„Jeremy Bentham” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: ky:Бентам, Иеремия |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
[[Fájl:Jeremy Bentham by Henry William Pickersgill detail.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Jeremy Bentham]] |
[[Fájl:Jeremy Bentham by Henry William Pickersgill detail.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Jeremy Bentham]] |
||
'''Jeremy Bentham''' ([[1748]]. [[február 15.]] ([[Julián |
'''Jeremy Bentham''' ([[1748]]. [[február 15.]] ([[Julián naptár]]) vagy [[február 26.]] ([[Gergely-naptár]]) – [[1832]]. [[június 6.]]) angol jogtudós, filozófus |
||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
||
A lap 2012. július 30., 17:47-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Jeremy Bentham (1748. február 15. (Julián naptár) vagy február 26. (Gergely-naptár) – 1832. június 6.) angol jogtudós, filozófus
Életpályája
Nézetei
A hasznosságot és az érdeket az élet és az életvitel alapelvévé tevő etikai irányzat megalapítója (utilitarizmus). Számára valamely jogi politikai intézmény hasznossága attól függ, hogy az a bizonyos intézmény mennyiben mozdítja elő a legtöbb ember lehető legnagyobb fokú boldogságát. Az utilitarizmust gondolatot átfogó erkölcsfilozófiába és ontológiába ágyazta be. Hangsúlyozta hogy a hasznosság-elv a gyakorlati életben ténylegesen alkalmazható, megadható a kalkulus, melynek segítségével bármely két tettről eldönthető, hogy melyik hasznosabb. Szerinte a fájdalmak és örömök összemérhetőek, a különböző fajtájú és és összetettségű fájdalmak és örömök között nincsen minőségi különbség. Elveit jogi művei is tükrözik; mély hatást gyakorolt a liberális ideológiára, a jogra és a jogtudományra.
