„Görgényi István (festő)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
11. sor: 11. sor:


==Élete és művészi pályája==
==Élete és művészi pályája==
Bányászcsaládban született Bánhidán 1919. február 20-án. [[Szákszend]]en pásztorként, [[Kispéce|Kispécén]] cselédként, a [[Kisgyón|kisgyóni]] bányában csapatcsillésként dolgozott. Az országot járva alkalmi munkákat vállalt.
Bányászcsaládban született [[Bánhida|Bánhidán]] [[1917]]. [[február 20]]-án. [[Szákszend]]en pásztorként, [[Kispéc|Kispécén]] cselédként, a [[Kisgyón|kisgyóni]] bányában csapatcsillésként dolgozott. Az országot járva alkalmi munkákat vállalt.

[[Aba-Novák Vilmos]] és [[Bottka Miklós]] főiskolai tanárok műtermében fejlesztette rajztudását. A Képzőművészeti Főiskolán [[Rudnay Gyula]] tanítványaként, 1942-ben szerzett diplomát. Tanulmányúton volt [[Bécs]]ben és [[München]]ben.
[[Aba-Novák Vilmos]] és [[Bottka Miklós]] főiskolai tanárok műtermében fejlesztette rajztudását. A [[Képzőművészeti Főiskola|Képzőművészeti Főiskolán]] [[Rudnay Gyula]] tanítványaként, [[1942]]-ben szerzett diplomát. Tanulmányúton volt [[Bécs]]ben és [[München]]ben.
Tanulmányai befejeztével visszatért [[Tatabánya|Tatabányára]], ahol bányászként dolgozott. Később rajztanárként és grafikusként tevékenykedett az akkori Mező Imre Általános Iskolában.(ma: Sárberki Általános Iskola telephelye Móra Ferenc Általános Iskola)

Bekapcsolódott a [[Bányász Képzőművész Kör]] munkájába, 1957-58-ban vezetője is volt a szakkörnek. A Művészeti Alap tagja volt.
Tanulmányai befejeztével visszatért [[Tatabánya|Tatabányára]], ahol bányászként dolgozott. Később rajztanárként és grafikusként tevékenykedett az akkori Mező Imre Általános Iskolában (ma: Sárberki Általános Iskola telephelye Móra Ferenc Általános Iskola).
1973-ban hunyt el Tatabányán.

Bekapcsolódott a [[Bányász Képzőművész Kör]] munkájába, [[1957]]-[[1958|58]]-ban vezetője is volt a szakkörnek. A [[Művészeti Alap]] tagja volt.

[[1973]]-ban hunyt el Tatabányán.


==Festészete==
==Festészete==

A lap 2012. augusztus 11., 21:04-kori változata

Görgényi István
Született1917. február 20.
Bánhida
Elhunyt1973.
Tatabánya
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafestőművész
SablonWikidataSegítség

Görgényi István (Bánhida, 1917Tatabánya, 1973) festőművész, a "magyar Goya".

Élete és művészi pályája

Bányászcsaládban született Bánhidán 1917. február 20-án. Szákszenden pásztorként, Kispécén cselédként, a kisgyóni bányában csapatcsillésként dolgozott. Az országot járva alkalmi munkákat vállalt.

Aba-Novák Vilmos és Bottka Miklós főiskolai tanárok műtermében fejlesztette rajztudását. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványaként, 1942-ben szerzett diplomát. Tanulmányúton volt Bécsben és Münchenben.

Tanulmányai befejeztével visszatért Tatabányára, ahol bányászként dolgozott. Később rajztanárként és grafikusként tevékenykedett az akkori Mező Imre Általános Iskolában (ma: Sárberki Általános Iskola telephelye Móra Ferenc Általános Iskola).

Bekapcsolódott a Bányász Képzőművész Kör munkájába, 1957-58-ban vezetője is volt a szakkörnek. A Művészeti Alap tagja volt.

1973-ban hunyt el Tatabányán.

Festészete

Görgényi Istvánt a művészettörténet 2006-ig helyi festőként tartotta számon, aki a Tatabányáról készített akvarelleket, a bányászokról, a bányáról meg tus- és szénrajzokat. Egy tatai vállalkozó, Rigó Erik hozzájutott a teljes Görgényi-hagyatékhoz, és kiderült, hogy a festőnek volt egy másik, egy párhuzamos élete. Görgényi István a forradalom leverése után titokban készítette több száz művét '56-os emlékei alapján. A képek teljes titokban készültek, és elkészültük után a ház pincéjében rögtön elrejtette azokat. A titkosság oka érthető, hiszen a festőre és családjára súlyos retorziók vártak volna, ha fény derül „ellenforradalmi reakciós" tevékenységére. "Görgényi művészetét áthatotta mindaz, amit mesterétől, Rudnay Gyulától tanult. Mély tónusú, szenvedélyes megfogalmazású festményeit felfoghatjuk akár a romantika, a nemzeti realizmus folytatásaként is. Ha előképeket kívánunk még kiemelni, elsősorban Munkácsy, Goya, némely portréját tekintve Rembrandt neve említendő" - P. Tóth Enikő művészettörténész.[1]

Források