„Dobrudzsa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: oc:Dobrodja |
a r2.7.2+) (Bot: következő hozzáadása: hy:Դոբրուդջա |
||
61. sor: | 61. sor: | ||
[[he:דוברוג'ה]] |
[[he:דוברוג'ה]] |
||
[[hr:Dobrudža]] |
[[hr:Dobrudža]] |
||
[[hy:Դոբրուդջա]] |
|||
[[id:Dobrogea]] |
[[id:Dobrogea]] |
||
[[it:Dobrugia]] |
[[it:Dobrugia]] |
A lap 2012. július 7., 00:35-kori változata
Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа [Dobrudzsa]) történelmi régió a Balkánon. Ma nagyobbrészt Romániához, kisebb részben Bulgáriához, egy aprócska része pedig Ukrajnához tartozik.
Földrajz
Nyugaton a Duna, keleten a Fekete-tenger határolja.
A romániai rész két megyéből áll:
Legnagyobb városa Konstanca kikötőváros (2002-ben 310 471 lakosa volt). Más fontosabb városok: Tulcsa (Tulcea), Mangalia, Medgidia, Cernavodă, Năvodari, Szulina (Sulina).
A bulgáriai rész az ún. Kvadriláter avagy Dél-Dobrudzsa (Cadrilater = „négyszögű”), ami termékeny, sztyeppeszerű síkság.
Itt található Balcsik, Dobrics és Szilisztra városa.
Története
Az ókorban Dobrudzsa neve Scythia Minor (Kis-Szkítia) volt.
Az 1913–1918 és 1919–1940 között teljes egészében Romániához tartozott.
Wass Albert műveiben gyakorta emlegetett hely, ahová a székely népet hurcolták el a második világháború után kényszermunkára. Az 1956-os budapesti magyar forradalom után az elhurcolt székelység egyik legnagyobb munka- és átnevelőtáborai itt működtek. Erről szóló hiteles dokumentumok igen ritkák.