„Golgota” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Apró módosítás |
a Bot: következő eltávolítása: zh,pl,fr,he,ko,es,it,de,ja,el,sc,ar,nl,sv,eo,ru,sr,no,mk,ca,fi,uk,sl,nn,cs,bg,ka,lt,tl,da (strongly connected to hu:Kálvária) |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
[[en:Golgotha]] |
[[en:Golgotha]] |
||
[[ar:جلجثة]] |
|||
[[bg:Голгота]] |
|||
[[ca:Gòlgota]] |
|||
[[cs:Golgota]] |
|||
[[da:Golgata]] |
|||
[[de:Golgota]] |
|||
[[el:Γολγοθάς]] |
|||
[[es:Calvario]] |
|||
[[eo:Golgoto]] |
|||
[[fr:Golgotha (Calvaire)]] |
|||
[[ko:골고다]] |
|||
[[it:Calvario]] |
|||
[[he:גבעת הגולגולתא]] |
|||
[[ka:გოლგოთა]] |
|||
[[lt:Kalvarijos kalnas]] |
|||
[[mk:Голгота]] |
|||
[[nl:Golgotha]] |
|||
[[ja:ゴルゴタの丘]] |
|||
[[no:Golgata]] |
|||
[[nn:Golgata]] |
|||
[[pl:Golgota]] |
|||
[[pt:Calvário (Gólgota)]] |
[[pt:Calvário (Gólgota)]] |
||
[[ru:Голгофа]] |
|||
[[sc:Calvariu]] |
|||
[[sl:Golgota]] |
|||
[[sr:Голгота]] |
|||
[[fi:Golgata]] |
|||
[[sv:Golgata]] |
|||
[[tl:Golgota]] |
|||
[[uk:Голгофа]] |
|||
[[zh:各各他]] |
|||
A lap 2012. július 29., 16:51-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A golgota héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a kálvária szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy Jeruzsálemtől északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint itt feszítették keresztre Jézust, és itt is temették el.
Elhelyezkedése
A hely azonosítása kérdéses, de a legvalószínűbb az, hogy a nyugati és az északi városfal találkozásánál lévő „derékszögnél” lehetett. János adata is fontos, miszerint a kivégzőhely nem volt messze a várostól, mivel a Jézus keresztjén lévő feliratot sokan olvasták a zsidók közül (Jn. 19, 19-20). Lehetséges, hogy a Jaffát Aszkalonnal összekötő kereskedelmi út mellett feküdt.
Utóélete
Hadrianus császár i. sz. 135-ben Iuppiter tiszteletére építtetett bazilikát ezen a helyen, majd az i. sz. IV. század táján Szent Ilona építtette fel a mai Szentsír-bazilikát azon a helyen. Ma Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében található meg.
|
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |