„Rigler Gusztáv” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
48. sor: 48. sor:
== Források ==
== Források ==
{{források}}
{{források}}
{{Commonskat|Gusztáv Rigler}}
*''Szegedi egyetemi almanach (1921–1996) II.'' Szeged, [[Dobozy Attila]], 1997. Rigler Gusztáv lásd 296-297. p.
*''Szegedi egyetemi almanach (1921–1996) II.'' Szeged, [[Dobozy Attila]], 1997. Rigler Gusztáv lásd 296-297. p.


A lap 2012. július 1., 20:30-kori változata

Rigler Gusztáv Arcképe a SZTE Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből

Rigler Gusztáv (Dunamocs, 1868. november 4. – Budapest, 1930. augusztus 20.[1]) orvos, higiénikus, tanszékvezető egyetemi tanár.

Közegészségtani tankönyvek és gyakorlati kézikönyvek írásával segítette a járványok leküzdését és a járványos betegségek megelőzését.

Életpályája

Felsőfokú tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 1892-ben avatták orvosdoktorrá. A kolozsvári egyetem Közegészségtani Intézetébe került dolgozni. Az egészségtani vizsgálatok módszerei, különös tekintettel a tisztiorvosi vizsgálatokra témakörből 1897-ben habilitálták egyetemi magántanárrá, nyilvános rendes tanárrá 1899. szeptember 12-én nevezték ki, egyben tanszékvezetői megbizatást kapott. Dékánnak választották 1906/1907, 1914/15-ös tanévekre, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem rektora volt 1917/18-ban. A trianoni békediktátum után ő is Szegeden folytatta tovább a tevékenységét 1921-ben. 1927. augusztus 14-éig vezette a szegedi egyetemen a Közegészségtani Intézetet. Az 1927-/28-as tanévre rektorrá választották, de már nem vállalta el, a budapesti Közegésztani Intézet élére hívták meg tanszékvezető nyilvános rendes tanárnak, s ott működött haláláig.

Munkássága

Kutatási területe fokozatosan kiterjedt a higiéné minden területére. Foglalkozott bakterológiával, szerológiával, járványtannal és fertőtlenítéssel. Vizsgálta a talaj- és vízhigiénét, az alföldi ártézi kutak vizét, a gyógyfürdőket és az ásványvizeket. Nem kerülte el figyelmét az élelmiszer- és élelmezéshigiéné, az iskolahigiéné. Szakterületén külföldön is szerzett tapasztalatokat, 1898-1899-ben Ausztria, Svájc, Olaszország, Anglia, Belgium, Hollandia, Németország voltak tanulmányainak állomáshelyei, 1903-ban Franciaországba, Spanyolországba, Olaszországba, Algírba utazott, 1911-ben újból Németországba, majd Dániába, 1921-ben Hollandiában járt. Sokra becsülte és maga is gyakorolta a higiénés felvilágosító munkát, a tisztiorvosi továbbképzések egyik szervezője volt. Számos tudományos tisztséget és társasági tagságot vállalt annak érdekében, hogy a higiénével kapcsolatos tevékenységét hatékonyabbá tegye.

Főbb munkái

  • Az ivóvíz sterilizálása. Orvosi Hetilap, 1893.
  • Az egészségtani vizsgálatok módszerei. Budapest : Eggenberger, 1894. 372 p.
  • Szobák fertőtlenítése ammonia-gőzökkel. Orvosi Hetilap, 1895.
  • A teljes vér és vérsavó ingadozásai, különbözö ép és kóros viszonyok között. Orvosi Hetilap, 1901.
  • Serodiagnosis az élelmiszer-vizsgálatban. M. Orv. L., 1902.
  • Közegészségtan és a fertőző betegségek. 1-2. köt. Kolozsvár, a szerző kiadása, 1910. 860 p.; 354 p.
  • A koleráról. Erd. Muz. Egyes. Orvos.tud. Szakoszt.[2] 1914.
  • Az 1831-iki (első) cholera betörésének története. Kolozsvár, 1915.
  • Vizsgálatok és eljárások a kanyaró leküzdésére a múltban. Járvanytörténelmi tanulmány. Erd. Muz. Egyes. Orvos.tud. Szakoszt. 1917.
  • Közegészségtan és járványtan rövid tankönyve. Szeged : Városi Ny., 1922. 372 p.[3]
  • A Nagy Magyar Alföld ártézi kútjai és sziksós tavai. Természettudományi Közlöny, 1923.
  • Védekezés a pestis ellen az utolsó 5 éveben. Budapesti Orv. Újs., 1923.
  • Magyarország járványstatisztikája 1878-1920-ig. 1925. (17 kötet)

Irodalom (válogatás)

  • Doigozatok Rigler Gusztáv negyedszázados tanári működésének emlékére. Irták és kiadták tanitványai és tanártársai. (Szerk. Lőte József (illyefalvi), Jancsó Miklós, Poór Ferenc.) Szeged : Új Nemzedék, 1926. 653 p.
  • Gortvay Gy.: Rigler professzor egyetemi tanárságának negyedszázados évfordulójára. Népegészségügy, 1926/15. sz.
  • Szállási Á.: Rigler Gusztáv. Orvosi Hetilap, 1970/50. sz.

Tudományos tisztség (válogatás)

  • Tuberkulózis Elleni Küzdelem Országos Bizottság Orvosi Szakbizottsága r. tag (1926-1930)
  • Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület igazgatósági tag és Közegészségügyi Osztály elnök (1927-1930)
  • Szent István Akadémia r. tag (1928-1930)

Társasági tagság (válogatás)

  • Országos Közegészségügyi Egyesület, vidéki elnök (1921-1930)
  • Dugonics Társaság r. tag (1923-1930)
  • Magyar Gyógyszerész-egyesület tiszteleti tagja (1928-1930)

Források

  1. ↑ Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2011090210005856 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
  2. ↑ Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos-Természettudományi Szakosztály
  3. ↑ 2. kiad. 1924.; 3. kiad. 1930.
Commons:Category:Gusztáv Rigler
A Wikimédia Commons tartalmaz Rigler Gusztáv témájú médiaállományokat.
  • Szegedi egyetemi almanach (1921–1996) II. Szeged, Dobozy Attila, 1997. Rigler Gusztáv lásd 296-297. p.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rigler_Gusztáv&oldid=11951464”