„Coresi diakónus” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1583-ban elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel)
aNincs szerkesztési összefoglaló
8. sor: 8. sor:
Szerepét és egyéniségét illetően a történetírásban két eltérő álláspont figyelhető meg:
Szerepét és egyéniségét illetően a történetírásban két eltérő álláspont figyelhető meg:
* Az egyik nézőpont szerint Coresi nem csupán nyomdász volt, hanem a a legtöbb román nyelven megjelent részleges bibliafordításnak a fordítója is. Önálló kiadói politikája mentes volt a [[erdélyi szászok|szász]] [[lutheránus]] vagy magyar kálvinista befolyástól. A nyomda saját tulajdona volt, amelyet a [[Bolgárszeg]]en működtetett, a felszerelést Târgoviște városból hozta Brassóba.
* Az egyik nézőpont szerint Coresi nem csupán nyomdász volt, hanem a a legtöbb román nyelven megjelent részleges bibliafordításnak a fordítója is. Önálló kiadói politikája mentes volt a [[erdélyi szászok|szász]] [[lutheránus]] vagy magyar kálvinista befolyástól. A nyomda saját tulajdona volt, amelyet a [[Bolgárszeg]]en működtetett, a felszerelést Târgoviște városból hozta Brassóba.
* A másik álláspont szerint Coresi az egyes könyveit az egyes brassói bírák ([[Johannes Benkner]] illetve [[Lukas Hirscher]]), [[Havasalföld]] fejedelmei és metropolitái, erdélyi nemesek és püspökök megrendelésére nyom­tatta. Szerintük a szövegek filológiai elemzése kérdésessé teszi, hogy őket egészében Coresi írta volna. Több esetben kimutatták a lutheranizmus és kálvinizmus hatását.
* A másik álláspont szerint Coresi az egyes könyveit az egyes brassói bírák ([[Johann Benkner (bíró)|Johannes Benkner]] illetve [[Lukas Hirscher]]), [[Havasalföld]] fejedelmei és metropolitái, erdélyi nemesek és püspökök megrendelésére nyom­tatta. Szerintük a szövegek filológiai elemzése kérdésessé teszi, hogy őket egészében Coresi írta volna. Több esetben kimutatták a lutheranizmus és kálvinizmus hatását.


==Általa kiadott könyvek==
==Általa kiadott könyvek==

A lap 2012. augusztus 26., 14:15-kori változata

Coresi szobra a brassói Szent Miklós-templom udvarán

Coresi diakónus (? - Brassó, 1583) târgoviștei származázú román nyomdász, fordító, a 16. századi román cirillbetűs könyvkiadás központi személyisége. A legtöbb cirill betűs ószláv vagy román nyelvű könyvet ő adta ki. Noha a források említenek román nyelven kiadott könyveket Coresi előtt is (például az 1544-ben Nagyszebenben kiadott Kátét), az 1960-as évekig Coresit tartották az első román nyelvű szövegek nyomtatójának.

Coresi a târgoviștei metropolita diakónusa volt, majd Brassóban telepedett le. Brassó után a nyomdáját Szászsebesre helyezte át, halála után a műhelyt Șerban nevű fia vette át.

A Coresi-nyomtatványok könyvdíszei és figurális metszetei részben a târgoviștei, részben a velencei ószláv szerkönyvek hagyományait követik.

Szerepét és egyéniségét illetően a történetírásban két eltérő álláspont figyelhető meg:

  • Az egyik nézőpont szerint Coresi nem csupán nyomdász volt, hanem a a legtöbb román nyelven megjelent részleges bibliafordításnak a fordítója is. Önálló kiadói politikája mentes volt a szász lutheránus vagy magyar kálvinista befolyástól. A nyomda saját tulajdona volt, amelyet a Bolgárszegen működtetett, a felszerelést Târgoviște városból hozta Brassóba.
  • A másik álláspont szerint Coresi az egyes könyveit az egyes brassói bírák (Johannes Benkner illetve Lukas Hirscher), Havasalföld fejedelmei és metropolitái, erdélyi nemesek és püspökök megrendelésére nyom­tatta. Szerintük a szövegek filológiai elemzése kérdésessé teszi, hogy őket egészében Coresi írta volna. Több esetben kimutatták a lutheranizmus és kálvinizmus hatását.

Általa kiadott könyvek

Szláv nyelven

  • Octoih (1557)
  • Tetraevanghel (1562; 1579; 1583)
  • Slujebnic (1568)
  • Sbornic (1569; 1580)
  • Psaltire (1568-1570; 1572-1573)

Román nyelven

  • Întrebare creștinească vagy Catehism (1560)
  • Tetraevanghel (1561)
  • Pravila sfinților oteți (1560-1562)
  • Apostolul (1566), datat anterior 1563
  • Tâlcul evangheliilor vagy Cazania I (1567)
  • Psaltire (1568; 1570; 1577)
  • Liturghier (1570)
  • Evanghelia cu învățătură vagy Cazania II (1581)

Források