„Karnaubaviasz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
RedBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.3) (Bot: következő módosítása: da:Carnaubavoks
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Összetett égtájak kötőjelmentesítése és kisbetűsítése kézi ellenőrzéssel. A délkelet, északnyugat stb. egy szóba írandó!
1. sor: 1. sor:
A '''karnaubaviasz''' egy természetes [[viasz]], melyet a [[Brazília]] észak-keleti részén őshonos [[karnaubapálma]] ''(Copernicia prunifera)'' leveleiből nyernek. A viaszok királynőjének is nevezik,<ref>{{cite book |last=Parish |first=Edward J. |coauthors=Terrence L. Boos; Shengrong Li |editor=Casimir C. Akoh, David B. Min. |title=Food lipids: chemistry, nutrition, and biochemistry |edition=2nd ed. |year=2002 |publisher=M. Dekker |location=New York |isbn=0824707494 |pages=103 |chapter=The Chemistry of Waxes and Sterols }}</ref> és általában kemény, sárgásbarna lemezkék formájában fordul elő. Az előállítás során a pálmaleveleket összegyűjtik, majd erős mechanikai behatásokkal fellazítják, és kinyerik a bennük található viaszos anyagot, majd a folyamat végén megtisztítják azt.
A '''karnaubaviasz''' egy természetes [[viasz]], melyet a [[Brazília]] északkeleti részén őshonos [[karnaubapálma]] ''(Copernicia prunifera)'' leveleiből nyernek. A viaszok királynőjének is nevezik,<ref>{{cite book |last=Parish |first=Edward J. |coauthors=Terrence L. Boos; Shengrong Li |editor=Casimir C. Akoh, David B. Min. |title=Food lipids: chemistry, nutrition, and biochemistry |edition=2nd ed. |year=2002 |publisher=M. Dekker |location=New York |isbn=0824707494 |pages=103 |chapter=The Chemistry of Waxes and Sterols }}</ref> és általában kemény, sárgásbarna lemezkék formájában fordul elő. Az előállítás során a pálmaleveleket összegyűjtik, majd erős mechanikai behatásokkal fellazítják, és kinyerik a bennük található viaszos anyagot, majd a folyamat végén megtisztítják azt.


==Összetétele==
==Összetétele==

A lap 2012. augusztus 1., 00:18-kori változata

A karnaubaviasz egy természetes viasz, melyet a Brazília északkeleti részén őshonos karnaubapálma (Copernicia prunifera) leveleiből nyernek. A viaszok királynőjének is nevezik,[1] és általában kemény, sárgásbarna lemezkék formájában fordul elő. Az előállítás során a pálmaleveleket összegyűjtik, majd erős mechanikai behatásokkal fellazítják, és kinyerik a bennük található viaszos anyagot, majd a folyamat végén megtisztítják azt.

Összetétele

Legnagyobb részben zsírsavak észterei alkotják (80-85%), de található benne különféle zsíralkoholok (10-15%), savak (3-6%) és szénhidrogének (1-3%). A karnaubaviaszra jellemző, hogy körülbelül 20%-ban tartalmaz észterezett zsírsav-diolokat, hidroxilált zsírsavakat (kb. 6%), és fahéjsavat (kb. 10%).

Felhasználása

  • A karnaubaviasszal kezelt felületek igen fényes csillogást kapnak, ezért autófestékekben, cipőfényesítő készítményekben, fényes, csillogó megjelenésű édességekben, bútorápolókban, felületkezelőkben előszeretettel alkalmazzák, gyakran a méhviasszal együtt.
  • Számos kozmetikumban (úgymint szájfény, rúzs, szemceruza, alapozó, naptej) megtalálható.
  • Gyógyszerek esetén a gyógyszer felületének fényessé, síkossá tételéhez alkalmazzák.
  • Élelmiszerek esetén elsősorban fényesítő anyagként (rágógumik, nyalókák felülete), csomósodást gátló, valamint hordozóanyagként alkalmazzák E903 néven., Számos cukrászipari termékben, édességben, valamint sok pékáruban is megtalálható. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. A karnaubaviaszra érzékeny embereknél a kozmetikumok hatására ekcéma alakulhat ki. Ezen emberek esetén a karnaubaviaszt tartalmazó élelmiszereket tanácsos kerülni.

Fizikai tulajdonságok

  • Oladáspontja 78-85 °C, így ez a legmagasabb olvadáspontú természetes viasz.
  • Relatív sűrűsége 0,97 g/cm3
  • Keménysége rendkívül nagy. Teljesen tiszta állapotban még a betonnál is keményebb anyag.
  • Vízben szinte egyáltalán nem oldódik. Melegítés hatására etil-acetátban, és xilolban oldható, etil-alkoholban nem oldódik.

Források

  1. Parish, Edward J., Terrence L. Boos; Shengrong Li.szerk.: Casimir C. Akoh, David B. Min.: The Chemistry of Waxes and Sterols, Food lipids: chemistry, nutrition, and biochemistry, 2nd ed., New York: M. Dekker, 103. o. (2002). ISBN 0824707494 

További információk