Gaudeamus igitur

"De brevitate vitae" vagy ahogyan a többség ismeri "Gaudeamus igitur" egy népszerű ballagási ének, amit a régi iskolát maguk mögött hagyva énekelnek az akkor már öregdiákok a ballagáson. Annak ellenére, hogy bús hangvitelűnek tűnik, hiszen az ismerettségek felbomlanak, inkább az együtt töltött évek mókáiról és tréfiáról szól. A ma ismert dal az 1700-as évek elejéről származik, ami egy latin nyelvű kézirat alapján íródott 1287-ben. A ballagókat szinte felszólítja, hogy ne szomorkodjanak az elváláson, hanem élvezzék az életet és legyenek nyitottak az újra. Sok iskolának, kollégiumnak, egyetemnek ez a hivatalos indulója, dala.

Tartalma

A szöveg rávilágít a zord tényekre, hogy egyre öregszünk és egy nap mind meghalunk. A szöveg humorosan, irónikusan utalgat a szex-re és a halálra, így rengeteg verzió íródott, hogy az olyan eseményeken ahova nem illik, ne ilyen szöveggel jelenjen meg. Sok esetben nem is tudják a dal eredeti címét, hanem az első pár szót mondják. A századok során számtalan, egymástól alig eltérő változat jött létre.

Dalszöveg

A dal szövegének eredeti latin változata, a Heidelbergben énekelt rövid változata, a magyar fordítás és egy hazánkban elterjedt énekelt változat megtalálható a

Wikiforrásban.

Az antiburschius (diák-ellenes) nem eredeti latin szó, hanem a német bursche-szóból származik, melynek jelentése fiatalember, diák.

Előadott változatok

Az egyik legkiválóbb előadott változatot a XX. sz. közepén vették föl, az olasz Mario Lanza hangjával.

A dal egyik része megjelenik a The West Wing televízió-sorozat, Debate Camp című részében.

Szintén megjelenik Howard Hawks Ball of Fire című filmjében is.

Az 1951-ben megjelent People Will Take című filmnek musical-es hangulatot ad, Cary Grant főszereplésével, aki nagyot alakított a filmben. A film a német Frauenarzt Dr. Praetorius című film feldolgozása amelyben a színész/rendező Curt Goetz játszik.

Egy meglehetősen modernizált változata van a dalnak a Lord Love a Duck című filmben.

Az International University Sports Federation (FISU) mint himnuszt fogadta el, hogy ez szólhasson az események megnyitójakor illetve a díjkiosztó ceremónián.

Tom Lehrer 1959-es, Bright College Days című számában is megjelenik amely az An Evening Wasted With Tom Lehrer nevezetű lemezén hallgatható. Egyik sora: "Turn on the spigot, pour the beer and swig it, and gaudeamus igit-ur".

Az Indiana Jones and the Fate of Atlantis nevű számítógépes játékban is elhangzik. A nagy náci gyilkos, Arnold énekli a dal első sorát, mielőtt egy szikla megölte, amelyet Indiana Jones görgetett rá.

Forrás

A szócikk egy része az angol nyelvű wikipédia hasonló nevű szócikkén alapul.

Külső hivatkozások

A dalszöveg angol, német, latin, eszperantó, és finn nyelven

a dalszöveg magyarul