„Kéked” változatai közötti eltérés

	Kéked
	; Kéked címere
	; Kéked címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség	Abaúj–Hegyközi
Jogállás	község
Polgármester	Hunkár Sándor
Irányítószám	3899
Körzethívószám	46
	Népesség
Teljes népesség	252 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	14,02 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	13,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 21° 20′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 21° 20′ 45″
	Kéked Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
	Kéked weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kéked témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

[ellenőrzött változat]

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2012. augusztus 13., 15:40-kori változata

Kéked község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 76 kilométerre északkeletre.

A települést 1297-ben említik először Keked néven.

1317-ben Kekud, 1319-ben Quequed, 1332-1335 között Quequed, Kykit, Kekuk, Kekud név en írták.

A település nevét az 1297-1317-es évekből tanúk és királyi ember nevéből ismerjük.

1332-ben már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint ekkor 12, 1333-ban 8, 1334-ben 3, 1335-ben 2 garas pápai tizedet fizetett.

1319-ben Pányok szomszédosának írták.

Kastélya gótikus eredetű, a 15. században épült, később reneszánsz stílusban építették át.

A mai Kéked 1942-ben jött létre Alső-és Felsőkéked egyesítéséből.

A település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.^[3]

Melczer-kastély: A gótikus eredetű 15.-16. századi, hengeres saroktornyos, zárt udvaros Melczer-kastély (udvarház), mai formáját a 17.-19. században nyerte el. A kastélyban 1979-től folytak műemléki helyreállítási munkálatok. Jelenleg kastélyszállóként működik. [2]
Római katolikus templom (Szentháromság): A 15. században épült, 1729-ben barokk stílusban átépítették. A templom szentélyében copf stílű örökmécses áll.
Mátyás-forrás és fürdő: Alsó-kékeden, a Szurok-hegy alatt ered a melegvízű forrás, amelynek a 15. századtól használták a környékbeliek fürdésre és gyógyításra. A hagyomány szerint Mátyás király is megfürdött vizében, innen kapta nevét. A fürdőtől nem messze áll három kocsányos tölgy, mely a legenda szerint szintén Mátyáshoz köthető, úgy tartják maga a király ültette.^[4] A fürdőtelep a falutól körülbelül 200 méterre keletre épült fel. A forrásra építettek egy strandfürdőt és egy kádfürdőt. A forrás 22 °C-os, kénes vizét főleg csúzos, ízületi és köszvényes bántalmaktól szenvedőknek ajánlották. A fürdő a második világháborúban elpusztult, miután helyreállították 1954-től a Megyei Tanács üdülőjeként működött. A fürdő már nem üzemel, de a kúriában turistaszállást alakítottak ki. A hagyomány úgy tartja, hogy a forrás kékes vizéről kapta a település a nevét.

A Melczer-kastély parkja

Abaújvár (3 km), Pányok (kb. 4 km), Zsujta (11 km), a legközelebbi város: Gönc (15 km).

↑ Kéked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
↑ 4-3,8-3,7 méteres. Igazság szerint a fák vélhetően alig érik el a háromszáz évet-ami persze dicséretes életkor-, s Mátyás király-legenda nélkül is csodaszépek. Mindenesetre az ilyen legendák, mint Rákóczi-, Petőfi-, Mátyás király-fa, stb. nagyon fontosak, hiszen a helyi legendák és a lakosoknak ezekhez való ragaszkodása menti meg a fákat a pusztulástól még a hivatalos védettényilvánítás előtt. Forrás [1]

@@ 56. sor: / 56. sor: @@
 * [http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=000840 Az alsókékedi fürdő, Olga-lak]
 * [http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=000839 Lakosztály]
+{{portál|Magyarország|-|Földrajz}}
 [[Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései|Keked]]