„2020. évi nyári olimpiai játékok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
61. sor: 61. sor:


Japán kétszer is rendezett téli olimpiát: az [[1998. évi téli olimpiai játékok]]at [[Nagano|Naganóban]] tartották, míg [[Szapporo]] rendezte az [[1972. évi téli olimpiai játékok]]at. Japán – Dél-Koreával együtt – rendezte meg a [[2002-es labdarúgó-világbajnokság]]ot; a döntőre a Tokió melletti [[Jokohama]] stadionjában került sor. Japán rendezi a [[2019-es rögbivilágkupa|2019-es rögbivilágkupát]], a torna két legfontosabb helyszíne a [[Nagy Tokió agglomeráció]]ban lesz.
Japán kétszer is rendezett téli olimpiát: az [[1998. évi téli olimpiai játékok]]at [[Nagano|Naganóban]] tartották, míg [[Szapporo]] rendezte az [[1972. évi téli olimpiai játékok]]at. Japán – Dél-Koreával együtt – rendezte meg a [[2002-es labdarúgó-világbajnokság]]ot; a döntőre a Tokió melletti [[Jokohama]] stadionjában került sor. Japán rendezi a [[2019-es rögbivilágkupa|2019-es rögbivilágkupát]], a torna két legfontosabb helyszíne a [[Nagy Tokió agglomeráció]]ban lesz.


==== {{zászló|Magyarország}} [[Budapest]], [[Magyarország]] ====
5000 milliárdba kerülne a 2020-as budapesti olimpia – hangzott el tegnap a Magyar Urbanisztikai Társaság vitaestjén. A koncepció a világörökség részét képező Duna-völgyére építene. Csepel lenne a központi helyszín, emellett a Duna-szigetek és Zugló kapna szerepet. Most készítik elő az olimpiai törvényt, a városfejlesztési terveket ki kell dolgozni, 2011-ig be kell adni a pályázatot.

5000 milliárd forintba kerülne az olimpia, ha 2020-ban Budapesten rendeznék – mondta bevezetőjében Beleznay Éva, fővárosi főépítész a Magyar Urbanisztikai Társaság vitarendezvényén. De egyelőre egyetlen sportlétesítményünk sem alkalmas ekkora világverseny befogadására. Mindenképpen szükség lenne 1 központi stadion, 4 labdarúgó stadion, 11 fedett csarnok és 16 speciális sportlétesítmény megépítésére. A nagyobb olimpiai beruházások körébe tartozik még az olimpiai résztvevők, illetve a médiamunkások elhelyezésére egy 16 000 fős olimpiai és egy 17 000 fős médiafalu létesítése – tette hozzá a főépítész asszony. De nemcsak létesítmények nincsenek, az infrastruktúra is fejletlen egyelőre. Hiányzik 300 km autópálya, 400 km egyéb gyorsforgalmi út, 25 km metró, illetve gyorsvasút, 61 km városi főút, 3 új közúti híd, valamint 1350 km vasútvonal rekonstrukciója is szükséges.
Miért a Belvárosban lenne az olimpia?

Demszky Gábor főpolgármester által decemberben a Közgyűlés elé terjesztett hatásvizsgálati anyag azt mondja: „nem megoldás a város szélén épülő olimpiai centrum, mert a városnak a területi terjeszkedés nem célja, sokkal inkább alulhasznosított belső területeinek felértékelésére kell törekednie. Vagyis a helyszínek megválasztásának egybe kell esnie a városfejlesztés céljaival, térszerkezetének alakulásával.” A Főváros készülő Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) számol az olimpiai projekttérségekkel. Ha nem mi rendeznénk a játékokat, a megújult infrastruktúra akkor is nagy fejlődést eredményezhet, hiszen közlekedési infrastruktúránk ma még elmaradottabb a nyugati országokénál. A távolsági közlekedés legnagyobb hiányosságait a gyorsforgalmi úthálózat fejletlensége és a vasúti közlekedés minőségének elégtelensége jelentik. A városi közlekedés fő hiányosságait az alulfejlett közúthálózat, a hiányos parkolókapacitás és a tömegközlekedés alacsony minősége okozzák. Alföldi György szerint a közlekedésfejlesztés prioritása a kötöttpályás hálózat fejlesztése kell, hogy legyen. Az olimpia idején 400-500 ezer plusz emberrel számolnak, akik főként a belső területeken utaznának. Végezetül a vitaest egy optimista hozzászólója, dr. Baranyai Ákos, a BOM főtitkára azt mondta, 2017-2020 között a magánszektor óriási erőket fog megmozgatni, hiszen egybeesik majd az ország és a befektetők érdeke



=== Kiesett pályázatok ===
=== Kiesett pályázatok ===

A lap 2012. augusztus 3., 20:24-kori változata

XXXII. nyári olimpiai játékok
A pályázási folyamat főbb időpontjai
Hivatalos
jelentkezés		2011. szeptember 1.
Pályázat
benyújtása		2012. február 15.
Hivatalos pályázatok
megnevezése		2012. május 23.
CAN Quebec
Rendező
kiválasztása		2013. szeptember 7.
ARG Buenos Aires
Pályázatok
PályázatokTUR Isztambul
ESP Madrid
JPN Tokió
HUN Budapest
 ← 20162024 → 

A 2020. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a XXXII. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény lesz, melyet 2020-ban rendeznek majd meg.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság megkezdte a rendező város kiválasztási eljárását. A 2012. február 15-i határidőig hivatalosan öt város adta be pályázatát az olimpia megrendezésére. A NOB 2012. május 23-án nevezte meg a hivatalos pályázókat, a döntés szerint Isztambul, Madrid és Tokió verseng az olimpia rendezési jogáért.[1] A NOB 2013. szeptember 7-én, Buenos Airesben dönt a játékok helyszínéről.[2][3]

A pályázási folyamat fontosabb időpontjai

A rendező ország kiválasztásának főbb időpontjait a NOB végrehajtó tanács az alábbiak szerint fogadta el:[3][4]

  • 2011:
május 16. – a NOB kiküldte a nemzeti olimpiai bizottságoknak a pályázatra való felkérésről szóló levelet.
július–augusztus – a NOB felkérte a nemzeti bizottságokat, hogy azok július 29-ig levélben erősítsék meg országuk elkötelezettségét a WADA (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) szabályzata mellett. Eddig lehetett kérni, ha egy ország a NOB által előre jelzett időponton (július 15. – augusztus 31.) kívül szeretné megrendezni a játékokat. A NOB augusztus végéig válaszolt az ilyen jellegű kérésekre.
szeptember 1. – a 2020-as nyári olimpiai megrendezésére való hivatalos jelentkezés határideje.
szeptember 2. - a NOB megerősítette, hogy hat ország jelentkezését kapta kézhez.
november 3–4. – a NOB tájékoztató szemináriumot tartott a jelentkezők részére.
  • 2012:
február 15. – a pályázati anyag és a garancialevelek benyújtási határideje.
május 23. – a NOB végrehajtó tanács ülése Quebec Cityben[5] dönt, hogy pályázataik alapján mely városok válnak hivatalos pályázó várossá.[6]
július 27. – augusztus 12. - az Olimpiai Játékok Megfigyelői Programja a londoni olimpián.
november - a londoni olimpia eredmény összefoglalója Rio de Janeiróban.
  • 2013:
január 7. – a hivatalos pályázati könyvek benyújtásának határideje.
február – április – a NOB értékelő bizottságának látogatása a pályázóknál.
még eldöntendő – a NOB értékelő bizottságának jelentése.
június - a jelentkező városok előadása a NOB tagok részére Lausanne-ban.
szeptember 7. – a NOB 125. ülésszakán kiválasztják a rendező várost.

Pályázatok

A 2012. február 15-i határidőig 5 város nyújtotta be pályázatát.[7]

Hivatalos pályázatok

Törökország Isztambul, Törökország

Bővebben: Isztambul pályázata a 2020. évi nyári olimpiai játékokra

Isztambult a NOB 123. ülésszakán, 2011. július 7-én jelentették be pályázóként, majd július 24-én Törökország megerősítette a szándékot.[8][9] Törökország pályázatát hivatalosan 2011. augusztus 13-án jelentette be Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök.[10] Ez Isztambul ötödik kísérlete a nyári olimpiai játékok megrendezésére.

Isztambulban több modern sporthelyszín is található. A Türk Telekom Arena, az Atatürk Olimpiai Stadion és a Şükrü Saracoğlu Stadion, amelyek a 21. század elején épültek vagy lettek átépítve, Isztambul három kiemelt stadionja.

Spanyolország Madrid, Spanyolország

Bővebben: Madrid pályázata a 2020. évi nyári olimpiai játékokra

Madridot a Spanyol Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága 2011. június 1-jén jelölte pályázónak.[11] A kormány hivatalos támogatását 2011. július 12-én kapta meg. Madrid a szavazás utolsó körében veszítette el pályázatát a 2016. évi nyári olimpiai játékokra Rio de Janeiróval szemben.

Spanyolország rendezte az 1992. évi nyári olimpiai játékokat Barcelonában. Itt rendezték az 1982-es labdarúgó-világbajnokságot, amelynek döntőjére Madridban került sor, valamint ebben a városban volt az 1986-os úszó-világbajnokság is.

Japán Tokió, Japán

Bővebben: Tokió pályázata a 2020. évi nyári olimpiai játékokra

Tokiót a Japán Olimpiai Bizottság 2011. július 16-án nevezte meg pályázóként, és a kormány utána jóváhagyta a jelölést. A város a 2011-es japán földrengés és szökőár ellenére fenntartja pályázati szándékát, bár a katasztrófa Kelet-Japánban jelentős károkat okozott.[12][13] 2012. február 13-án hivatalosan is benyújtották a pályázatot.[14] Tokió rendezte az 1964. évi nyári olimpiai játékokat.

Japán kétszer is rendezett téli olimpiát: az 1998. évi téli olimpiai játékokat Naganóban tartották, míg Szapporo rendezte az 1972. évi téli olimpiai játékokat. Japán – Dél-Koreával együtt – rendezte meg a 2002-es labdarúgó-világbajnokságot; a döntőre a Tokió melletti Jokohama stadionjában került sor. Japán rendezi a 2019-es rögbivilágkupát, a torna két legfontosabb helyszíne a Nagy Tokió agglomerációban lesz.


Magyarország Budapest, Magyarország

5000 milliárdba kerülne a 2020-as budapesti olimpia – hangzott el tegnap a Magyar Urbanisztikai Társaság vitaestjén. A koncepció a világörökség részét képező Duna-völgyére építene. Csepel lenne a központi helyszín, emellett a Duna-szigetek és Zugló kapna szerepet. Most készítik elő az olimpiai törvényt, a városfejlesztési terveket ki kell dolgozni, 2011-ig be kell adni a pályázatot.

5000 milliárd forintba kerülne az olimpia, ha 2020-ban Budapesten rendeznék – mondta bevezetőjében Beleznay Éva, fővárosi főépítész a Magyar Urbanisztikai Társaság vitarendezvényén. De egyelőre egyetlen sportlétesítményünk sem alkalmas ekkora világverseny befogadására. Mindenképpen szükség lenne 1 központi stadion, 4 labdarúgó stadion, 11 fedett csarnok és 16 speciális sportlétesítmény megépítésére. A nagyobb olimpiai beruházások körébe tartozik még az olimpiai résztvevők, illetve a médiamunkások elhelyezésére egy 16 000 fős olimpiai és egy 17 000 fős médiafalu létesítése – tette hozzá a főépítész asszony. De nemcsak létesítmények nincsenek, az infrastruktúra is fejletlen egyelőre. Hiányzik 300 km autópálya, 400 km egyéb gyorsforgalmi út, 25 km metró, illetve gyorsvasút, 61 km városi főút, 3 új közúti híd, valamint 1350 km vasútvonal rekonstrukciója is szükséges. Miért a Belvárosban lenne az olimpia?

Demszky Gábor főpolgármester által decemberben a Közgyűlés elé terjesztett hatásvizsgálati anyag azt mondja: „nem megoldás a város szélén épülő olimpiai centrum, mert a városnak a területi terjeszkedés nem célja, sokkal inkább alulhasznosított belső területeinek felértékelésére kell törekednie. Vagyis a helyszínek megválasztásának egybe kell esnie a városfejlesztés céljaival, térszerkezetének alakulásával.” A Főváros készülő Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) számol az olimpiai projekttérségekkel. Ha nem mi rendeznénk a játékokat, a megújult infrastruktúra akkor is nagy fejlődést eredményezhet, hiszen közlekedési infrastruktúránk ma még elmaradottabb a nyugati országokénál. A távolsági közlekedés legnagyobb hiányosságait a gyorsforgalmi úthálózat fejletlensége és a vasúti közlekedés minőségének elégtelensége jelentik. A városi közlekedés fő hiányosságait az alulfejlett közúthálózat, a hiányos parkolókapacitás és a tömegközlekedés alacsony minősége okozzák. Alföldi György szerint a közlekedésfejlesztés prioritása a kötöttpályás hálózat fejlesztése kell, hogy legyen. Az olimpia idején 400-500 ezer plusz emberrel számolnak, akik főként a belső területeken utaznának. Végezetül a vitaest egy optimista hozzászólója, dr. Baranyai Ákos, a BOM főtitkára azt mondta, 2017-2020 között a magánszektor óriási erőket fog megmozgatni, hiszen egybeesik majd az ország és a befektetők érdeke


Kiesett pályázatok

Azerbajdzsán Bakı, Azerbajdzsán

A szeptember 1-jei határidőt követően bejelentették, hogy Baku jelentkezett a 2020-as nyári játékok megrendezésére.[15]

Katar Doha, Katar

Doha 2011. augusztus 26-án jelentette be, hogy jelentkezett a 2020. évi nyári játékok megrendezésére.[16][17]

2006-ban Doha rendezte az Ázsiai Játékokat. Katar a közelmúltban nyerte el a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát, a stadionok nagy részét Dohában építik fel. Itt rendezték az 1988-as és a 2011-es Ázsia kupát, valamint itt tartották 2011-ben a Pánarab Játékokat is.

Törölt pályázat

Olaszország Róma, Olaszország

Rómát az Olasz Olimpiai Bizottság jelölte 2010. május 19-én, azonban az olasz miniszterelnök 2012. február 14-én – 1 nappal a pályázatok benyújtásának határideje előtt – bejelentette, hogy a kormány a gazdasági válság miatt nem támogatja Róma pályázatát.[18]

Jegyzetek

  1. ↑ „Már csak három város versenyez a 2020-as olimpiáért”, origo.hu, 2012. május 24. (Hozzáférés: 2012. június 2.) 
  2. ↑ „Szeptember 1-ig lehet pályázni a 2020-as nyári olimpiára”, sportgeza.hu, 2011. január 13. (Hozzáférés: 2011. január 13.) 
  3. ↑ a b Six Applicant Cities for the 2020 Olympic Games - September 2 2011 - International Olympic Committee
  4. ↑ Executive Board concludes first meeting of the new year January 13, 2011.
  5. ↑ SPORTACCORD CONVENTION 2012 AWARDED TO QUÉBEC CITY
  6. ↑ 2020 Olympic Bids Huddle With IOC
  7. ↑ „Csak Tokió rendezett már olimpiát a 2020-as játékokra pályázók közül”, origo.hu, 2012. február 16. (Hozzáférés: 2012. február 16.) 
  8. ↑ http://insidethegames.biz/olympics/summer-olympics/2020/13679-turkey-prime-minister-confirms-istanbul-bid-for-2020-olympics
  9. ↑ http://www.gamesbids.com/eng/olympic_bids/future_bids_2016/1216135804.html
  10. ↑ http://www.insidethegames.biz/olympics/summer-olympics/2020/13893-istanbul-2020-will-be-qplatform-for-changeq-promises-turkish-prime-minister
  11. ↑ La Ejecutiva del COE aprobaría la candidatura de Madrid 2020 (spanish nyelven). La Vanguardia, 2011. június 1. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  12. ↑ Himmer, Alastair. „Olympics-Tokyo tiptoes into 2020 bid race”, Reuters, 2011. július 15. 
  13. ↑ http://search.japantimes.co.jp/cgi-bin/nn20110716x1.html
  14. ↑ „Tokió is beszállt a 2020-as olimpiáért folyó csatába”, origo.hu, 2012. február 13. (Hozzáférés: 2012. február 13.) 
  15. ↑ Azerbaijan bids for 2020 Olympics in Baku. Espn.com. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
  16. ↑ http://www.dohastadiumplusqatar.com/doha-launches-bid-2020-olympics
  17. ↑ http://english.alarabiya.net/articles/2011/08/26/164219.html
  18. ↑ „Róma nem pályázik a 2020-as olimpiára”, sportgeza.hu, 2012. február 14. (Hozzáférés: 2012. február 16.) 

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a 2020 Summer Olympics című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Ez az olimpiával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2020._évi_nyári_olimpiai_játékok&oldid=12110247”