„Barabási–Albert-modell” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Fokszámeloszlás: heéyesírás - mínusz
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2+) (Bot: következő hozzáadása: ru:Модель Барабаси — Альберта
38. sor: 38. sor:
[[en:Barabási–Albert model]]
[[en:Barabási–Albert model]]
[[es:Modelo Barabási–Albert]]
[[es:Modelo Barabási–Albert]]
[[ru:Модель Барабаси — Альберта]]

A lap 2012. július 5., 14:52-kori változata

A Barabási–Albert-modell a komplex hálózatok (gráfok) fejlődésének egy modellje, mely magyarázattal szolgál azok gyakori skálafüggetlen tulajdonságára, azaz arra, hogy a fokszámeloszlásuk gyakran negatív kitevőjű hatványfüggvény szerint cseng le. A modellt Barabási Albert-László és tanítványa Albert Réka dolgozta ki 1999-ben, miután a webet, a hivatkozásokkal (linkekkel) mint irányítatlan élekkel vizsgálva skálafüggetlennek találták.

A növekedés lépései a Barabási–Albert-modell szerint. Itt csak az első lépés látható, a többi lépést az animált változat mutatja.

A modell

A modellben egy irányítatlan hálózatot hozunk létre.[1]

Kezdetben van egy pontosabban nem definiált m0 (legalább kettő) csomópontú hálózat, amelyben minden csúcshoz legalább egy él vezet.

Minden egyes lépésben egy újabb csúcsot adok hozzá, melyek a régi élekhez m éllel kapcsolódik úgy, hogy a kapcsolódás valószínűsége arányos azok pillanatnyi fokszámával. Ezt – hogy a nagyobb fokszámú nagyobb eséllyel kap új élt – hívják preferenciális kapcsolódásnak.

Kiemelnénk még egyszer a modell két fontos elemét, melyek egyike sem képes egyedül magyarázatot adni a skálafüggetlenségre:

  1. Növekedés: A modell egy folyamatosan növekvő hálózatot hoz létre. szemben például az Erdős Pál és Rényi Alfréd által tanulmányozott véletlen gráfokkal, ahol „rögtön” az elején létezik az összes csúcs.
  2. Preferenciális kapcsolódás: A folyamat során a nagyobb fokszámú csúcsok (amelyhez több él fut) nagyobb valószínűséggel kapnak új éleket. Ez segíti ahhoz a hálózatot, hogy néhány csomópontja rengeteg élet „begyűjthessen” ezzel csomóponttá válva. A legtöbb csúcsnak pedig csupán néhány kapcsolata (kis fokszáma) lesz.

A modellben keletkezett hálózat tulajdonságai

A fokszámeloszlás a Barabási–Albert-modellben hatványfüggvényt követ (negatív kitevővel). A hatványfüggvényt kétszer logaritmikus skálán ábrázolva egyenest kapunk.[1]

Fokszámeloszlás

Sok lépés után, ha a csúcsok száma jóval nagyobb a kezdeti hálózaténál, a fokszámeloszlás fordítottan arányos a fokszám köbével (azaz a mínusz harmadik hatványával arányos), tehát hatványfüggvény eloszlást követ. A pontos formula szerint a hálózatban annak a valószínűsége, hogy a fokszám k

Hivatkozások