„Ion Agârbiceanu” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2012. augusztus 29., 22:45-kori változata

Ion Agârbiceanu (Szászcsanád, 1882. szeptember 12. – Kolozsvár, 1963. május 28.) román író, költő, görög katolikus pap, a Román Akadémia tagja. A semănătorism (=magvetés) nevű irányzat egyik képviselője.

Élete

A középiskolát Balázsfalván végezte el (1892 - 1900), majd a Budapesti Egyetemen teológiát tanult (1900-1904). 1901-1902-től kezdve verseket írt a nagyszebeni Tribuna, a brassói Gazeta Transilvaniei, a nagyváradi Familia és a lugosi Drapelul folyóiratokba. 1903-ban csatlakozott a Sămănătorul nevű folyóirat és egyben a róla elnevezett irányzat képviselői közé. 1905-ben beiratkozott a bölcsészettudományi karra Budapesten, ahol klasszikus nyelveket, románt és történelmet tanult. Ez év végén a Luceafărul nevű folyóirat kinyomtatja első kötetét, a De la Țară-t, melyben karcolatai és elbeszélései szerepelnek. Fehér megyében pap lesz, majd Szeben megyébe kerül. Az első világháború miatt Moldvába menekül, ahonnan Oroszországba mentették át. 1918 után a kolozsvári Patria folyóirat főszerkesztője, majd az ugyancsak kolozsvári Tribunának. 1919-ban a Román Akadémia levelező tagjává választotta, majd 1955-ben rendes taggá nevezte ki. 1963. május 28-án a kolozsvári kórházban halt meg szívinfarktus következtében.

Művei

De la țară, Budapest, 1905
În clasa cultă, Vălenii de Munte, 1909
Două iubiri , Vălenii de Munte, 1909
În întuneric, Bukarest, 1910
Arhanghelii. Roman din viața românilor ardeleni, Nagyszeben, 1914
Luncușoara în Păresemi, Bukarest, 1920
Popa Man. Povestire după o legendă, Bukarest, 1920
Ceasuri de seară, Bukarest, 1921
Trăsurica verde, Bukarest, 1921
Chipuri de ceară, Bukarest, 1921
Spaima, Craiova, 1922
Dezamăgire, Bukarest, 1924
Legea trupului. Povestea unei vieți, Bukarest, 1926
Legea minții. Povestea altei vieți, Bukarest, 1927
Stana, Kolozsvár, 1929
Biruința, Bukarest, 1930
Dolor. Zbuciumul lui Ilarie Bogdan, Craiova, 1930
Răbojul lui Sfântu Petru, Bukarest, 1934
Sectarii, Bukarest, 1938
Licean…odinioară, Bukarest, 1939
Amintirile, Bukarest, 1940
Jandarmul. O mare dramă în Maramureș, Bukarest, 1941
Domnișoara Ana, Bukarest, 1942
În pragul vieții, Bukarest, 1942
Vremuri și oameni. Lumea nouă, Bukarest, 1943
Vâltoarea, Nagyszeben, 1944
Din copilărie. Chipuri și povestiri, Bukarest, 1956
Din munți și din câmpii, Bukarest, 1957
File din cartea naturii, Bukarest 1959
Faraonii, Bukarest, 1961
Strigoiul, Bukarest, 1968 (posztumusz)
Din pragul marei treceri, Kolozsvár, 1978 (posztumusz)

Elbeszélések

Popa Vasile (1905)
Cula Mereuț (1905)
Moș Viron (1906)
Doi bătrâni (1907)
Bunica Iova (1907)
Fefeleaga (1908)
Luminița (1908)
Vărvoara (1908)
La o nuntă (1909)
Angheluș (1909)
Sănduța (1909)
Duhul băilor (1909)
Lada (1910)
Melentea (1910)
Gura Satului (1910)
Darul lui Moș Miron (1919)

Forrás

Mircea Zaciu, Ion Agârbiceanu, Bukarest, Editura Minerva, 1972
Mircea Zaciu, Ceasuri de seară cu Ion Agârbiceanu (mărturii, comentarii, arhivă), Kolozsvár, Editura Dacia, 1982
Dimitrie Vatamaniuc, Ion Agârbiceanu. Biobliografie, Bukarest, Editura Enciclopedică, 1974
Dicționarul scriitorilor români, coordonatori Mircea Zaciu, Marian Papahagi, Aurel Sasu, A-C, Bukarest, Editura Fundației Culturale Române, 1995
Dicționarul general al literaturii române, coordonator general Eugen Simion, A-B, Bukarest, Editura Univers Enciclopedic, 2004

Sablon:Csonk-Román életrajz

Kolozsvár-portál
Erdély-portál

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 == Élete ==
-A középiskolát [[Balázsfalva|Balázsfalván]] végezte el ([[1892]] - [[1900]]), majd a [[Budapest]]i Egyetemen teológiát tanult ([[1900]]-[[1904]]). [[1901]]-[[1902]]-től kezdve verseket írt a [[nagyszeben]]i ''Tribuna'', a [[brassó]]i ''Gazeta Transilvaniei'', a [[nagyvárad]]i ''Familia'' és a [[lugos]]i ''Drapelul'' folyóiratokba. [[1903]]-ban csatlakozott a ''[[Sămănătorul]]'' nevű folyóirat és egyben a róla elnevezett irányzat képviselői közé. [[1905]]-ben beiratkozott a bölcsészettudományi karra Budapesten, ahol klasszikus nyelveket, románt és történelmet tanult. Ez év végén a ''Luceafărul'' nevű folyóirat kinyomtatja első kötetét, a ''De la Țară''-t, melyben karcolatai és elbeszélései szerepelnek. [[Fehér megye|Fehér megyében]] pap lesz, majd [[Szeben megye|Szeben megyébe]] kerül. Az [[I. világháború]] miatt [[Moldva|Moldvába]] menekül, ahonnan [[Oroszország]]ba mentették át. [[1918]] után a kolozsvári ''Patria'' folyóirat főszerkesztője, majd az ugyancsak kolozsvári ''Tribunának''. [[1919]]-ban a [[Román Akadémia]] levelező tagjává választotta, majd [[1955]]-ben rendes taggá nevezte ki. [[1963]]. [[május 28.|május 28-án]] a kolozsvári kórházban halt meg szívinfarktus következtében.
+A középiskolát [[Balázsfalva|Balázsfalván]] végezte el ([[1892]] - [[1900]]), majd a [[Budapest]]i Egyetemen teológiát tanult ([[1900]]-[[1904]]). [[1901]]-[[1902]]-től kezdve verseket írt a [[nagyszeben]]i ''Tribuna'', a [[brassó]]i ''Gazeta Transilvaniei'', a [[nagyvárad]]i ''Familia'' és a [[lugos]]i ''Drapelul'' folyóiratokba. [[1903]]-ban csatlakozott a ''[[Sămănătorul]]'' nevű folyóirat és egyben a róla elnevezett irányzat képviselői közé. [[1905]]-ben beiratkozott a bölcsészettudományi karra Budapesten, ahol klasszikus nyelveket, románt és történelmet tanult. Ez év végén a ''Luceafărul'' nevű folyóirat kinyomtatja első kötetét, a ''De la Țară''-t, melyben karcolatai és elbeszélései szerepelnek. [[Fehér megye|Fehér megyében]] pap lesz, majd [[Szeben megye|Szeben megyébe]] kerül. Az [[első világháború]] miatt [[Moldva|Moldvába]] menekül, ahonnan [[Oroszország]]ba mentették át. [[1918]] után a kolozsvári ''Patria'' folyóirat főszerkesztője, majd az ugyancsak kolozsvári ''Tribunának''. [[1919]]-ban a [[Román Akadémia]] levelező tagjává választotta, majd [[1955]]-ben rendes taggá nevezte ki. [[1963]]. [[május 28.|május 28-án]] a kolozsvári kórházban halt meg szívinfarktus következtében.
 == Művei ==