„Felsőjattó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kategória:Szlovákia települései kategória eltávolítva; Kategória:Szlovákia megszűnt települései kategória hozzáadva (a HotCattel)
infobox + elovilaga
1. sor: 1. sor:
{{Szlovák település infobox
|név = Felsőjattó
|helyi név = Horný Jatov
|kép = Horny Jatov kostol.JPG
|képaláírás = Felsőjattó temploma
|címer =
|zászló =
|kerület = Nyitrai
|járás = Vágsellyei
|kistérség =
|rang = községrész
|alapítás éve = 1245
|polgármester =
|irányítószám =
|körzethívószám =
|népsűrűség =
|tengerszint feletti magasság =
|terület =
|szélességi fok =
|szélességi ívperc =
|szélességi ívmásodperc =
|hosszúsági fok =
|hosszúsági ívperc =
|hosszúsági ívmásodperc =
|térkép_n =
|térkép_e =
|weboldal =
}}
{{egyért2|Felsőjattóról|Jattó}}
'''Felsőjattó''' ({{ny-sk|Horný Jatov}}) [[Tornóc]] község része [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Nyitrai kerület]]ben, a [[Vágsellyei járás]]ban.
'''Felsőjattó''' ({{ny-sk|Horný Jatov}}) [[Tornóc]] község része [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Nyitrai kerület]]ben, a [[Vágsellyei járás]]ban.


== Fekvése ==
== Fekvése ==
Tornóc központjától 2 km-e keletre fekszik.
Tornóc központjától 2 km-e keletre fekszik.

==Élővilága==
A felsőjattói JRD területén legalább tíz évre visszamenőleg fészkel a [[fehér gólya]]. 2012-ből egyelőre nincs pontos adat a fiókák számát illetően.<ref>[http://bociany.sk/nestcards/show/1380 bociany.sk 1380]</ref>


== Története ==
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai [[bronzkor]]ban éltek emberek. [[1875]]-ben a nyitrai kultúra három csontvázas sírját tárták fel határában az i. e. 1800 és 1500 közötti időből. A település melletti Remízka dűlőben az i. e. 700 – 450 közötti időszakból származó [[hallstatt kor]]i település hamvasztásos sírjai kerültek elő. A Vág bal parti teraszán [[1942]]-ben a Tornóc és [[Tardoskedd]] közötti út építésekor [[ókor]]i [[kelta]] temetőre találtak, s 1951 és 1954 között 40 gazdag mellékletekkel ellátott kelta sírt tártak fel . A felsőjattói majortól délkeletre a 9. [[század]]tól a [[11. század]]ig használt temetőt tártak fel.
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai [[bronzkor]]ban éltek emberek. [[1875]]-ben a [[nyitrai kultúra]] három csontvázas sírját tárták fel határában az i. e. 1800 és 1500 közötti időből. A település melletti Remízka dűlőben az i. e. 700–450 közötti időszakból származó [[hallstatt kor]]i település [[hamvasztásos sír]]jai kerültek elő. A [[Vág]] bal parti teraszán [[1942]]-ben a Tornóc és [[Tardoskedd]] közötti út építésekor [[ókor]]i [[kelta]] temetőre találtak, s 1951 és 1954 között 40 gazdag mellékletekkel ellátott kelta sírt tártak fel. A felsőjattói majortól délkeletre a 9. [[század]]tól a [[11. század]]ig használt temetőt tártak fel.{{forr}}


A mai települést [[1245]]-ben említik a [[Hont-Pázmány nemzetség]] birtokaként. [[1642]] és [[1945]] között az Eszterházy család birtoka, a [[19. század]] végén részben a Foudl-Springer családé volt. A [[19. század]] első felében csatolták Tornóchoz.
A mai települést [[1245]]-ben említik a [[Hont-Pázmány nemzetség]] birtokaként.{{forr}} [[1642]] és [[1945]] között az [[Eszterházy család]] birtoka, a [[19. század]] végén részben a Foudl-Springer családé volt. A [[19. század]] első felében csatolták Tornóchoz.


Fényes Elek szerint ''"Játó (Felső), puszta, Nyitra vmegyében, Alsó-Játó filial., 203 kath. lak. Szinte igen szép és termékeny [[Puszta (település)|puszta]], saját postahivatallal és váltással Szered és Érsekujvár közt."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
Fényes Elek szerint ''"Játó (Felső), puszta, Nyitra vmegyében, Alsó-Játó filial., 203 kath. lak. Szinte igen szép és termékeny [[Puszta (település)|puszta]], saját postahivatallal és váltással [[Szered]] és [[Érsekujvár]] közt."'' <ref>{{Fényes}}</ref>


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
[[Fájl:Horny Jatov vodna veza.JPG|bélyegkép|balra|Víztorony]]
* [[Szent László]] király tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. században épült [[klasszicista stílus]]ban.
* [[Szent László]] király tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. században épült [[klasszicista stílus]]ban.
* A felsőjattói kastély a [[17. század]]ban épült [[reneszánsz stílus]]ban, a 19. században átépítették.
* A felsőjattói kastély a [[17. század]]ban épült [[reneszánsz stílus]]ban, a 19. században átépítették.

A lap 2012. július 18., 23:52-kori változata

Felsőjattó (Horný Jatov)
Felsőjattó temploma
Felsőjattó temploma
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásVágsellyei
Rangközségrész
Első írásos említés1245
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőjattó (szlovákul: Horný Jatov) Tornóc község része Szlovákiában a Nyitrai kerületben, a Vágsellyei járásban.

Fekvése

Tornóc központjától 2 km-e keletre fekszik.

Élővilága

A felsőjattói JRD területén legalább tíz évre visszamenőleg fészkel a fehér gólya. 2012-ből egyelőre nincs pontos adat a fiókák számát illetően.[1]

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai bronzkorban éltek emberek. 1875-ben a nyitrai kultúra három csontvázas sírját tárták fel határában az i. e. 1800 és 1500 közötti időből. A település melletti Remízka dűlőben az i. e. 700–450 közötti időszakból származó hallstatt kori település hamvasztásos sírjai kerültek elő. A Vág bal parti teraszán 1942-ben a Tornóc és Tardoskedd közötti út építésekor ókori kelta temetőre találtak, s 1951 és 1954 között 40 gazdag mellékletekkel ellátott kelta sírt tártak fel. A felsőjattói majortól délkeletre a 9. századtól a 11. századig használt temetőt tártak fel.[forrás?]

A mai települést 1245-ben említik a Hont-Pázmány nemzetség birtokaként.[forrás?] 1642 és 1945 között az Eszterházy család birtoka, a 19. század végén részben a Foudl-Springer családé volt. A 19. század első felében csatolták Tornóchoz.

Fényes Elek szerint "Játó (Felső), puszta, Nyitra vmegyében, Alsó-Játó filial., 203 kath. lak. Szinte igen szép és termékeny puszta, saját postahivatallal és váltással Szered és Érsekujvár közt." [2]

Nevezetességei

Víztorony

Külső hivatkozások

Jegyzetek