„Anderlecht” változatai közötti eltérés

	Anderlecht
; Anderlecht címere	; Anderlecht zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Belgium
Régió	Brüsszel fővárosi régió
Közösség	Flamand Közösség; Belgiumi Francia Közösség
Tartomány	Arrondissement of Brussels-Capital
Járás	Brüsszel
Polgármester	Gaëtan Van Goidsenhoven (MR)
Irányítószám	1070
Körzethívószám	02
Testvérvárosok	Lista Neukölln; Boulogne-Billancourt; London Borough of Hammersmith and Fulham; Zaanstad; Marino; Sainte-Maxime;
	Népesség
Teljes népesség	120 887 fő (2020. jan. 1.)
Népsűrűség	5500 fő/km2
	Kor szerinti eloszlás (2006)
0–19	25,78%
20–64	57,62%
65 felett	16,61%
Más nemzetiségűek	24,18% (2007)
	Gazdaság
Munkanélküliségi ráta	23,9 (2006) %
Átlagos éves jövedelem	9539 €/fő (2003)
	Földrajzi adatok
Terület	17,74 km2
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 50′ 21″, k. h. 4° 19′ 47″Koordináták: é. sz. 50° 50′ 21″, k. h. 4° 19′ 47″
	Anderlecht weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Anderlecht témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2012. augusztus 21., 16:25-kori változata

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: RSC Anderlecht.

Anderlecht egyike a belga főváros, Brüsszel 19 kerületének. 2005. január 1-jén 93 808 lakosa volt. Területe 17,74 km², így a népsűrűség itt igen magas, 5286,72 fő/km².

Történelme

Egy római villa és egy frank temető maradványait is megtalálták Anderlecht területén. Az Anderlecht nevet azonban először 1047-ben említették Anrelech formában, majd 1111-ben Andreletként, 1148-ban Andrelerként, és 1186-ban Anderlechként. Abban az időben a terület csak egy káptalannak és két hűbérbirtoknak volt az otthona, az egyik az Aa, a másik az Anderlecht volt.

1356-ban Male-i Lajos, Flandria grófja Brüsszel ellen harcolt Anderlecht birtokáért a scheuti csatában. Noha sógornőjét, Johannát, Brabant hercegnőjét legyőzte, és gyorsan megszerezte címét és birtokait, sógornője IV. Károly német-római császár segítségével a következő évben visszaszerezte hatalmát. 1393-ban Johanna oklevelében Brüsszel részévé nyilvánította Anderlechtet. Szintén ebben az időben építették újjá Szent Guidó templomát a korábbi román stílusú kripta fölé Brabant gótikus stílusban. A 15. és a 16. században növekedett a város kulturális jelentősége.

A 17. és a 18. századot a Németalföld és Franciaország közötti háborúk jellemezték. A jemappes-i csata után 1792. november 13-án a Dumouriez tábornok vetette Francia Forradalmi Hadsereg újra megfutamította az osztrákokat Anderlechtnél. A franciák Anderlechtet független önkormányzattá nyilvánították.

A 19. században a gyorsan terjeszkedő Brüsszel közelségének köszönhetően jelentősen nőtt a lakosság száma. Figyelemre méltó városrészek és kertvárosi negyedek (Het Rad, Mortenbeek) épültek ki a 20. század elejére.

Sportélet

A városrész labdarúgócsapata, a legeredményesebb belga egyesület, az RSC Anderlecht. Itt található a labdarúgócsapat stadionja, a 28 000 férőhelyes Constant Vanden Stock Stadion.

Események

Az 1825 óta minden évben megrendezett Anderlechti Vásár jelentős rendezvénye a városrésznek. Eredetileg szarvasmarhavásárként engedélyezte II. Vilmos, de azóta hatalmas eseménnyé nőtte ki magát, a Szent Guidó tiszteletére megtartott vallási körmenet, különféle ünnepségek, virágbemutató, állatbemutató, és változatos kiállítások mind-mind részévé váltak.

Testvértelepülések

Németország Berlin-Neukölln 1955. június 17. óta

Jegyzetek

↑ Bevolking per gemeente op 1 januari 2020. Statbel

Külső hivatkozások

Anderlecht hivatalos honlapja (franciául és hollandul)

A Wikimédia Commons tartalmaz Anderlecht témájú médiaállományokat.

[017d0ad8ca737b861c3b99a8312cc7205ff8798d-1] Bevolking per gemeente op 1 januari 2020. Statbel

[1]

@@ 58. sor: / 58. sor: @@
 [[Fájl:Coté de Moortebeek 03.JPG|bélyegkép|Kertvárosi részlet Mortenbeekben]]
-[[1356]]-ban [[II. Lajos flamand gróf|Male-i Lajos]], Flandria grófja [[Brüsszel]] ellen harcolt Anderlecht birtokáért az úgynevezett Sceut-i csatában. Noha sógornőjét, Johannát, Brabant hercegnőjét legyőzte, és gyorsan megszerezte címét és birtokait, sógornője [[IV. Károly német-római császár]] segítségével a következő évben visszaszerezte hatalmát. [[1393]]-ban Johanna oklevelében [[Brüsszel]] részévé nyilvánította Anderlechtet. Szintén ebben az időben építették újjá Szent Guidó templomát a korábbi román stílusú kripta fölé Brabant gótikus stílusban. A 15. és a 16. században növekedett a város kulturális jelentősége.
+[[1356]]-ban [[II. Lajos flamand gróf|Male-i Lajos]], Flandria grófja [[Brüsszel]] ellen harcolt Anderlecht birtokáért a scheuti csatában. Noha sógornőjét, Johannát, Brabant hercegnőjét legyőzte, és gyorsan megszerezte címét és birtokait, sógornője [[IV. Károly német-római császár]] segítségével a következő évben visszaszerezte hatalmát. [[1393]]-ban Johanna oklevelében [[Brüsszel]] részévé nyilvánította Anderlechtet. Szintén ebben az időben építették újjá Szent Guidó templomát a korábbi román stílusú kripta fölé Brabant gótikus stílusban. A 15. és a 16. században növekedett a város kulturális jelentősége.
 A [[17. század|17.]] és a [[18. század]]ot a [[Németalföld]] és [[Franciaország]] közötti háborúk jellemezték. A jemappes-i csata után [[1792]]. [[november 13.|november 13-án]] a [[Charles François Dumouriez|Dumouriez]] tábornok vetette Francia Forradalmi Hadsereg újra megfutamította az osztrákokat Anderlechtnél. A franciák Anderlechtet független önkormányzattá nyilvánították.