„Irídium” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.3) (Bot: következő módosítása: chr:ᎠᎢᎵᏗᏴᎻ
Rubinbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.5.4) (Bot: következő hozzáadása: am:ኢሪዲየም
101. sor: 101. sor:
[[en:Iridium]]
[[en:Iridium]]
[[af:Iridium]]
[[af:Iridium]]
[[am:ኢሪዲየም]]
[[an:Iridio]]
[[an:Iridio]]
[[ar:إريديوم]]
[[ar:إريديوم]]

A lap 2012. szeptember 7., 09:09-kori változata

77 ozmiumirídiumplatina
Rh

Ir

Mt
   
               
               
                                   
                                   
                                                             
                                                               
   
77
Ir
Általános
Név, vegyjel, rendszám irídium, Ir, 77
Elemi sorozat átmenetifémek
Csoport, periódus, mező 9, 6, d
Megjelenés ezüstfehér
Atomtömeg 192,217(3)  g/mol
Elektronszerkezet [Xe] 4f14 5d7 6s²
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 15, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 22,56 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on 19 g/cm³
Olvadáspont 2719 K
(2446 °C, 4435 °F)
Forráspont 4701 K
(4428 °C, 8002 °F)
Olvadáshő 41,12 kJ/mol
Párolgáshő 231,8 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 25,10 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
T/K 2713 2957 3252 3614 4069 4659
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös lapcentrált
Oxidációs szám 2, 3, 4, 6
(enyhén bázikus oxid)
Elektronegativitás 2,20 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 880 kJ/mol
2.: 1600 kJ/mol
Atomsugár 135 pm
Atomsugár (számított) 180 pm
Kovalens sugár 137 pm
Egyebek
Mágnesség nincs adat
Fajlagos ellenállás (20 °C) 47,1 nΩ·m
Hőmérséklet-vezetési tényező (300 K) 147 W/(m·K)
Hőtágulási együttható (25 °C) 6,4 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd) (20 °C) 4825 m/s
Young-modulus 528 GPa
Nyírási modulus 210 GPa
Kompressziós modulus 320 GPa
Poisson-tényező 0,26
Mohs-keménység 6,5
Vickers-keménység 1760 MPa
Brinell-keménység 1670 HB
CAS-szám 7439-88-5
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Az irídium izotópjai
izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás
mód energia (MeV) termék
189Ir mest. 13,2 d ε 0,532 189Os
190Ir mest. 11,78 d ε 2,000 190Os
191Ir 37,3% Ir stabil 114 neutronnal
192Ir mest. 73,830 d β 1,460 192Pt
ε 1,046 192Os
192mIr mest. 241 a IT 0,155 192Ir
193Ir 62,7% Ir stabil 116 neutronnal
194Ir mest. 19,15 h β< 2,247 194Pt
195Ir mest. 2,5 h β< 1,120 195Pt
Hivatkozások

Az irídium kémiai elem, vegyjele Ir, rendszáma 77, azaz a periódusos rendszer 77. eleme. Nyelvújításkori neve neheny[1]. A természetben is előforduló egyik legnagyobb sűrűségű, nagyon kemény, törékeny, ezüstös-fehér színű átmenetifém, a platinacsoport tagja. A természetben a platina vagy ozmium elemekkel alkotott természetes ötvözetként fordul elő, nemesfém.

Irídiumfólia

Az irídium az ismert legkorrózióállóbb elem.

Az irídium földi tekintetben igen ritka fémnek számít, a kutatók szerint elsődleges forrása a Földbe csapódó meteoritok irídiumtartalma, emiatt nagy jelentősége van a dinoszauruszok - meteorbecsapódás okozta - kihalásának lehetséges magyarázatában.

Az irídiumot a gyakorlatban nagy teherbírású ötvözetekben használják, amelyek nagyon magas hőmérsékletnek is ellenállnak, így általában magas hőmérsékleten működő berendezésekben, elektromos érintkezőkben, és a platina szilárdságát fokozó anyagként, töltőtollak hegyeként is használják.

Jellemzői

A platinacsoport tagja, az irídium fehér, platinához hasonló színű, de egy kissé sárgás színárnyalatú fém.

Rendkívüli keménysége és törékenysége miatt az irídiumot nagyon nehéz megmunkálni, formálni vagy alakítani. Ez az ismert legkorrózióállóbb fém: az irídiumot nem tudja kikezdeni semmilyen sav vagy a királyvíz, de kikezdhető olvadt sók által, mint a nátrium-klorid és a nátrium-cianid.

Az irídium mért sűrűsége csak alig magasabb, mint az ozmiumé, melyre gyakran az ismert legmagasabb sűrűségű elemként hivatkoznak. Mindamellett a sűrűség térrács alapú számítása szerint, amely a jelenleg alkalmazott módszereknél még megbízható eredményekkel szolgál ezen elemekkel kapcsolatban, az irídium sűrűsége 22 650 kg/m³ (kilogramm per köbméter) az ozmium 22 610 kg/m³ értékével szemben. Ennélfogva, e tekintetben jelenleg nem lehet döntő különbséget tenni a két elem között.

További információk

Commons:Category:Iridium
A Wikimédia Commons tartalmaz Irídium témájú médiaállományokat.

Források

  1. Szõkefalvi-Nagy Zoltán; Szabadváry Ferenc: A magyar kémiai szaknyelv kialakulása. A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1972. (Hozzáférés: 2010. december 3.)