„Magasság” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Harp (vitalap | szerkesztései) →Geometria: Azt hiszem így precíz |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''magasság''' ([[latin_nyelv|latinul]] ''altitudo'') a hétköznapi életben a [[távolság]] mértéke valamely álló alakzatnak az aljától a tetejéig. Csak függőleges értelemben szokás használni, egyéb esetben [[hosszúság]]nak, [[szélesség]]nek, mélységnek (stb.) nevezik. Mértékegységéül a hosszúság [[mértékegység]]e használatos; mely az [[SI mértékegységrendszer]]-ben a [[méter]]. |
A '''magasság''' ([[latin_nyelv|latinul]] ''altitudo'') a hétköznapi életben a [[távolság]] mértéke valamely álló alakzatnak az aljától a tetejéig. Csak függőleges értelemben szokás használni, egyéb esetben [[hosszúság]]nak, [[szélesség]]nek, mélységnek (stb.) nevezik. Mértékegységéül a hosszúság [[mértékegység]]e használatos; mely az [[SI mértékegységrendszer]]-ben a [[méter]]. |
||
== Geometria == |
== Geometria == |
||
A [[geometria|geometriában]] egyes síkidomok és testek esetén jól definiált dolgot nevezünk magasságnak: a [[háromszög]]nél a csúcsból a szemközti oldalhoz húzott merőleges szakasz hosszát, [[trapéz]]nál a [[párhuzamos]] oldalak [[távolság]]át, [[gúla|gúlánál]] és a [[kúp]]nál a csúcsból az alaplapra bocsátott merőleges szakasz hosszát. [[Hasáb]]nál és [[henger]]nél az alaplapok távolságát. |
A [[geometria|geometriában]] egyes síkidomok és testek esetén jól definiált dolgot nevezünk magasságnak: a [[háromszög]]nél a csúcsból a szemközti oldalhoz húzott merőleges szakasz hosszát, [[trapéz]]nál a [[párhuzamos]] oldalak [[távolság]]át, [[gúla|gúlánál]] és a [[kúp]]nál a csúcsból az alaplapra bocsátott merőleges szakasz hosszát. [[Hasáb]]nál és [[henger]]nél az alaplapok távolságát. |
||
== Biológia == |
|||
A [[Biológia|biológiában]] gyakran használjuk [[élőlény]]ek csoportjainak jellemzésére, sőt más szempontokkal kiegészítve esetleg alfajok vagy fajták (pl. kutyafajták) meghatározására. |
|||
A növények (ti. ''növ''ekvő ''lény''ek) magassága nem feltétlenül állandó életük teljes szakaszában, hanem az életkörülményektől függően változhat. Az állatok viszont ivaréréskor elérnek egy olyan állandótestnagyságot és magasságot, amit a későbbiekben már nem haladnak meg. |
|||
Antropometriai tény, hogy az emberi faj átlagmagassága évről évre megfigyelhető mértékben nő. Adott évben született korcsoport egyedeinek magasságát mérve, az átlag nagyobb, mint az előző évben születetteké. Ez a jelenség az [[akceleráció]] (gyorsulás). Különösen szembetűnő egyes ázsiai népcsoportoknál. Több kutató ezt az életmódváltozásokkal és a táplálkozás bőségesebbé válásával magyarázza. |
|||
== [[Földrajz]] == |
== [[Földrajz]] == |
||
A lap 2005. június 4., 09:51-kori változata
A magasság (latinul altitudo) a hétköznapi életben a távolság mértéke valamely álló alakzatnak az aljától a tetejéig. Csak függőleges értelemben szokás használni, egyéb esetben hosszúságnak, szélességnek, mélységnek (stb.) nevezik. Mértékegységéül a hosszúság mértékegysége használatos; mely az SI mértékegységrendszer-ben a méter.
Geometria
A geometriában egyes síkidomok és testek esetén jól definiált dolgot nevezünk magasságnak: a háromszögnél a csúcsból a szemközti oldalhoz húzott merőleges szakasz hosszát, trapéznál a párhuzamos oldalak távolságát, gúlánál és a kúpnál a csúcsból az alaplapra bocsátott merőleges szakasz hosszát. Hasábnál és hengernél az alaplapok távolságát.
Biológia
A biológiában gyakran használjuk élőlények csoportjainak jellemzésére, sőt más szempontokkal kiegészítve esetleg alfajok vagy fajták (pl. kutyafajták) meghatározására.
A növények (ti. növekvő lények) magassága nem feltétlenül állandó életük teljes szakaszában, hanem az életkörülményektől függően változhat. Az állatok viszont ivaréréskor elérnek egy olyan állandótestnagyságot és magasságot, amit a későbbiekben már nem haladnak meg.
Antropometriai tény, hogy az emberi faj átlagmagassága évről évre megfigyelhető mértékben nő. Adott évben született korcsoport egyedeinek magasságát mérve, az átlag nagyobb, mint az előző évben születetteké. Ez a jelenség az akceleráció (gyorsulás). Különösen szembetűnő egyes ázsiai népcsoportoknál. Több kutató ezt az életmódváltozásokkal és a táplálkozás bőségesebbé válásával magyarázza.
Földrajz
Az abszolút magasság valamely pont (többnyire a földfelszínen; például egy hegycsúcs) távolsága egy bizonyos referencia felülettől, ami legtöbbször a tengerszint feletti magasság. A relatív magasság egy domborzati alakzat kiemelkedése a földfelszínből.
Csillagászat
Egy égitestnek vagy általában az éggömb valamely pontjának magassága ( latinul elevatio) a megfigyelt pont felé mutató egyenes és a megfigyelési pont horizontja által bezárt szög, a horizontális koordinátarendszer egyik koordinátája. Mérésére a teodolit szolgál. Mértékegysége a fok. Régebben mérték asztrolábiummal és kvadránssal.