„Paul Thümmel” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
ZéroBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: de:Paul Thümmel
20. sor: 20. sor:


[[cs:Paul Thümmel]]
[[cs:Paul Thümmel]]
[[de:Paul Thümmel]]
[[fr:Paul Thümmel]]
[[fr:Paul Thümmel]]

A lap 2012. július 30., 00:04-kori változata

Paul Thümmel (Neuheusen, 1902. január 2.Terezín, 1945. április 20.) német titkosszolgálati tiszt, az Abwehr munkatársa volt, aki 1936-tól együttműködött a csehszlovák katonai hírszerzéssel és így kettős ügynök lett. Fedőnevei: A–54-es ügynök, Breitener, Voral, René, Dr. Holm, Dr. Steiberg, Peter Toman.

Eredetileg péknek és cukrásznak tanult, majd péksegédként dolgozott. 1927-ben belépett a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba (NSDAP) és társaival megalakította lakóhelyén az első NSDAP-alapszervezetet. 1933-ban, az NSDAP hatalomra jutása után a korai náci pártfunkcionáriusok többségéhez hasonlóan állami tisztséget kapott. Thümmel a Wilhelm Canaris vezetése alatt álló német katonai elhárítás, az Abwehr munkatársa lett, annak központjában, Drezdában dolgozott.

1936-ban ajánlotta fel szolgálatait a csehszlovák katonai hírszerzésnek. Tettét kezdetben egyértelműen a pénz motiválta, mellyel a házasság előtt álló Thümmel adósságait akarta rendezni. Levelet írt a csehszlovák Védelmi Minisztériumnak, melyben 15 ezer birodalmi márka fejében egyéves együttműködését ajánlotta fel. Csehszlovák oldalról František Moravec tartotta vele a kapcsolatot. A csehszlovák katonai hírszerzésnél A–54 fedőnéven tartották nyilván. Adatokat szolgáltatott Csehszlovákiának az ottani német katonai hírszerzési tevékenységről és az ott működő német ügynökhálózatról.

Habár kezdetben csak egyéves együttműködését ajánlotta fel, később is együttműködött a csehszlovák katonai hírszerzéssel. Tettét ekkor már inkább ideológiai okok, a náci politikával való egyet nem értése motiválta. Csehszlovákia német megszállása után a Cseh–Morva Protektorátus területére, Prágába vezényelték. Együttműködött a földalatti ellenállási mozgalommal, és tartotta a kapcsolatot a mozgalmat vezető, gyakran három királyok néven emlegetett – Václav Morávek, Josef Mašín és Josef Balaban alkotta – vezetői körével, rajtuk keresztül pedig Londonnal.

1941-re a Gestapónak sikerült megfejtenie a csehszlovák ellenállási mozgalom Londonnak küldött rejtjelzett üzeneteit és lokalizálták a rádióadás helyszínét is. A megfejtett üzenetek alapján a Gestapo számára világossá vált, hogy a német katonai titkosszolgálat munkatársától származik az információk egy része. A nyomozás irányítását maga Reinhard Heydrich birodalmi kormányzó irányította. A nyomozás során sikerült beazonosítani Thümmelt, akit 1941. október 13-án le is tartóztatott a Gestapo. Thümmel elismert, hogy együttműködött a csehszlovák hírszerzéssel, illetve ellenállással, de azzal védekezett, hogy mindezt kettős ügynökként tette, az Abwehrtől kapott feladata a csehszlovák ellenállás felszámolása volt.

Hat hónapnyi fogvatartás után szabadon engedték, és azzal bízták meg, hogy vegye fel a kapcsolatot Moravekkel. Thümmel ekkor már a Gestapo szoros ellenőrzése alatt volt. Ennek ellenére mégis többször sikerült titokban találkoznia Moravekkel, aki Thümmel kimenekítését javasolta. A Gestapo pedig arra utasította Thümmelt, hogy csalja csapdába Moraveket. Miután Thümmel ezt nem tette meg, 1942 márciusának végén letartóztatták. Wilhelm Canaris megpróbálta megmenteni, azzal érvelve, hogy Thümmel valójában kettős ügynök volt és elsősorbnan az Abwehrnek dolgozott. Feltételezések szerint Thümmel lehetett Canaris egyik kapcsolata a brit hírszerzés felé.

Második letartóztatása után theresienstadti erődben, a különleges hadifoglyoknak fenntartott börtönben tartották fogva. A nyilvántartásban Peter Toman holland hadifogolyként szerepelt. A Gestapo valószínűleg azért álcázta a fogvatartottat, mert tartott attól, hogy az Abwehr nyomára akad és megpróbálja kimenteni. 1945. április 20-án – néhány nappal Canaris tengernagy halálát követően – Thümmelt is kivégezték.

Források

  • Kurt Rieder: Kémek és hírszerzők a III. Birodalomban, Vagabond Kiadó, Kecskemét, 2003, ISBN 963-9409-24-3, pp. 6–22.