„Budaeus György” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a apró helyesírási javítás
3. sor: 3. sor:
==Élete==
==Élete==


Atyja Budaeus Ádám, ki a [[magyarország]]i Budai családból származott, jószágigazgató volt. [[1648]] októberében [[Puchó]]ra Trencsén-megyébe küldték szülei iskolába; innét [[1649]]. [[december 4.]] [[Szenic]]re, [[1650]]. [[május 16.]] [[Trencsén]]be s 1651-ben ismét Puchóra ment vissza, hol [[Nigrini János]] tanítójának egybekelésére üdvözlő verset irt; itt a rhetorikát, nagy katekizmust és a bölcselet elejét tanulta. [[1652]]. [[június 2.]] a [[nagyszeben]]i iskolába, [[1656]]. [[június 29.]] pedig [[Kassa|Kassára]] ment; de az ottani levegő rosszúl hatott egészségére, azért [[július 12.]] [[Lőcse|Lőcsére]] távozott, hol vitatkozott és első [[cseh nyelv|cseh]] prédikációját tartotta. [[1661]]. [[április 1.]] [[Bosztic]]ra (Baschko v. Basskowa, Ung-megyében) hívták lelkésznek és [[május 1.]] felavatták; [[Magyorós]]on és [[Petróc (Szlovákia)|Petrócon]] is lelkészkedett ugyanazon megyében; [[1655]]-ben [[Vereshalom]]ra (v. Czerweniczára, Sárosm.) ment lelkésznek; innét [[Herrngrund]]ra ([[Besztercebánya]] mellett) távozott, hol [[1672]]-ig működött, midőn száműzték; előbb [[Brieg]]ben tartózkodott, azután [[Berlin]]ben. [[1682]]-ben visszajött Magyarországba és Szentandráson (Szepes megye) lett lelkész.
Atyja Budaeus Ádám, ki a [[magyarország]]i Budai családból származott, jószágigazgató volt. [[1648]] októberében [[Puchó]]ra Trencsén-megyébe küldték szülei iskolába; innét [[1649]]. [[december 4.]] [[Szenic]]re, [[1650]]. [[május 16.]] [[Trencsén]]be s 1651-ben ismét Puchóra ment vissza, hol [[Nigrini János]] tanítójának egybekelésére üdvözlő verset irt; itt a rhetorikát, nagy katekizmust és a bölcselet elejét tanulta. [[1652]]. [[június 2.]] a [[nagyszeben]]i iskolába, [[1656]]. [[június 29.]] pedig [[Kassa|Kassára]] ment; de az ottani levegő rosszul hatott egészségére, azért [[július 12.]] [[Lőcse|Lőcsére]] távozott, hol vitatkozott és első [[cseh nyelv|cseh]] prédikációját tartotta. [[1661]]. [[április 1.]] [[Bosztic]]ra (Baschko v. Basskowa, Ung-megyében) hívták lelkésznek és [[május 1.]] felavatták; [[Magyorós]]on és [[Petróc (Szlovákia)|Petrócon]] is lelkészkedett ugyanazon megyében; [[1655]]-ben [[Vereshalom]]ra (v. Czerweniczára, Sárosm.) ment lelkésznek; innét [[Herrngrund]]ra ([[Besztercebánya]] mellett) távozott, hol [[1672]]-ig működött, midőn száműzték; előbb [[Brieg]]ben tartózkodott, azután [[Berlin]]ben. [[1682]]-ben visszajött Magyarországba és Szentandráson (Szepes megye) lett lelkész.


==Munkái==
==Munkái==

A lap 2012. augusztus 5., 01:22-kori változata

Budaeus Gyorgy (Budinszky György) (Karwina, Szilézia, ? – Szentandrás, 1682) evangélikus lelkész.

Élete

Atyja Budaeus Ádám, ki a magyarországi Budai családból származott, jószágigazgató volt. 1648 októberében Puchóra Trencsén-megyébe küldték szülei iskolába; innét 1649. december 4. Szenicre, 1650. május 16. Trencsénbe s 1651-ben ismét Puchóra ment vissza, hol Nigrini János tanítójának egybekelésére üdvözlő verset irt; itt a rhetorikát, nagy katekizmust és a bölcselet elejét tanulta. 1652. június 2. a nagyszebeni iskolába, 1656. június 29. pedig Kassára ment; de az ottani levegő rosszul hatott egészségére, azért július 12. Lőcsére távozott, hol vitatkozott és első cseh prédikációját tartotta. 1661. április 1. Boszticra (Baschko v. Basskowa, Ung-megyében) hívták lelkésznek és május 1. felavatták; Magyoróson és Petrócon is lelkészkedett ugyanazon megyében; 1655-ben Vereshalomra (v. Czerweniczára, Sárosm.) ment lelkésznek; innét Herrngrundra (Besztercebánya mellett) távozott, hol 1672-ig működött, midőn száműzték; előbb Briegben tartózkodott, azután Berlinben. 1682-ben visszajött Magyarországba és Szentandráson (Szepes megye) lett lelkész.

Munkái

  • Christiani hominis militia. Berolini, 1674.
  • Threnodia. abyssum persecutionum et exinde manantem labyrinthum naufragiorum historice plagens. 1690.

Két naplót hagyott hátra kéziratban; a kisebbikben életpályáját tárgyalja, a nagyobbikban a magyarországi különböző helyeken történt eseményekről emlékezik.

Források