„H–II Transfer Vehicle” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
MerlIwBot (vitalap | szerkesztései)
112 810 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: sk:H-II Transfer Vehicle
link, form
34. sor: 34. sor:
'''H–2 Teherűrhajó (HTV)''' a [[Japán Űrügynökség]] ''(JAXA)'' A személyzet nélküli [[Teherűrhajó|teherszállító űrjárműtípusa]]. Feladata utánpótlás és kísérleti eszközök szállítása a [[Nemzetközi Űrállomás]]ra.
'''H–2 Teherűrhajó (HTV)''' a [[Japán Űrügynökség]] ''(JAXA)'' A személyzet nélküli [[Teherűrhajó|teherszállító űrjárműtípusa]]. Feladata utánpótlás és kísérleti eszközök szállítása a [[Nemzetközi Űrállomás]]ra.


Az ügynökség [[1997]]-ben kezdett dolgozni a terven, ekkor készültek az előtanulmányok.<ref>
Az ügynökség [[1997]]-ben kezdett dolgozni a terven, ekkor készültek az előtanulmányok.<ref>[http://www.astronautix.com/craft/nashicle.htm Encyclopedia Astronautica H-2 Transfer Vehicle]</ref> Az építés fővállalkozójának a [[Mitsubishi Heavy Industries, Ltd.]] vállalatot választotta ki még a [[NASDA]] japán [[űrügynökség]], melyet később Japán másik űrügynökségével, az [[ISAS]]-szal összevonva jött létre a [[JAXA]].
[http://www.astronautix.com/craft/nashicle.htm Encyclopedia Astronautica H-2 Transfer Vehicle]
</ref> Az építés fővállalkozójának a [[Mitsubishi Heavy Industries, Ltd.]] vállalatot választotta ki még a [[NASDA]] japán [[űrügynökség]], melyet később Japán másik űrügynökségével, az [[ISAS]]-al összevonva jött létre a [[JAXA]].


Az eredeti tervek szerint [[2001]]-ben indították volna először egy megerősített [[H2A]] hordozórakétával. Az első ''HTV'' [[2009]]. [[szeptember 10.|szeptember 10]]-én indult 17:01 [[UTC]]-kor a H2A-ból kifejlesztett H2B hordozórakétával. Az űrállomáshoz hét nappal az indulás után kapcsolódott.<ref>
Az eredeti tervek szerint [[2001]]-ben indították volna először egy megerősített [[H2A]] hordozórakétával. Az első ''HTV'' [[2009]]. [[szeptember 10.|szeptember 10]]-én indult 17:01 [[UTC]]-kor a H2A-ból kifejlesztett H2B hordozórakétával. Az űrállomáshoz hét nappal az indulás után kapcsolódott.<ref>
44. sor: 42. sor:
A HTV sokban működése sokban eltér az ISS ellátásához használt korábbi teherűrhajókétól. Ez az első, a tágasabb amerikai [[Common Berthing Mechanism|CBM]] dokkolórendszert használó űrhajó. Önálló dokkolásra képtelen, robotkarral fogják el, és csatlakoztatják az űrállomáshoz, ez kisebb önállóságot, de egyúttal sokkal egyszerűbb felépítést is eredményez. A korábbi [[Progressz űrhajó|Progressz]] és [[Automated Transfer Vehicle|ATV]] űrhajókkal ellentétben nem csak nyomás alatt lévő raktere van, a külső tárolórekeszeket közvetlenül a Kibo modul robotkarjával rakodják ki, hasonlóan a [[Space Shuttle]] teherteréhez. A tervezett [[Dragon űrhajó|Dragon]] és [[Cygnus teherűrhajó]]k hasonló felépítésűek lesznek.
A HTV sokban működése sokban eltér az ISS ellátásához használt korábbi teherűrhajókétól. Ez az első, a tágasabb amerikai [[Common Berthing Mechanism|CBM]] dokkolórendszert használó űrhajó. Önálló dokkolásra képtelen, robotkarral fogják el, és csatlakoztatják az űrállomáshoz, ez kisebb önállóságot, de egyúttal sokkal egyszerűbb felépítést is eredményez. A korábbi [[Progressz űrhajó|Progressz]] és [[Automated Transfer Vehicle|ATV]] űrhajókkal ellentétben nem csak nyomás alatt lévő raktere van, a külső tárolórekeszeket közvetlenül a Kibo modul robotkarjával rakodják ki, hasonlóan a [[Space Shuttle]] teherteréhez. A tervezett [[Dragon űrhajó|Dragon]] és [[Cygnus teherűrhajó]]k hasonló felépítésűek lesznek.


2009. november 2-án a terveknek megfelelően belépett a légkörbe, majd megsemmisült. A küldetés ezzel sikeresen végetért.<ref>http://iss.jaxa.jp/en/htv/news/ HTV-1 reentered the atmosphere / HTV-1 mission completed</ref>
2009. november 2-án a terveknek megfelelően [[Belépés a légkörbe|belépett a légkörbe]], majd megsemmisült. A küldetés ezzel sikeresen végetért.<ref>http://iss.jaxa.jp/en/htv/news/ HTV-1 reentered the atmosphere / HTV-1 mission completed</ref>


== Felépítése ==
== Felépítése ==

A lap 2012. augusztus 5., 06:40-kori változata

Ez a szócikk az űrhajóról szól. Hasonló címmel lásd még: HTV (egyértelműsítő lap).
H–2 Transfer Vehicle
A Kounotori 2 megközelíti az Nemzetközi Űrállomást.
A Kounotori 2 megközelíti az Nemzetközi Űrállomást.
Általános adatok
Ország Japán
ŰrügynökségJapán Űrügynökség Japán Űrügynökség
RendeltetésTeherűrhajó
Rakomány6 tonna (ebből 4,5 t nyomás alatti, 1,5 t nyomás nélküli térben)
Dokkolás az ISS-hez2 alkalommal
Műszaki adatok
HordozórakétaH2B
Hossz10 m
Átmérő4,4 m
Össztömegrakománnyal együtt max. 16,5 tonna t
ÉlettartamKb. 100 óra önálló repülés
Kb. Egy hét készenléti állapotban
Kb. 30 nap az űrállomáshoz kapcsolva

H–2 Teherűrhajó (HTV) a Japán Űrügynökség (JAXA) A személyzet nélküli teherszállító űrjárműtípusa. Feladata utánpótlás és kísérleti eszközök szállítása a Nemzetközi Űrállomásra.

Az ügynökség 1997-ben kezdett dolgozni a terven, ekkor készültek az előtanulmányok.[1] Az építés fővállalkozójának a Mitsubishi Heavy Industries, Ltd. vállalatot választotta ki még a NASDA japán űrügynökség, melyet később Japán másik űrügynökségével, az ISAS-szal összevonva jött létre a JAXA.

Az eredeti tervek szerint 2001-ben indították volna először egy megerősített H2A hordozórakétával. Az első HTV 2009. szeptember 10-én indult 17:01 UTC-kor a H2A-ból kifejlesztett H2B hordozórakétával. Az űrállomáshoz hét nappal az indulás után kapcsolódott.[2] A rakomány össztömege az eredeti tervek szerint 7 tonna lett volna, ez később 6 tonnára csökkent. A űrállomás-program során összesen hét űrhajó gyártását és indítását (évente egyet, szükség esetén kettőt) tervezik.

A HTV sokban működése sokban eltér az ISS ellátásához használt korábbi teherűrhajókétól. Ez az első, a tágasabb amerikai CBM dokkolórendszert használó űrhajó. Önálló dokkolásra képtelen, robotkarral fogják el, és csatlakoztatják az űrállomáshoz, ez kisebb önállóságot, de egyúttal sokkal egyszerűbb felépítést is eredményez. A korábbi Progressz és ATV űrhajókkal ellentétben nem csak nyomás alatt lévő raktere van, a külső tárolórekeszeket közvetlenül a Kibo modul robotkarjával rakodják ki, hasonlóan a Space Shuttle teherteréhez. A tervezett Dragon és Cygnus teherűrhajók hasonló felépítésűek lesznek.

2009. november 2-án a terveknek megfelelően belépett a légkörbe, majd megsemmisült. A küldetés ezzel sikeresen végetért.[3]

Felépítése

Az űrjármű két fő részből áll, a raktérből és a műszaki egységből.

A raktér légnyomás alatti, hermetikus része méretben és kapacitásban az ATV-re hasonlít. A HTV felszerelhető nem hermetikus raktérrel is, amelyben kétféle szállítóplatform helyezhető el. Az első típus az űrállomás japán egységének külső kísérleti eszközeit képes szállítani, a második típus az amerikai rácsszerkezet cserealkatrészeit és kísérleti eszközeit képes hordozni. A szállítóplatformot az űrállomás robotkarja emeli ki a raktérből és kapcsolja az űrállomáshoz.

Az űrhajó nem képes önálló dokkolásra, ugyanis a modulok csatlakoztatására használt összekapcsoló szerkezettel szerelik fel. A nagyobb csatlakozó 127 cm széles négyszögletes keresztmetszetű ajtaja lehetővé teszi, hogy a hermetikus raktérben nagyméretű berendezéseket is az űrállomásra lehet szállítani.

A műszaki egység szintén két részből áll, a hengeres műszeregységből és a csonka kúp alakú hajtóműegységből, amely a főhajtóműveket és az üzemanyagtartályokat tartalmazza. Az űrhajó energiaellátását a felületét borító napelemek és nem feltölthető lítiumion-akkumulátorok biztosítják. Az akkumulátorok korlátozzák az önálló repülési időt maximum 100 órára.

A küldetés menete

A HTV1 a Nemzetközi Űrállomás mellett, a kép előterében, jobb oldalon egy Szojuz űrhajó látszik
A HTV1

A HTV-t a japán Tanegasima Űrközpontból indítják H2B hordozórakétával. A küldetést a Cukuba Űrközpontból irányítják (angol rövidítése: TKSC).

Az űrhajó tesztelése és az űrállomás megközelítése kb. hét napig tart. A rakomány kirakodása után a teherűrhajót hulladékkal töltik fel.

Az ISS megközelítése

  1. A H-IIB rakétától való elválasztás után a HTV-nek automatikusan elindul a kommunikációs rendszere és kezdeményezi a kommunikációt a NASA Tracking and Data Relay Satellite-jával (TDRS).
  2. A HTV állapotát a HTVMCR-ből (HTV Mission Control Room) a Cukuba Űrközpontból ellenőrzik. Körülbelül három nap alatt a HTV megközelíti az ISS-t.
  3. Amikor a HTV eléri a „közelségi kommunikációs övezetet” (23 km az ISS-től), a HTV képes lesz közvetlenül kommunikálni az ISS-el.
  4. A HTV közvetlen kommunikációt létesít az ISS „Közelségi Kommunikációs Rendszerével” (PROX).
  5. A PROX-szal való kommunikáció alatt a HTV GPS segítségével az ISS mögött haladva 7 km-re megközelíti az ISS-t. Ezen a ponton a HTV tartja a távolságot az ISS-től.

Dokkolási fázis az ISS-nél

A HTV lassan közelít a legalacsonyabb (a Föld felé eső) oldalon az ISS felé. A HTV-t ezután megfogja a Canadarm2 robotkar és csatlakoztatja az ISS-hez. Ezt a fázist hívják „dokkolási fázis”-nak .

A HTV dokkolási fázisa a következőkből áll:

  1. GPS-jelek alapján a HTV a Föld felőli oldalról 500 méterre megközelíti az ISS-t.
  2. A lézeres távolságmérésen alapuló érzékelő (RVS) használata közben a HTV közelebb kerül az ISS-hez a Kibo modulra telepített fényvisszaverők által vezetve.
  3. Ezen a ponton a HTV fenntartja a 10 méteren belüli távolságot az ISS alatt. A HTV megközelítési sebessége ebben a szakaszban 1-10 méter / perc.

A megközelítés alatt az ISS legénysége négyféle parancsot küldhet a HTV felé, mint: „maradj” (hold), „vissza”(retreat), „szabad sodródás” (free drift) és „megszakítás” (abort).

Műveletek az űrállomáshoz kapcsolt teherűrhajón

Amíg a HTV csatlakoztatva van az ISS-hez, a HTV és az ISS fedélzeti nyílása nyitva van. Az ISS legénysége átrakja az ellátmányt (ISPR, ivóvíz, ruházat, stb) a HTV nyomás alatti rakteréből (HTV-PLC) az ISS-re. Miután a készleteket átrakták, a HTV-t megtöltik az ISS hulladékaival (ebben a már nem használt kísérleti berendezések is benne vannak). Ezen közben az űrállomás személyzete kiemeli a nyitott palettát a HTV rakteréből és csatlakoztatja a rácsszerkezethez vagy a Kibo kísérleti palettájához, a Canadarm2 és a Kibo modul robotkarjának (Kibo-RMS) felhasználásával. Az üres palettát később visszahelyezik a HTV rakterébe.

Leválás

A küldetés végén a robotkar lekapcsolja és elengedi a szállítóhajót. A HTV ezután lassan eltávolodik az űrállomástól, majd néhány nap múlva a főhajtóművek begyújtásával a légkörbe irányítva a Csendes-óceán déli térségében megsemmisül (tartalék leérkezési pont az Indiai-óceán).

Repülések

ISS küldetés azonosító Fontosabb időpontok Hasznos teher
HTV1

Külső teher

  • SMILES műszeregység 475 kg
  • HREP műszeregység 381 kg

Száraz teher

  • 3,6 t élelem, alkatrész, stb [7]
HTV2
  • Indítás: 2011. január 22.
  • Dokkolás: 2011. január 28.(tervezett)
  • Leválás: 2011. március 20. (tervezett)

Külső teher

  • FHRC tartalék alkatrész
  • CTC tartalék alkatrész tárolóegység
  • Összesen 1500 kg

Száraz teher

  • 4 tonna élelem, alkatrész, KOBAIRO, MSPR kutatóeszközök [8]

Lásd még

Források

  1. ↑ Encyclopedia Astronautica H-2 Transfer Vehicle
  2. ↑ nasaspaceflight.com forum ISS schedule events
  3. ↑ http://iss.jaxa.jp/en/htv/news/ HTV-1 reentered the atmosphere / HTV-1 mission completed
  4. ↑ Frey, Sándor: Úton a japán teherűrhajó. Űrvilág.hu, 2009. szeptember 10. (Hozzáférés: 2009. szeptember 20.)
  5. ↑ Frey, Sándor: Befogták a HTV-1-et. Űrvilág.hu, 2009. szeptember 18. (Hozzáférés: 2009. szeptember 20.)
  6. ↑ NASAspaceflight Schedule of ISS events 2009. szeptember 10.
  7. ↑ NASA HTV1 Press Kit 2009. szeptember 10.
  8. ↑ JAXA HTV2 Press Kit

Külső hivatkozások

Commons:Category:HTV
A Wikimédia Commons tartalmaz H–II Transfer Vehicle témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=H–II_Transfer_Vehicle&oldid=12118002”