„Bokszerlázadás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
16. sor: | 16. sor: | ||
| haderő1 = {{szám|50255}} |
| haderő1 = {{szám|50255}} |
||
| haderő2 = {{zászló|Csing-dinasztia}} {{szám|70000}} katona,<br />[[Fájl:Yihetuan flag.png|22px]] {{szám|100000}}–{{szám|300000}} bokszer |
| haderő2 = {{zászló|Csing-dinasztia}} {{szám|70000}} katona,<br />[[Fájl:Yihetuan flag.png|22px]] {{szám|100000}}–{{szám|300000}} bokszer |
||
| veszteségek1 = {{szám|2500}} katona,<br /> {{szám|526}} külföldi |
| veszteségek1 = {{szám|2500}} katona,<br /> {{szám|526}} külföldi |
||
| veszteségek2 = {{szám|20000}} katona,<br /> legalább {{szám|18952}} civil |
| veszteségek2 = {{szám|20000}} katona,<br /> legalább {{szám|18952}} civil |
||
| veszteségek3 = sok ezer [[kereszténység Kínában|kínai keresztény]] |
|||
| egyéb = |
| egyéb = |
||
}} |
}} |
A lap 2012. augusztus 27., 23:35-kori változata
Ennek a szócikknek a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédia átírási irányelve szerint szerepelnek, és/vagy nincs feltüntetve a pinjin és a magyaros alak a {{kínai}} (?) sablon segítségével. Ezeket pótolni, illetve javítani kell. Indoklás: csak magyaros szerepel, nincs pinjin alak |
Bokszerlázadás | |||
Tianjin déli kapujának bevétele | |||
Dátum | 1899. november 2. – 1901. szeptember 7. | ||
Helyszín | Kína | ||
Casus belli | Clemens von Ketteler halála | ||
Eredmény | A 8 nemzetből álló szövetség győzelme | ||
Terület- változások | tiencsini koncessziós zóna növekedése | ||
Harcoló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
Haderők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bokszerlázadás témájú médiaállományokat. |
A bokszerlázadás vagy bokszerfelkelés egy felkelés volt Kínában a külföldiek egyre erősödő hatalma ellen, melyre 1900-ban került sor.
Az első ópiumháborúig Kína elzárkózási politikát folytatott, 1842-től azonban már nem volt lehetőségük az európaiak kizárására. A következő évtizedekben a külföldiek jelentős hatalomhoz jutottak az országban; a gazdasági hasznot kivitték, a helyi vallást és tradíciókat pedig nem tisztelték.
A növekvő feszültségek hatására 1900. május 18-án robbant ki a bokszerlázadás egyszerre több tartományban. A megmozdulást a kínai császár özvegye is támogatta. A felkelők tönkretették a vasútvonalakat és távíróvonalakat, megöltek több mint 3000 keresztényt, és minden külföldi fejére vérdíjat tűztek ki.
Az angolok eleinte sikertelenül próbálták megfékezni a felkelést, és magas rangú kínai politikusok tiltakozása is visszhang nélkül maradt. A követségi dolgozók meggyilkolása nyomán azonban az európai hatalmak – Anglia, Olaszország, Németország, Oroszország, az Osztrák–Magyar Monarchia, Franciaország –, valamint Japán csapatokat küldtek Kínába. A felkelők egyik központját, Tianjint július 13-án vették be, amikor a lázadók a diplomatanegyed megtámadására készültek. A császárnénak végül menekülnie kellett, a külföldi csapatok pedig három napig fosztogattak Pekingben. A felkelést augusztus végére verték le végleg.
Szeptember 27-én az Alfred von Waldersee vezetése alatt álló egységet a menekülő lázadók ellen büntetőexpedícióra küldték.[1]
Hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Kun Enikő: A bokszerlázadás megfékezése (magyar nyelven). National Geographic, 2004. július 13. (Hozzáférés: 2010. július 8.)