„Felsőjattó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kategória:Szlovákia települései kategória eltávolítva; Kategória:Szlovákia megszűnt települései kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Taz (vitalap | szerkesztései) infobox + elovilaga |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Szlovák település infobox |
|||
|név = Felsőjattó |
|||
|helyi név = Horný Jatov |
|||
|kép = Horny Jatov kostol.JPG |
|||
|képaláírás = Felsőjattó temploma |
|||
|címer = |
|||
|zászló = |
|||
|kerület = Nyitrai |
|||
|járás = Vágsellyei |
|||
|kistérség = |
|||
|rang = községrész |
|||
|alapítás éve = 1245 |
|||
|polgármester = |
|||
|irányítószám = |
|||
|körzethívószám = |
|||
|népsűrűség = |
|||
|tengerszint feletti magasság = |
|||
|terület = |
|||
|szélességi fok = |
|||
|szélességi ívperc = |
|||
|szélességi ívmásodperc = |
|||
|hosszúsági fok = |
|||
|hosszúsági ívperc = |
|||
|hosszúsági ívmásodperc = |
|||
|térkép_n = |
|||
|térkép_e = |
|||
|weboldal = |
|||
}} |
|||
{{egyért2|Felsőjattóról|Jattó}} |
|||
'''Felsőjattó''' ({{ny-sk|Horný Jatov}}) [[Tornóc]] község része [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Nyitrai kerület]]ben, a [[Vágsellyei járás]]ban. |
'''Felsőjattó''' ({{ny-sk|Horný Jatov}}) [[Tornóc]] község része [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Nyitrai kerület]]ben, a [[Vágsellyei járás]]ban. |
||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
Tornóc központjától 2 km-e keletre fekszik. |
Tornóc központjától 2 km-e keletre fekszik. |
||
==Élővilága== |
|||
A felsőjattói JRD területén legalább tíz évre visszamenőleg fészkel a [[fehér gólya]]. 2012-ből egyelőre nincs pontos adat a fiókák számát illetően.<ref>[http://bociany.sk/nestcards/show/1380 bociany.sk 1380]</ref> |
|||
== Története == |
== Története == |
||
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai [[bronzkor]]ban éltek emberek. [[1875]]-ben a nyitrai kultúra három csontvázas sírját tárták fel határában az i. e. 1800 és 1500 közötti időből. A település melletti Remízka dűlőben az i. e. |
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai [[bronzkor]]ban éltek emberek. [[1875]]-ben a [[nyitrai kultúra]] három csontvázas sírját tárták fel határában az i. e. 1800 és 1500 közötti időből. A település melletti Remízka dűlőben az i. e. 700–450 közötti időszakból származó [[hallstatt kor]]i település [[hamvasztásos sír]]jai kerültek elő. A [[Vág]] bal parti teraszán [[1942]]-ben a Tornóc és [[Tardoskedd]] közötti út építésekor [[ókor]]i [[kelta]] temetőre találtak, s 1951 és 1954 között 40 gazdag mellékletekkel ellátott kelta sírt tártak fel. A felsőjattói majortól délkeletre a 9. [[század]]tól a [[11. század]]ig használt temetőt tártak fel.{{forr}} |
||
A mai települést [[1245]]-ben említik a [[Hont-Pázmány nemzetség]] birtokaként. [[1642]] és [[1945]] között az Eszterházy család birtoka, a [[19. század]] végén részben a Foudl-Springer családé volt. A [[19. század]] első felében csatolták Tornóchoz. |
A mai települést [[1245]]-ben említik a [[Hont-Pázmány nemzetség]] birtokaként.{{forr}} [[1642]] és [[1945]] között az [[Eszterházy család]] birtoka, a [[19. század]] végén részben a Foudl-Springer családé volt. A [[19. század]] első felében csatolták Tornóchoz. |
||
Fényes Elek szerint ''"Játó (Felső), puszta, Nyitra vmegyében, Alsó-Játó filial., 203 kath. lak. Szinte igen szép és termékeny [[Puszta (település)|puszta]], saját postahivatallal és váltással Szered és Érsekujvár közt."'' <ref>{{Fényes}}</ref> |
Fényes Elek szerint ''"Játó (Felső), puszta, Nyitra vmegyében, Alsó-Játó filial., 203 kath. lak. Szinte igen szép és termékeny [[Puszta (település)|puszta]], saját postahivatallal és váltással [[Szered]] és [[Érsekujvár]] közt."'' <ref>{{Fényes}}</ref> |
||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
[[Fájl:Horny Jatov vodna veza.JPG|bélyegkép|balra|Víztorony]] |
|||
* [[Szent László]] király tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. században épült [[klasszicista stílus]]ban. |
* [[Szent László]] király tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. században épült [[klasszicista stílus]]ban. |
||
* A felsőjattói kastély a [[17. század]]ban épült [[reneszánsz stílus]]ban, a 19. században átépítették. |
* A felsőjattói kastély a [[17. század]]ban épült [[reneszánsz stílus]]ban, a 19. században átépítették. |
A lap 2012. július 18., 23:52-kori változata
Felsőjattó (Horný Jatov) | |
Felsőjattó temploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nyitrai |
Járás | Vágsellyei |
Rang | községrész |
Első írásos említés | 1245 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Felsőjattó (szlovákul: Horný Jatov) Tornóc község része Szlovákiában a Nyitrai kerületben, a Vágsellyei járásban.
Fekvése
Tornóc központjától 2 km-e keletre fekszik.
Élővilága
A felsőjattói JRD területén legalább tíz évre visszamenőleg fészkel a fehér gólya. 2012-ből egyelőre nincs pontos adat a fiókák számát illetően.[1]
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai bronzkorban éltek emberek. 1875-ben a nyitrai kultúra három csontvázas sírját tárták fel határában az i. e. 1800 és 1500 közötti időből. A település melletti Remízka dűlőben az i. e. 700–450 közötti időszakból származó hallstatt kori település hamvasztásos sírjai kerültek elő. A Vág bal parti teraszán 1942-ben a Tornóc és Tardoskedd közötti út építésekor ókori kelta temetőre találtak, s 1951 és 1954 között 40 gazdag mellékletekkel ellátott kelta sírt tártak fel. A felsőjattói majortól délkeletre a 9. századtól a 11. századig használt temetőt tártak fel.[forrás?]
A mai települést 1245-ben említik a Hont-Pázmány nemzetség birtokaként.[forrás?] 1642 és 1945 között az Eszterházy család birtoka, a 19. század végén részben a Foudl-Springer családé volt. A 19. század első felében csatolták Tornóchoz.
Fényes Elek szerint "Játó (Felső), puszta, Nyitra vmegyében, Alsó-Játó filial., 203 kath. lak. Szinte igen szép és termékeny puszta, saját postahivatallal és váltással Szered és Érsekujvár közt." [2]
Nevezetességei
- Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. században épült klasszicista stílusban.
- A felsőjattói kastély a 17. században épült reneszánsz stílusban, a 19. században átépítették.