonásosát játszották, s egy brassói riportjából (Hófehérke és a tizennégy törpe) a [[kolozsvár]]i Állami Magyar Színház kérésére dokumentumdrámát írt(A lány volt a tizenötödik), de ezt már az olvasópróbánál betiltották. Ugyancsak leállították Áramütés c. televíziós játékának bemutatását. Az uralkodó osztály tagja c. regényének néhány fejezetét közölte a [[Megyei Tükör]] s annak Fórum c. időszaki melléklete. Számos cikke jelent meg a [[kolozsvár]]i [[Igazság (folyóirat)#1945-1989|Igazság]] és a [[nagyvárad]]i [[Fáklya (napilap)|Fáklya]] hasábjain. Radu Bădilă, Ecaterina Oproiu, Vasile Spoială, Ion Omescu és más román szerzők darabjait és elbeszélését fordította magyarra. [[László Károly (színész)|László Károly]] színművésszel megalapította az ország első magyar televíziós gyerekszinházát, a [[Puki bácsi és a Mesekalákát]], amelynek produkciós vezetője. [[Zsigmond Győző]] egyetemi tanárral bevezettek egy nyelvművelő versenycsokrot, a Felkiáltójelet, amely a sepsiszentgyörgyi [[Mikes Kelemen Líceummal]] közösen szervezett adás után képernyőre került.Hossú ideig napi sajtókommentár műsort vezetett a helyi tévében a Lapozgatót. 2002-ben saját kiadásában megjelent az Eljutni a túlsó partra című riportkötete, amelyben korábban megjelent írásait gyűjtötte össze. 2005-ben Mentünk az utcán és vittük a gyereket címmel kiadja három novelláját egy saját kiadású kötetben.
[[Ifjúmunkás Matiné]]kon számos egyfelvonásosát játszották, s egy brassói riportjából (Hófehérke és a tizennégy törpe) a [[Kolozsvári Állami Magyar Színház]] kérésére dokumentumdrámát írt(A lány volt a tizenötödik), de ezt már az olvasópróbánál betiltották. Ugyancsak leállították Áramütés c. televíziós játékának bemutatását. Az uralkodó osztály tagja c. regényének néhány fejezetét közölte a [[Megyei Tükör]] s annak Fórum c. időszaki melléklete. Számos cikke jelent meg a [[kolozsvár]]i [[Igazság (folyóirat)#1945-1989|Igazság]] és a [[nagyvárad]]i [[Fáklya (napilap)|Fáklya]] hasábjain. Radu Bădilă, Ecaterina Oproiu, Vasile Spoială, Ion Omescu és más román szerzők darabjait és elbeszélését fordította magyarra. [[László Károly (színész)|László Károly]] színművésszel megalapította az ország első magyar televíziós gyerekszinházát, a [[Puki bácsi és a Mesekalákát]], amelynek produkciós vezetője. [[Zsigmond Győző]] egyetemi tanárral bevezettek egy nyelvművelő versenycsokrot, a Felkiáltójelet, amely a sepsiszentgyörgyi [[Mikes Kelemen Líceummal]] közösen szervezett adás után képernyőre került.Hossú ideig napi sajtókommentár műsort vezetett a helyi tévében a Lapozgatót. 2002-ben saját kiadásában megjelent az Eljutni a túlsó partra című riportkötete, amelyben korábban megjelent írásait gyűjtötte össze. 2005-ben Mentünk az utcán és vittük a gyereket címmel kiadja három novelláját egy saját kiadású kötetben.


== Megjelent könyvei ==
== Megjelent könyvei ==

A lap 2012. szeptember 21., 10:29-kori változata

Matekovics János
SzületettMatekovics János
1939. szeptember 3.
Simonyifalva
Elhunyt2012. augusztus 26. (72 évesen)
BeceneveMatek
Állampolgárságaromán
Foglalkozásaújságíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Matekovics János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Matekovics János (Simonyifalva, 1939. szeptember 3.- Sepsiszentgyörgy, 2012. augusztus 26.) romániai magyar újságíró, író, szerkesztő, műfordító, közösségszervező

Tanulmányai

Nagyváradon érettségizett (1956),kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán végezte tanulmányait (1961).

Életpálya

Pályáját az Ifjúmunkás munkatársaként kezdte, riporter, szerkesztő, majd a nevelési osztály vezetője. Kezdeményező szerepe volt a népszerű Ifjúmunkás Matiné  szervezésében s 22 fordulós Ifjúmunkás Műveltségi Versenyt vezetett. 1969 és 1971 között a bukarestiPetőfi Sándor Művelődési Ház igazgatója. 1972-től sepsiszentgyörgyi tudósító, majd a 1973 és 1974 között Kovászna Megyei Mozivállalat szervezőjeként 30:30:30 címmel film-versenyfüzetet szerkeszettt két nyelven. Rendezvényeinek betiltása miatt lemondott, s különböző gyárakban esztergályos, majd munkanélküli, cikkdíjas. Az 1989-es fordulat után a Háromszék belső munkatársa.1992 -és 96 között szabadfoglalkozású újságíró, 1994-és 1996 között a nagyváradi Erdélyi Napló riportere, a gazdasági rovat szerkesztője. 1996-ban a sepsiszentgyörgyi Piac és Pénz főszerkesztője, a nagyváradi Scripta kiadó területi szerkesztője, a Ki Kicsoda szaktanácsadója. 1997-ben a sepsiszentgyörgyi STV belső munkatársa, tanácsos, szervező. Innen ment. nyugdíjba 2002-ben. 1999-ben a nagyváradi Scripta kiadó gondozásában megjelenő Romániai Magyar Ki Kicsoda 2000 lektora. 1999-től a Lehel KFT (reklám-, könyv és lapkiadás ) tulajdonosa. 2005-től 2011-ig a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház keretében működő Holló Ernő Sajtópince és a Terefere Klub vezetője.

Életműve

Ifjúmunkás Matinékon számos egyfelvonásosát játszották, s egy brassói riportjából (Hófehérke és a tizennégy törpe) a Kolozsvári Állami Magyar Színház kérésére dokumentumdrámát írt(A lány volt a tizenötödik), de ezt már az olvasópróbánál betiltották. Ugyancsak leállították Áramütés c. televíziós játékának bemutatását. Az uralkodó osztály tagja c. regényének néhány fejezetét közölte a Megyei Tükör s annak Fórum c. időszaki melléklete. Számos cikke jelent meg a kolozsvári Igazság és a nagyváradi Fáklya hasábjain. Radu Bădilă, Ecaterina Oproiu, Vasile Spoială, Ion Omescu és más román szerzők darabjait és elbeszélését fordította magyarra. László Károly színművésszel megalapította az ország első magyar televíziós gyerekszinházát, a Puki bácsi és a Mesekalákát, amelynek produkciós vezetője. Zsigmond Győző egyetemi tanárral bevezettek egy nyelvművelő versenycsokrot, a Felkiáltójelet, amely a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceummal közösen szervezett adás után képernyőre került.Hossú ideig napi sajtókommentár műsort vezetett a helyi tévében a Lapozgatót. 2002-ben saját kiadásában megjelent az Eljutni a túlsó partra című riportkötete, amelyben korábban megjelent írásait gyűjtötte össze. 2005-ben Mentünk az utcán és vittük a gyereket címmel kiadja három novelláját egy saját kiadású kötetben.

Megjelent könyvei

Társadalmi szerepvállalás

Forrás

Erdélyi Magyar Ki Kicsoda, az RMDSZ és a BMC kiadó közös kiadványa, 2010