„Kosáryné Réz Lola” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
'''Kosáryné Réz Lola''' ([[Selmecbánya]], [[1892]]. [[december 7.]] – [[Budapest]], [[1984]]. [[december 27.]]) író, műfordító.
'''Kosáryné Réz Lola''' ([[Selmecbánya]], [[1892]]. [[december 7.]] – [[Budapest]], [[1984]]. [[december 27.]]) író, műfordító.

==Életrajza==


Selmecbányán született, pontosabban Ferenc-aknán, Selmec egyik bányatelepén egy régi felvidéki család sarjaként. Második gyermekként érkezett, az első gyerek halála után. Idővel hatan voltak testvérek (az első gyermeket nem számítva). Gyermekkorában családjával sokat költözött, [[Körmöcbánya]], Szélakna, Hodrus, Budapest voltak állomáshelyeik. Végül Selmecbányára került ismét itt járt gimnáziumba, és férjhez is itt ment [[1912]]-ben. Selmecbányán születtek meg gyermekei, [[1913]]-ban fia, [[Kosáry Domokos]] a későbbi történész, és egy leánygyermek. Békeszerződés kapcsán Selmecbánya Csehszlovákiához került, amelyet 1919-ben elhagytak, s kezdetben családjával Sopronba került, majd Budapestre.
Selmecbányán született, pontosabban Ferenc-aknán, Selmec egyik bányatelepén egy régi felvidéki család sarjaként. Második gyermekként érkezett, az első gyerek halála után. Idővel hatan voltak testvérek (az első gyermeket nem számítva). Gyermekkorában családjával sokat költözött, [[Körmöcbánya]], Szélakna, Hodrus, Budapest voltak állomáshelyeik. Végül Selmecbányára került ismét itt járt gimnáziumba, és férjhez is itt ment [[1912]]-ben. Selmecbányán születtek meg gyermekei, [[1913]]-ban fia, [[Kosáry Domokos]] a későbbi történész, és egy leánygyermek. Békeszerződés kapcsán Selmecbánya Csehszlovákiához került, amelyet 1919-ben elhagytak, s kezdetben családjával Sopronba került, majd Budapestre.

A lap 2012. szeptember 15., 18:47-kori változata

Kosáryné Réz Lola (Selmecbánya, 1892. december 7.Budapest, 1984. december 27.) író, műfordító.

Életrajza

Selmecbányán született, pontosabban Ferenc-aknán, Selmec egyik bányatelepén egy régi felvidéki család sarjaként. Második gyermekként érkezett, az első gyerek halála után. Idővel hatan voltak testvérek (az első gyermeket nem számítva). Gyermekkorában családjával sokat költözött, Körmöcbánya, Szélakna, Hodrus, Budapest voltak állomáshelyeik. Végül Selmecbányára került ismét itt járt gimnáziumba, és férjhez is itt ment 1912-ben. Selmecbányán születtek meg gyermekei, 1913-ban fia, Kosáry Domokos a későbbi történész, és egy leánygyermek. Békeszerződés kapcsán Selmecbánya Csehszlovákiához került, amelyet 1919-ben elhagytak, s kezdetben családjával Sopronba került, majd Budapestre. Első verseit hétévesen írta, szellemi mentorának tartott nagyapja biztatására. Tizenöt évesen felvidéki lapoknál jelentek meg írásai, majd pályázatokon nyert, s felfigyeltek írói talentumára. Kezdetben megjelent versei háborúellenes hangvételűek voltak.

Filomena című regényével 1920-ban elnyerte az Athenaeum pályadíját. Füst Milán a Nyugatban méltatta Ulrik inas című regényét. 1921 és 1944 között 38 ifjúsági regénye jelent meg.

Kosáryné Réz Lola sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/9-1-155.

Dolgozott az Új idők munkatársaként, majd a Magyar Lányok című lapot szerkesztette. Németből, franciából, angolból fordított regényeket, többek között Agatha Christie, Pearl Buck regényeit, és Margaret Mitchell Elfújta a szél című regényét is.

Könyveit jelenleg a pomázi Kráter Műhely Egyesület adja ki újra.

Főbb művei

Regények

Elbeszélések

  • Lelkek és arcok (1935)

Forrás

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Kádár Judit: A gyengéd férfiak korán haltak. A történelmi önreprezentácó feminista megújítása Kosáryné Réz Lola regénytetralógiájában. Kalligram, 2009. 5. sz. 73-78.
  • „Született lázadó volt”. Kádár Judit beszélgetése Kosáry Judittal. Kalligram, 2009. 5. sz. 68-72.
  • Hipf Timea: Kosáryné Réz Lola első regényei (diplomamunka)