„Szolnoki kistérség” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: fr:Micro-région de Szolnok |
Keep (vitalap | szerkesztései) a helyesírás |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
||
A kistérség a megye közép-nyugati részén található, [[Szolnok]] 30 km-es körzetében. Az [[Észak-Alföld]]i régió nyugati részén. Területe 878 km2, Jász-Nagykun Szolnok megye területének 16%-a. A kistérség településeinek száma 18, közülük 4 város ([[Szolnok]], [[Martfű]], [[Újszász]], [[Rákóczifalva]]). A kistérség települései több kistáji egységet képeznek. Északon a [[Jászság]], délfelé haladva, Szolnok-ártér (ez a kistérség legnagyobb területe), Szolnok-Túri sík, határos a délnyugati Dél-Tisza völggyel. [[Gerje-Perje-sík]], [[Pilis-Alpári- homokhát]], és az [[Alsó-Zagyva-sík]]. Közlekedése kiemelkedően jó, Szolnok a vidék legnagyobb vasúti csomópontja, mind hazai, mind |
A kistérség a megye közép-nyugati részén található, [[Szolnok]] 30 km-es körzetében. Az [[Észak-Alföld]]i régió nyugati részén. Területe 878 km2, Jász-Nagykun Szolnok megye területének 16%-a. A kistérség településeinek száma 18, közülük 4 város ([[Szolnok]], [[Martfű]], [[Újszász]], [[Rákóczifalva]]). A kistérség települései több kistáji egységet képeznek. Északon a [[Jászság]], délfelé haladva, Szolnok-ártér (ez a kistérség legnagyobb területe), Szolnok-Túri sík, határos a délnyugati Dél-Tisza völggyel. [[Gerje-Perje-sík]], [[Pilis-Alpári- homokhát]], és az [[Alsó-Zagyva-sík]]. Közlekedése kiemelkedően jó, Szolnok a vidék legnagyobb vasúti csomópontja, mind hazai, mind nemzetközi forgalmát tekintve. A kistérség településeinek több, mint fele vasúttal is megközelíthető, itt megy át a 4-es, kelet-nyugati irányú főközlekedési út. A kistérség többi települése mind elérhető a rendszeres és sűrűn induló autóbusz járatokkal. |
||
==Gazdaság== |
==Gazdaság== |
||
A kistérség gazdasága elsősorban a mezőgazdaságra |
A kistérség gazdasága elsősorban a mezőgazdaságra épül.Magas a szántóföldek aránya. Kevés az erdő, viszont egyre magasabb arányt ér el a zöldség és fűszernövények termesztése. Legfontosabb a jövedelem és foglalkoztatás szempontjából, továbbra is a búza, napraforgó, cukorrépa. |
||
A gyümölcs termesztés inkább a délebbi területekre koncentrálódik, például [[Tiszajenő]], [[Tószeg]]. Az állattartás az elmúlt évek visszaesését követően, enyhe emelkedést mutat. |
A gyümölcs termesztés inkább a délebbi területekre koncentrálódik, például [[Tiszajenő]], [[Tószeg]]. Az állattartás az elmúlt évek visszaesését követően, enyhe emelkedést mutat. |
||
==Története== |
==Története== |
||
Szajol 2007-ben került ide a [[Törökszentmiklósi kistérség]]ből. |
Szajol 2007-ben került ide a [[Törökszentmiklósi kistérség]]ből. |
||
==Turizmus== |
==Turizmus== |
||
A turizmus adottságai jók, főleg a még |
A turizmus adottságai jók, főleg a még néhány helyen fellelhető érintetlen tájaknak, a Tisza, Zagyva és a holtágak adta lehetőségeknek köszönhetően. A horgászok kedvelt helyei, a vízitúrázás, csónakázás, az évente, már csak itt látható, egyedülálló jelenség, a [[Tisza-virágzás]], évről évre egyre több turistát vonz. A kistérséget még vonzóbbá teszi a nagyszámú termálfürdő, és azok világszerte elismert gyógyhatása. Ősszel vadászok is rendszeresen visszatérnek, főleg Olaszországból. Jelentős látványosság még, a szolnoki [[Tisza-liget]], az Újszászi Orczy-kastély a hozzátartozó angolkerttel, a [[Nagykörű]]i cseresznyéskert és a cseresznye virágzás, a [[Tiszasüly]]i Kolopfürdő (gyógyhatású iszapjával). Számtalan múzeum, tájház. az utóbbi években egyre nagyobb teret nyer a falusi turizmus is. A kistérségi fejlesztési programok első számú feladata a szálláshelyek bővítése, az [[idegenforgalom]] növekedésének elérése, ehhez jelentős támogatást is kapnak a vállalkozok. |
||
== Lakónépesség alakulása == |
== Lakónépesség alakulása == |
A lap 2012. augusztus 14., 20:53-kori változata
A Szolnoki kistérség kistérség Jász-Nagykun-Szolnok megyében, központja: Szolnok.
Települései
Besenyszög | Csataszög | Hunyadfalva | Kőtelek | Martfű |
Nagykörű | Rákóczifalva | Rákócziújfalu | Szajol | Szászberek |
Szolnok | Tiszajenő | Tiszasüly | Tiszavárkony | Tószeg |
Újszász | Vezseny | Zagyvarékas |
Fekvése
A kistérség a megye közép-nyugati részén található, Szolnok 30 km-es körzetében. Az Észak-Alföldi régió nyugati részén. Területe 878 km2, Jász-Nagykun Szolnok megye területének 16%-a. A kistérség településeinek száma 18, közülük 4 város (Szolnok, Martfű, Újszász, Rákóczifalva). A kistérség települései több kistáji egységet képeznek. Északon a Jászság, délfelé haladva, Szolnok-ártér (ez a kistérség legnagyobb területe), Szolnok-Túri sík, határos a délnyugati Dél-Tisza völggyel. Gerje-Perje-sík, Pilis-Alpári- homokhát, és az Alsó-Zagyva-sík. Közlekedése kiemelkedően jó, Szolnok a vidék legnagyobb vasúti csomópontja, mind hazai, mind nemzetközi forgalmát tekintve. A kistérség településeinek több, mint fele vasúttal is megközelíthető, itt megy át a 4-es, kelet-nyugati irányú főközlekedési út. A kistérség többi települése mind elérhető a rendszeres és sűrűn induló autóbusz járatokkal.
Gazdaság
A kistérség gazdasága elsősorban a mezőgazdaságra épül.Magas a szántóföldek aránya. Kevés az erdő, viszont egyre magasabb arányt ér el a zöldség és fűszernövények termesztése. Legfontosabb a jövedelem és foglalkoztatás szempontjából, továbbra is a búza, napraforgó, cukorrépa. A gyümölcs termesztés inkább a délebbi területekre koncentrálódik, például Tiszajenő, Tószeg. Az állattartás az elmúlt évek visszaesését követően, enyhe emelkedést mutat.
Története
Szajol 2007-ben került ide a Törökszentmiklósi kistérségből.
Turizmus
A turizmus adottságai jók, főleg a még néhány helyen fellelhető érintetlen tájaknak, a Tisza, Zagyva és a holtágak adta lehetőségeknek köszönhetően. A horgászok kedvelt helyei, a vízitúrázás, csónakázás, az évente, már csak itt látható, egyedülálló jelenség, a Tisza-virágzás, évről évre egyre több turistát vonz. A kistérséget még vonzóbbá teszi a nagyszámú termálfürdő, és azok világszerte elismert gyógyhatása. Ősszel vadászok is rendszeresen visszatérnek, főleg Olaszországból. Jelentős látványosság még, a szolnoki Tisza-liget, az Újszászi Orczy-kastély a hozzátartozó angolkerttel, a Nagykörűi cseresznyéskert és a cseresznye virágzás, a Tiszasülyi Kolopfürdő (gyógyhatású iszapjával). Számtalan múzeum, tájház. az utóbbi években egyre nagyobb teret nyer a falusi turizmus is. A kistérségi fejlesztési programok első számú feladata a szálláshelyek bővítése, az idegenforgalom növekedésének elérése, ehhez jelentős támogatást is kapnak a vállalkozok.
Lakónépesség alakulása
|
|