„Recceswinth nyugati gót király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: an:Receswinto; kozmetikai változtatások |
a r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: fr:Réceswinthe |
||
| 65. sor: | 65. sor: | ||
[[es:Recesvinto]] |
[[es:Recesvinto]] |
||
[[eu:Recesvinto]] |
[[eu:Recesvinto]] |
||
[[fr: |
[[fr:Réceswinthe]] |
||
[[gl:Recesvinto]] |
[[gl:Recesvinto]] |
||
[[hr:Rekesvint]] |
[[hr:Rekesvint]] |
||
A lap 2012. augusztus 14., 16:33-kori változata
| Recceswinth | |
 | |
| Nyugati gót király | |
| Uralkodási ideje | |
| 649. január 20. – 672. szeptember 1. | |
| Elődje | Chindaswinth |
| Utódja | Wamba |
| Életrajzi adatok | |
| Született | nem ismert |
| Elhunyt | 672. szeptember 1. Gerticos |
| Nyughelye | Toledo Cathedral |
| Édesapja | Chindaswinth |
| Édesanyja | Rekiberga |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Recceswinth témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
_01.jpg)
Recceswinth, más írásmóddal Reccesuinth, Recisvinth (? – 672. szeptember 1.[1][2]) nyugati gót társkirály 649-től, király 653-től haláláig. Kiadta a Lex Visigothorumot, amely megteremtette a gótok és a rómaiak egyenlőségét[3]. Uralma alatt felbomlott a szövetség a király és az egyház között,[3] az egyházi és világi nagybirtokok közeledése pedig a királyi hatalom gyöngüléséhez vezetett.[3]
Chindaswinth király fiaként született, és 649-ben édesapja maga mellé vette társkirálynak.[4] Ez, úgy látszik, minden forradalom nélkül ment végbe;[4] csak az agg király halála után keltek föl a baszkok, de ezeket sikerült lecsendesíteni.[4] Recceswinth jelleme a szelídség volt;[4] ellenségeinek megbocsátott[4] s az adózó nép terhein könnyíteni törekedett[4]. Ő alatta váltak az egyházi összejövetelek formális országgyűlésekké[4]; a nyolczadik toledói zsinaton már nemcsak a papság, hanem a nemesség is részt vett.[4] Ettőlfogva a zsinati határozatok a frank capitulárék jellegét öltötték magukra.[4] A király nyitotta meg az ülést s tette meg az előterjesztéseket, melyeket azután megvitattak s határozatokká emeltek.[4] A királyválasztás joga a nemességet, a püspököket és az udvarnagyokat illette meg.[4] Az uralkodónak kötelességévé tették, hogy a katolikus vallást a zsidók és eretnekek ellenében védje meg, s uralkodása előtt esküt tegyen.[4] Ezenkívül még három zsinatot tartottak az ő idejében. Általában Recceswinth inkább a béke műveire s célszerű törvények alkotására fordította minden igyekezetét.[4]
Törvénykönyve
Recceswinth édesapjával együtt adta ki törvénykönyvét, a Lex Visigothorumot, a gótok első, rendszeres törvénykönyvét.[5] A Lex Visigothorum alapja I. Justinianus kódexe,[5] a mű azonban meg sem nevezi a görög császárt, hogy a paragrafusokkal együtt el ne ismerje valamiképpen hatalmát, sőt szigorúan eltiltotta a római törvényekre való hivatkozást.[6] A bíráknak olyan esetekre nézve, amikről a nyugati gótok törvénykönyve hallgatott, a király döntését kellett kikérniük, vagyis a király lett a jog forrása.[7] A rómaiak mégis joguk és műveltségük győzelme gyanánt becsülték a Lexet, amely a gótokkal teljesen egyenlő jogokat adott nekik.[7] Például végképp megengedte a rómaiak és a gótok között való – nemzetiségi tekintetben vegyes – házasságot,[4] az egyház áldásán kívül azonban az állam képviselőjének, a comesnek beleegyezését is megkívánta hozzá.[7] (Idővel ezek a polgári házasságok olvasztották egybe a két nemzetet.[7]) A törvénykönyvet a spanyolok még a muszlim uralom idején is használtak.[4] Mindazáltal e kitűnő törvények a trónöröklés kérdését nem oldották meg s Recceswinth húsz évig tartó, nyugalmas uralkodás után a legnagyobb bizonytalanságban hagyta az országot.[4]
Jegyzetek
- ↑ Spain: Vandals, Suevi & Visigoths. Chindasvinto 642-649, Recesvinto 649-672, Rodrigo 710-711 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy
- ↑ Rekkeswinth König der Westgoten (649-672) (német nyelven). Genealogie Mittelalter. (Hozzáférés: 2005. június 25.)
- ↑ a b c Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963 17 7223 3, 116. oldal
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p Marczali Henrik (szerk.): Nagy képes világtörténet IV. kötet. IV. rész XV. fejezet: A nyugati gótok országa – 2. Hispaniában
- ↑ a b Dr. Márki Sándor: A középkor története, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest; reprint kiadás: Laude Kiadó, ISBN 963 7830 81 2, 54. oldal
- ↑ Dr. Márki Sándor: A középkor története, 54–55. oldal
- ↑ a b c d Dr. Márki Sándor: A középkor története, 55. oldal
| Előző uralkodó: Chindaswinth |
|
Következő uralkodó: Wamba |
_01.jpg){kind=small}
