„Második konstantinápolyi zsinat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
|resztvevok=164-180 |
|resztvevok=164-180 |
||
|tema=[[Nesztorianizmus]], [[monofizitizmus]] |
|tema=[[Nesztorianizmus]], [[monofizitizmus]] |
||
|dokumentumok=[[ |
|dokumentumok=[[Vigiliusz pápa]] "Constitutum"-a |
||
}} |
}} |
||
A '''második konstantinápolyi zsinat''' a kereszténység ötödik [[egyetemes zsinat]]a, amelyet [[553]]. [[május 5.]] és [[június 2.]] között tartottak. |
A '''második konstantinápolyi zsinat''' a kereszténység ötödik [[egyetemes zsinat]]a, amelyet [[553]]. [[május 5.]] és [[június 2.]] között tartottak. |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
A zsinat [[I. Justinianus bizánci császár]] terve volt, hogy az [[antiochiai iskola]] teológusainak úgynevezett "[[Háromcikkely-vita|három fejezet]]"-ének elítélésével ismét megnyerje magának a [[monofizitizmus|monofizitákat]]. Ennek érdekében a császár elfogatta [[Vigiliusz pápa|Vigiliusz pápát]] Rómában, és erőszakkal [[Konstantinápoly]]ba hurcoltatta, hogy rávegye a zsinat összehívására, és az azon való részvételre. Miután megígérte a császár a Vigiliusz pápa által kiválasztott nyugati [[püspök]]ök részvételét a zsinaton, a pápa beleegyezett a zsinat összehívásába. A zsinaton meg is jelent Vigiliusz pápa, de látva a résztvevők arányát, illetve a megígért nyugati püspökök távollétét, a keletiek túlsúlyától tartva [[Khalkédón]]ba menekült, és onnan küldte el nyilatkozatát, amelyben megtagadta a részvételt. |
A zsinat [[I. Justinianus bizánci császár]] terve volt, hogy az [[antiochiai iskola]] teológusainak úgynevezett "[[Háromcikkely-vita|három fejezet]]"-ének elítélésével ismét megnyerje magának a [[monofizitizmus|monofizitákat]]. Ennek érdekében a császár elfogatta [[Vigiliusz pápa|Vigiliusz pápát]] Rómában, és erőszakkal [[Konstantinápoly]]ba hurcoltatta, hogy rávegye a zsinat összehívására, és az azon való részvételre. Miután megígérte a császár a Vigiliusz pápa által kiválasztott nyugati [[püspök]]ök részvételét a zsinaton, a pápa beleegyezett a zsinat összehívásába. A zsinaton meg is jelent Vigiliusz pápa, de látva a résztvevők arányát, illetve a megígért nyugati püspökök távollétét, a keletiek túlsúlyától tartva [[Khalkédón]]ba menekült, és onnan küldte el nyilatkozatát, amelyben megtagadta a részvételt. |
||
[[május 5.|Május 5-én]] 180 püspök jelent meg a [[Hagia Szophia]] templomban, köztük kilenc jelentéktelenebb észak-afrikai püspök. A zsinaton a három keleti pátriárka elnökölt: [[Eutükhiosz konstantinápolyi pátriárka|Eutükhiosz]] ([[Konstantinápoly]]), [[Apollinarisz alexandriai pátriárka|Apollinarisz]] ([[Alexandria]]), és [[Domnosz antiochiai pátriárka|Domnosz]] ([[Antióchia]]). Hét ülés után, [[június 2.|június 2-án]] a zsinat 14 dogmatikus kánonban elítélte [[Mopszuesztiai Theodórosz]], [[Küroszi Theodorétosz]] és [[Ibasz]] írásainak néhány részletét, amelyet 164 püspök írt alá. A beteg, öreg és magára hagyott |
[[május 5.|Május 5-én]] 180 püspök jelent meg a [[Hagia Szophia]] templomban, köztük kilenc jelentéktelenebb észak-afrikai püspök. A zsinaton a három keleti pátriárka elnökölt: [[Eutükhiosz konstantinápolyi pátriárka|Eutükhiosz]] ([[Konstantinápoly]]), [[Apollinarisz alexandriai pátriárka|Apollinarisz]] ([[Alexandria]]), és [[Domnosz antiochiai pátriárka|Domnosz]] ([[Antióchia]]). Hét ülés után, [[június 2.|június 2-án]] a zsinat 14 dogmatikus kánonban elítélte [[Mopszuesztiai Theodórosz]], [[Küroszi Theodorétosz]] és [[Ibasz]] írásainak néhány részletét, amelyet 164 püspök írt alá. A beteg, öreg és magára hagyott Vigiliusz Justinianus nyomására csak [[554]]. [[február 23.|február 23-án]] ismerte el a zsinat döntését, és ezzel egyetemes zsinat rangjára emelte. |
||
{{egyetemes zsinatok}} |
{{egyetemes zsinatok}} |
||
A lap 2012. augusztus 16., 19:33-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Második konstantinápolyi zsinat | |
 | |
| Dátum | 553. május 5. - június 2. |
| Elismerte | katolikus egyház, ortodox egyházak, evangélikus egyházak |
| Előző zsinat | Khalkédóni zsinat |
| Következő zsinat | Harmadik konstantinápolyi zsinat |
| Összehívó | I. Justinianus bizánci császár |
| Elnöklő | Eutükhiosz konstantinápolyi pátriárka, Apollinarisz alexandriai pátriárka, Domnosz antiochiai pátriárka |
| Résztvevők | 164-180 |
| Viták témája | Nesztorianizmus, monofizitizmus |
| Dokumentumok és nyilatkozatok | Vigiliusz pápa "Constitutum"-a |
| Időrendi lista | |
A második konstantinápolyi zsinat a kereszténység ötödik egyetemes zsinata, amelyet 553. május 5. és június 2. között tartottak.
A zsinat I. Justinianus bizánci császár terve volt, hogy az antiochiai iskola teológusainak úgynevezett "három fejezet"-ének elítélésével ismét megnyerje magának a monofizitákat. Ennek érdekében a császár elfogatta Vigiliusz pápát Rómában, és erőszakkal Konstantinápolyba hurcoltatta, hogy rávegye a zsinat összehívására, és az azon való részvételre. Miután megígérte a császár a Vigiliusz pápa által kiválasztott nyugati püspökök részvételét a zsinaton, a pápa beleegyezett a zsinat összehívásába. A zsinaton meg is jelent Vigiliusz pápa, de látva a résztvevők arányát, illetve a megígért nyugati püspökök távollétét, a keletiek túlsúlyától tartva Khalkédónba menekült, és onnan küldte el nyilatkozatát, amelyben megtagadta a részvételt.
Május 5-én 180 püspök jelent meg a Hagia Szophia templomban, köztük kilenc jelentéktelenebb észak-afrikai püspök. A zsinaton a három keleti pátriárka elnökölt: Eutükhiosz (Konstantinápoly), Apollinarisz (Alexandria), és Domnosz (Antióchia). Hét ülés után, június 2-án a zsinat 14 dogmatikus kánonban elítélte Mopszuesztiai Theodórosz, Küroszi Theodorétosz és Ibasz írásainak néhány részletét, amelyet 164 püspök írt alá. A beteg, öreg és magára hagyott Vigiliusz Justinianus nyomására csak 554. február 23-án ismerte el a zsinat döntését, és ezzel egyetemes zsinat rangjára emelte.