„Mezőzombor” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a polgármester
MerlIwBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: vi:Mezőzombor
89. sor: 89. sor:
[[sk:Mezőzombor]]
[[sk:Mezőzombor]]
[[sl:Mezőzombor]]
[[sl:Mezőzombor]]
[[vi:Mezőzombor]]

A lap 2012. augusztus 10., 16:03-kori változata

 A településen világörökségi helyszín található 
Mezőzombor
Légifelvétel
Légifelvétel
Mezőzombor címere
Mezőzombor címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
KistérségSzerencsi
Jogállásközség
PolgármesterRadó Béla[1]
Irányítószám3931
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség2212 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség63,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′ 10″, k. h. 21° 15′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 10″, k. h. 21° 15′ 31″
Mezőzombor (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Mezőzombor
Mezőzombor
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Mezőzombor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőzombor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mezőzombor község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi kistérségben, Miskolctól közúton 41 kilométerre keletre.

Nevének eredete

Nevét Lehel vezér fiának, Zumbó vezérnek nevéből származónak tartják.

Története

Mezőzombor a Tokaj-hegyaljai borvidék része.

A község Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1298-ban említették először.

Ekkor Rathold nemzetségbeli István fia Kokos mester birtoka volt, aki az oklevelek szerint Szadai János főispánnal pereskedett.

Az 1400-as években több birtokosa is volt; így a Korlátfalviak, Bekeny comes, a Zombori Csontosok, a Nánássy, Gibárti, Hym, Zólyomi Cheh, Zombori Nagy, és Pohárnok családoknak is voltak itt részbirtokaik.

Az 1500-as évek közepéig többek között a Kálnó, Újhelyi Kenyeres, Kendi, Jékey, Both, Csaloviti Horváth, Zemercsényi, Sárközi, Gyóni Görbedi, Serédi Gáspár, Beyczi, Krucsay, családok is.

1567-ben a török elpusztította, de száz éven belül újra betelepült.

1665-ben I. Lipót már városi címet adományozott neki.

A Rákóczi-szabadságharc idején újra elnéptelenedett, de még a 18. században újra benépesült.

Az 1800-as években az Aspermont, Andrássy és Klobusitzky grófok, báró Orczy, Péchy, Patay, Fáy, Szepessy, Vay, Bernát, Zichy, Matyasovszky, Bercelly, Szemere, Nagy, Pulszky, Csomay, Ragályi, Borbély családok és gróf Wolkensteyn családok birtoka volt, az 1900-as évek elején ifj. Andrássy Gyula és Zimmermann Zsigmond volt itt nagyobb birtokos.

A település egykori várkastélyát Zumbor néven nevezték, erről vette előnevét a Fejes család is.

Mezőzombor-nak az 1910-es népszámlálás adatai szerint 2302 lakosa volt, melyb ől 2297 magyar volt. Ebből 1374 római katolikus, 450 görög katolikus, 417 református volt.

A 20. század elején Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott.

Mezőzombor légifotója

Népcsoportok

A település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Nevezetességek

  • Református temploma - 1882-ben épült.
  • Római katolikus templom
  • Görög katolikus templom

Környező települések

Mád (kb. 8 km), Tarcal (kb. 10 km), a legközelebbi város: Szerencs (6 km).

Jegyzetek

  1. Mezőzombor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások