„Áldozati ünnep” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.2) (Bot: következő módosítása: hi:ईद-उल-अज़हा |
a r2.7.2) (Bot: következő módosítása: ckb:جێژنی قوربان |
||
108. sor: | 108. sor: | ||
[[bs:Kurban bajram]] |
[[bs:Kurban bajram]] |
||
[[ca:Festa del sacrifici]] |
[[ca:Festa del sacrifici]] |
||
[[ckb: |
[[ckb:جێژنی قوربان]] |
||
[[cs:Íd al-adhá]] |
[[cs:Íd al-adhá]] |
||
[[cv:Хăрпан пайранĕ]] |
[[cv:Хăрпан пайранĕ]] |
A lap 2012. augusztus 8., 04:11-kori változata
Arab |
عيد الأضحى |
Tudományos átirat |
ʿĪd al-'Aḍḥā |
Fordítás |
az áldozat ünnepe |
Az Íd al-Adhá, törökül Kurban bayramı (jelentése: Áldozati ünnep) az iszlám világ egyik fontos ünnepe, melyet annak az emlékére tartanak, hogy Ábrahám kész volt feláldozni fiát Istennek.
Időpontja
ʿĪd al-'Aḍḥā | |
Alternatív neve | Áldozati Ünnep |
Típusa | muszlim ünnep |
Ideje | az iszlám holdnaptár utolsó hónapjának tizedik napja |
A Wikimédia Commons tartalmaz ʿĪd al-'Aḍḥā témájú médiaállományokat. |
Hagyományosan az Áldozati Ünnepet az iszlám holdnaptár utolsó hónapjának tizedik napján tatják, körülbelül hetven nappal a Ramadán, és közvetlenül a haddzs (a muszlimok éves Mekkába történő zarándoklata) után. Az ünnep négy-öt napig tart. Az iszlám holdnaptár és a Gergely-naptár közötti különbségekből adódóan az ünnep időpontja évről évre változik.
Szokások
Az Áldozati Ünnepen a muszlimok legjobb ruhájukba öltöznek és imádkoznak a mecsetekben. Aki megteheti, az áldozatot mutat be Allahnak: általában bárányt ölnek le, húsát pedig szétosztják (bárányon kívül az áldozati állat lehet még tehén, kecske és teve is). Az áldozati állatnak bizonyos életkori és minőségbeli követelményeknek kell megfelelnie, másképp nem áldozható fel. Az állat levágásakor imát mondanak:
Isten nevében بسم الله bi-smi l-Lāh biszmilláh És Isten a leghatalmasabb والله أكبر w-al-Lāhu 'akbar v-Alláhu akbar Istenem, ez tőled, s neked (van) اللهم إن هذا منك ولك al-Lāhumma, 'inna hāḏā minka wa lika Alláhumma, inna hádzá minka va lika Ó, Istenem, fogadd el tőlem! اللهم تقبل مني al-Lāhumma, tuqbil minnī Alláhumma, tukbil minní
Más elnevezések
Az ünnep további elnevezései:
Ázsiában:
- Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek, Szingapúr: Hari Raya Haji/Iduladha/Aidiladha/Qurbani/Qurban
- Marokkó, Egyiptom, Líbia: Eíd el-Kbír („a nagy ünnep”)
- berberül: Tfaska Tamoqqart
- Afrika egyes részein: Tabaski/Tobaski
- Nigéria, Nyugat-Afrika: Babbar Sallah
- Szomália; Kenya és Etiópia szomáli nyelvű területein: Ciidwayneey
- Dél-Afrika: Bakri Eid
- India, Afganisztán, Pakisztán: Eid ul-Azha (az áldozati állat itt kecske)
- Banglades: ঈদ-উল-আজহা Id-ul-Azha vagy কোরবানী ঈদ Korbani Id
- Kazahsztán: Kurban Ait
Európában:
- Törökország: Kurban Bayramı'
- Bosznia-Hercegovina, Albánia, Bulgária: Kurban Bajram
Viták
Az iszlám szerint Ábrahám Izmael nevű fiát volt kész feláldozni Istennek, míg a Biblia szerint Izsákot.
„ | És monda: Vedd a te fiadat, ama te egyetlenegyedet, a kit szeretsz, Izsákot, és menj el Mórijának földére, és áldozd meg ott égő áldozatul a hegyek közűl egyen, a melyet mondándok néked. | ” |
– (Károli Gáspár fordítása)[1] |
Bár a Genesis könyve Izsákot nevezi meg, a muszlimok szerint a kulcsszó az „egyetlen” fiú: Izsák Ábrahám másodszülöttje volt, tehát az „egyetlen fiú” elnevezés Ábrahám elsőszülöttjére, Izmaelre utal, akit az arabok ősének tartanak. Egyes nézetek szerint Izsák nevét később, helytelenül szúrták bele a szövegbe (a Koránban nincs megadva a fiú neve).[2]