„Fernand Cormon” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
27. sor: | 27. sor: | ||
*{{Művészeti lexikon}} |
*{{Művészeti lexikon}} |
||
*[http://www.artcyclopedia.com/artists/cormon_fernand.html Fernand Cormon |
*[http://www.artcyclopedia.com/artists/cormon_fernand.html Fernand Cormon Works Online {{en}}] |
||
{{commons|Category:Fernand Cormon}} |
{{commons|Category:Fernand Cormon}} |
||
{{Portál|Művészet}} |
{{Portál|Művészet}} |
A lap 2012. augusztus 21., 02:30-kori változata
Fernand Cormon | |
Fernand-Anne Piestre Cormon | |
Született | 1845. december 24. Párizs |
Meghalt | 1924. március 20. (78 évesen) Párizs |
Sírhely | Montmartre-i temető |
Nemzetisége | francia |
Stílusa | akadémista |
Mestere(i) | Jean-François Portaels Alexandre Cabanel Eugène Fromentin |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fernand Cormon témájú médiaállományokat. |
Fernand-Anne Piestre, hívják Fernand Cormon (Párizs, 1845. december 24. - Párizs, 1924. március 20.), francia akadémikus festő és tanár.
Életútja
Mesterei voltak Jean-François Portaels, Alexandre Cabanel és Eugène Fromentin. Képeivel a párizsi Salonban mutatkozott be 1868-ban. Számos sikeres portrét, csatajelenetet (Asperni csata, Csata Esslingben, stb.), meghökkentő jeleneteket (például: Halál a szerájban), stb. festett, de mindig a hagyományos stílusban, hamarosan a párizsi hivatalos Salon ünnepelt történelmi festője lett.
Freskókkal díszítette a párizsi Természettudományi Múzeumot és a Petit Palais des Beaux-Arts épületét, további párizsi és Tours-i középületek belső tereit. Sikeres festőiskolákat működtetett párizsi stúdióiban, majd az École des Beaux-Arts tanáraként számos leendő festő nála tanulta meg a képzőművészet mesterfogásainak alapjait. Híres tanítványai voltak, köztük Vincent van Gogh, Henri de Toulouse-Lautrec, Henri Matisse, Émile Bernard, Louis Anquetin, a magyar Márffy Ödön, stb.
1912-ben a Francia Művészetek Szövetségének elnökévé választották.
Források
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Fernand Cormon Works Online (angolul)