„Kabard- és Balkárföld” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Peyerk átnevezte a(z) Kabard-Balkárföld lapot a következő névre: Kabard- és Balkárföld: a Földrajzinév-bizottság döntése szerint |
fésű |
||
| 49. sor: | 49. sor: | ||
== Földrajz == |
== Földrajz == |
||
Terület: 12 |
Terület: 12 500 km². Legmagasabb pontja az [[Elbrusz]]. |
||
Szomszédai |
Szomszédai délen [[Grúzia]], nyugaton a [[Karacsáj-Cserkeszföld|Karacsáj-Cserkesz Köztársaság]] (Oroszország), északon a [[Sztavropoli határterület|Sztavropoli terület]] (Oroszország), keleten [[Észak-Oszétia]] (Oroszország). |
||
| ⚫ | |||
901.494 fő (2002) |
|||
| ⚫ | |||
== Történelem == |
|||
| ⚫ | |||
A balkár néphagyomány szerint a balkárok őséhez, Malkárhoz sikeres vadászat közben csatlakozott Misaka és Majar (vagy Madyar) s azután együtt éltek. <ref>N.F. Bugai, ed., Iosif Stalin - Lavrentiiu Berii: "Ikh nado deportirovat;": Dokumenty, fakty, kommentarii (Moscow: "Druzhba narodov," 1992)</ref> |
A balkár néphagyomány szerint a balkárok őséhez, Malkárhoz sikeres vadászat közben csatlakozott Misaka és Majar (vagy Madyar) s azután együtt éltek. <ref>N.F. Bugai, ed., Iosif Stalin - Lavrentiiu Berii: "Ikh nado deportirovat;": Dokumenty, fakty, kommentarii (Moscow: "Druzhba narodov," 1992)</ref> |
||
Minden szempontból a kabardok a legalkalmasabbnak tűnő jelöltek, akiknek közük lehet a magyar őstörténetből ismert, a honfoglalókhoz csatlakozott, bolgár-törökként valószínűsített [[kabarok|kabar]] törzsekhez. <ref>"Ott a Kaukázus hegylánca feletti mezőségen és völgyeiben máig is él egy néptörzs, mely magát kabardnak nevezi. A Malka, Bakszán, Csegem, Cserek és Terek folyó völgyében laknak, s tartományukat a Terek két részre osztja: a nyugati Nagy- és a keleti Kis-Kabardára. Ezeken innen, a Kubán és mellékfolyói mentén, a mostanság cserkesz (saját nyelvükön adighe) gyűjtőnéven nevezett népnek más törzsei élnek: sapsi (sabszik, sapsug), abaza, abaszek, beszléni stb. név alatt. Nyelvük (a kabardokkal együtt) egy és ugyanaz, csak nyelvjárási különbség van köztük. Néptípusuk, ruházatuk, szokásaik, jellemvonásaik, foglalkozásuk feltűnő rokonvonásokat és hasonlatosságot tüntet fel a mi népünkkel. Főfoglalkozásuk az állattenyésztés és a földmívelés. Főként a lótenyésztés az, amire legfőbb gondjuk van. Kitűnő lovakat tenyésztenek (a kabard bélyegű, s általában a cserkesz ló hírneves, keresett árucikk), s ők maguk is mesteri lovasok. Címeres szarvú fehér ökreik, teheneik a mi ősi marhaállományunkra emlékeztet. Ruházatukban a testhez álló cserkeszkabát, amely derékon szíjjal átkötött, s kindsál (cserkesz tőr) lóg le róla, s mellén két oldalt patrontokokkal van díszítve, sokban hasonlít a magyar zsinóros atillához. Téli felöltőjük pedig, a fekete burka (ványolt gyapjúnemezből) a magyar gubának édestestvére. Táncuk hasonló a lassú csárdáshoz, dalaik a mai bús kesergő dalainkhoz. Szőnyegeik olyanok, mint a székely festékesek. Italuk árpasör (sera). Feltűnő - írta egy orosz tábornok - a kabard nők nemzeti öltözetének, s díszítésének hasonlatossága a magyar huszár dolmányához." - Szádeczky Kardoss Lajos: Kaukázusi utazásunk. Kolozsvár, 1898.</ref> |
|||
Minden szempontból a kabardok a legalkalmasabbnak tűnő jelöltek, akiknek közük lehet a magyar őstörténetből ismert, a honfoglalókhoz csatlakozott, bolgár-törökként valószínűsített [[kabarok|kabar]] törzsekhez. <ref>"Ott a Kaukázus hegylánca feletti mezõségen és völgyeiben máig is él egy néptörzs, |
|||
mely magát kabardnak nevezi. A Malka, Bakszán, Csegem, Cserek és Terek |
|||
folyó völgyében laknak, s tartományukat a Terek két részre osztja: a nyugati |
|||
Nagy- és a keleti Kis-Kabardára. |
|||
Ezeken innen, a Kubán és mellékfolyói mentén, a mostanság cserkesz (saját |
|||
nyelvükön adighe) gyûjtõnéven nevezett népnek más törzsei élnek: sapsi (sabszik, |
|||
sapsug), abaza, abaszek, beszléni stb. név alatt. |
|||
Nyelvük (a kabardokkal együtt) egy és ugyanaz, csak nyelvjárási különbség |
|||
van köztük. Néptípusuk, ruházatuk, szokásaik, jellemvonásaik, foglalkozásuk feltûnõ |
|||
rokonvonásokat és hasonlatosságot tüntet fel a mi népünkkel. Fõfoglalkozásuk |
|||
az állattenyésztés és a földmívelés. Fõként a lótenyésztés az, amire legfõbb |
|||
gondjuk van. Kitûnõ lovakat tenyésztenek (a kabard bélyegû, s általában a cserkesz |
|||
ló hírneves, keresett árucikk), s õk maguk is mesteri lovasok. Címeres szarvú |
|||
fehér ökreik, teheneik a mi õsi marhaállományunkra emlékeztet. Ruházatukban |
|||
a testhez álló cserkeszkabát, amely derékon szíjjal átkötött, s kindsál (cserkesz |
|||
tõr) lóg le róla, s mellén két oldalt patrontokokkal van díszítve, sokban hasonlít |
|||
a magyar zsinóros atillához. Téli felöltõjük pedig, a fekete burka (ványolt |
|||
gyapjúnemezbõl) a magyar gubának édestestvére. Táncuk hasonló a lassú csárdáshoz, |
|||
dalaik a mai bús kesergõ dalainkhoz. Szõnyegeik olyanok, mint a székely |
|||
festékesek. Italuk árpasör (sera). Feltûnõ - írta egy orosz tábornok - a kabard nõk |
|||
nemzeti öltözetének, s díszítésének hasonlatossága a magyar huszár dolmányához." - Szádeczky Kardoss Lajos: Kaukázusi utazásunk. Kolozsvár, 1898.</ref> |
|||
| ⚫ | |||
Nemzetiségek: |
|||
=== Nemzetiségi megoszlás === |
|||
A 2002-ben 901 494 főnyi össznépesség megoszlása a következő volt: |
|||
* [[Kabardok]] (55,3%) |
* [[Kabardok]] (55,3%) |
||
* [[Oroszok]] (25,1%) |
* [[Oroszok]] (25,1%) |
||
| 88. sor: | 67. sor: | ||
* Egyéb (8%) |
* Egyéb (8%) |
||
== |
=== Települések === |
||
*[[Nalcsik]], a köztársaság fővárosa, |
*[[Nalcsik]], a köztársaság fővárosa, |
||
*[[Bakszan]] |
*[[Bakszan]] |
||
*[[Prohladnyij]] |
*[[Prohladnyij]] |
||
== Közigazgatás és önkormányzatok == |
|||
== Járások == |
|||
*[[Bakszani járás]] |
*[[Bakszani járás]] |
||
*[[Zolszki járás]] |
*[[Zolszki járás]] |
||
| 107. sor: | 86. sor: | ||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
||
* [[Kabard- és Balkarföld zászlaja]] |
* [[Kabard- és Balkarföld zászlaja]] |
||
== Források == |
|||
* [http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/perepis_itogi1612.htm A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei] |
|||
== Hivatkozások == |
== Hivatkozások == |
||
A lap 2012. szeptember 2., 16:45-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Kabard- és Balkárföld | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Köztársaság | ||
| Székhely | Nalcsik | ||
| Elnök | Arszen Kanokov[1] | ||
| Hivatalos nyelv | kabard, balkár, orosz | ||
| Rendszám | 07 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 869 191 fő (2021. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összterület | 12 500 km² | ||
| Időzóna | UTC+3 (nyáron UTC+4) | ||
| Elhelyezkedése | |||
.svg)
 Kabard- és Balkárföld
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 43° 25′, k. h. 43° 32′Koordináták: é. sz. 43° 25′, k. h. 43° 32′ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kabard- és Balkárföld témájú médiaállományokat. | |||
Kabard- és Balkárföld Oroszország egy Észak-Kaukázusban elhelyezkedő föderációs alanya. A türk nyelvű balkárok a nyelvészek szerint valószínűleg a bolgárok névadói, a balkároktól elfoglalt területeken alakulhatott ki a bolgár nyelv is.
Földrajz
Terület: 12 500 km². Legmagasabb pontja az Elbrusz.
Szomszédai délen Grúzia, nyugaton a Karacsáj-Cserkesz Köztársaság (Oroszország), északon a Sztavropoli terület (Oroszország), keleten Észak-Oszétia (Oroszország).
Történelem
Magyar vonatkozásai
A balkár néphagyomány szerint a balkárok őséhez, Malkárhoz sikeres vadászat közben csatlakozott Misaka és Majar (vagy Madyar) s azután együtt éltek. [2]
Minden szempontból a kabardok a legalkalmasabbnak tűnő jelöltek, akiknek közük lehet a magyar őstörténetből ismert, a honfoglalókhoz csatlakozott, bolgár-törökként valószínűsített kabar törzsekhez. [3]
Népesség
Nemzetiségi megoszlás
A 2002-ben 901 494 főnyi össznépesség megoszlása a következő volt:
Települések
- Nalcsik, a köztársaság fővárosa,
- Bakszan
- Prohladnyij
Közigazgatás és önkormányzatok
- Bakszani járás
- Zolszki járás
- Leszkeni járás
- Majszkiji járás (Kabard-Balkárföld)
- Prohladnyiji járás
- Tereki járás
- Urvani járás
- Csegemi járás
- Csereki járás
- Elbruszi járás
Lásd még
Források
Hivatkozások
Külső hivatkozások
A Wikimédia Commons tartalmaz Kabard- és Balkárföld témájú médiaállományokat.
Jegyzetek
- ↑ Háza előtt gyilkolták meg Kabard- és Balkárföld muftiját URL hozzáférés – 2010. december 19.
- ↑ N.F. Bugai, ed., Iosif Stalin - Lavrentiiu Berii: "Ikh nado deportirovat;": Dokumenty, fakty, kommentarii (Moscow: "Druzhba narodov," 1992)
- ↑ "Ott a Kaukázus hegylánca feletti mezőségen és völgyeiben máig is él egy néptörzs, mely magát kabardnak nevezi. A Malka, Bakszán, Csegem, Cserek és Terek folyó völgyében laknak, s tartományukat a Terek két részre osztja: a nyugati Nagy- és a keleti Kis-Kabardára. Ezeken innen, a Kubán és mellékfolyói mentén, a mostanság cserkesz (saját nyelvükön adighe) gyűjtőnéven nevezett népnek más törzsei élnek: sapsi (sabszik, sapsug), abaza, abaszek, beszléni stb. név alatt. Nyelvük (a kabardokkal együtt) egy és ugyanaz, csak nyelvjárási különbség van köztük. Néptípusuk, ruházatuk, szokásaik, jellemvonásaik, foglalkozásuk feltűnő rokonvonásokat és hasonlatosságot tüntet fel a mi népünkkel. Főfoglalkozásuk az állattenyésztés és a földmívelés. Főként a lótenyésztés az, amire legfőbb gondjuk van. Kitűnő lovakat tenyésztenek (a kabard bélyegű, s általában a cserkesz ló hírneves, keresett árucikk), s ők maguk is mesteri lovasok. Címeres szarvú fehér ökreik, teheneik a mi ősi marhaállományunkra emlékeztet. Ruházatukban a testhez álló cserkeszkabát, amely derékon szíjjal átkötött, s kindsál (cserkesz tőr) lóg le róla, s mellén két oldalt patrontokokkal van díszítve, sokban hasonlít a magyar zsinóros atillához. Téli felöltőjük pedig, a fekete burka (ványolt gyapjúnemezből) a magyar gubának édestestvére. Táncuk hasonló a lassú csárdáshoz, dalaik a mai bús kesergő dalainkhoz. Szőnyegeik olyanok, mint a székely festékesek. Italuk árpasör (sera). Feltűnő - írta egy orosz tábornok - a kabard nők nemzeti öltözetének, s díszítésének hasonlatossága a magyar huszár dolmányához." - Szádeczky Kardoss Lajos: Kaukázusi utazásunk. Kolozsvár, 1898.
