„Ütőhangszerek” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: fa:سازهای کوبهای |
a r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: fa:ساز کوبهای |
||
35. sor: | 35. sor: | ||
[[et:Löökpillid]] |
[[et:Löökpillid]] |
||
[[eu:Perkusio instrumentu]] |
[[eu:Perkusio instrumentu]] |
||
[[fa: |
[[fa:ساز کوبهای]] |
||
[[fi:Lyömäsoitin]] |
[[fi:Lyömäsoitin]] |
||
[[fr:Instrument de percussion]] |
[[fr:Instrument de percussion]] |
A lap 2012. július 18., 03:48-kori változata
Ütőhangszernek – megszólaltatási módjánál fogva – azokat a hangszereket nevezik, amelyeket kézzel, lábbal, vagy külön e célra készült szerszámmal, verővel, esetleg billentyűs, mechanikus szerkezettel megütve szólaltatnak meg. Ide tartoznak azok a hangszerek is, melyeknél a hangot olyan mozgás – rázás, kaparás, forgatás – által hozzák létre, mely közvetve eredményezi a hangszer részeinek összeütődését.
Megkülönböztetünk hangolt és hangolatlan ütőhangszereket, az előbbiek hangjának megfeleltethető valamilyen zenei hang (pl. harang, üstdob, xilofon), az utóbbiakénak nem (pl. cintányér, triangulum, maracas).
Az ütőhangszerek a hangkeltés akusztikai természete alapján lehetnek
- idiofon hangszerek (például triangulum, xilofon),
- dobok, tehát membranofon hangszerek (például pergődob, üstdob),
- megütéssel megszólaltatott húros hangszerek (például berimbau, cimbalom),
- ütéssel megszólaltatott aerofon hangszernek (is) tekinthető pl. a ceglédi kanna.
Forrás
Brockhaus Riemann zenei lexikon III. (O–Z). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1985. ISBN 9633305723