„Cigányok az 1956-os forradalomban” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Andante03 átnevezte a(z) Romák az 1956-os forradalomban lapot a következő névre: Cigányok az 1956-os forradalomban |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
Az [[1956-os forradalom]]ban számos [[ |
Az [[1956-os forradalom]]ban számos [[cigányok|cigány]] harcolt a [[Szovjetunió|szovjet]] megszállók ellen, közülük sokan életüket adták vagy megsebesültek a magyar szabadságért, mások a megtorlás áldozatai lettek. |
||
==Kutatások a témában== |
==Kutatások a témában== |
||
A jelenleg (2008.) is folyó kutatásuk szerint a [[1956-os forradalom|felkelők]] 5-8%-a lehetett [[ |
A jelenleg (2008.) is folyó kutatásuk szerint a [[1956-os forradalom|felkelők]] 5-8%-a lehetett [[cigányok|cigány]] származású, oláhcigányok és [[Magyarcigányok|magyarcigányok]] vegyesen. Ez az arány jelentősen meghaladta az akkori [[budapesti]] cigányság számarányát. A téma kutatását több tényező nehezíti: |
||
*az akkori túlélők egyre kevesebben vannak |
*az akkori túlélők egyre kevesebben vannak |
||
*írásos dokumentumok gyakorlatilag csak a megtorlásról vannak, akik ezt el tudták kerülni, nem szerepelnek levéltárakban, archívumokban |
*írásos dokumentumok gyakorlatilag csak a megtorlásról vannak, akik ezt el tudták kerülni, nem szerepelnek levéltárakban, archívumokban |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
A cigány forradalmárok a szegényebb rétegekből kerültek ki. Főleg a Vágóhíd utcai, az Aszódi utcai, a Mária Valéria-telepen, és a [[Budapest IX. kerülete|ferencvárosi]] [[Dzsumbuj]] környékén laktak és különböző csoportokban harcoltak. |
A cigány forradalmárok a szegényebb rétegekből kerültek ki. Főleg a Vágóhíd utcai, az Aszódi utcai, a Mária Valéria-telepen, és a [[Budapest IX. kerülete|ferencvárosi]] [[Dzsumbuj]] környékén laktak és különböző csoportokban harcoltak. |
||
Egyik résztvevő szerint a megtorláskor kb. 15-20 |
Egyik résztvevő szerint a megtorláskor kb. 15-20 cigány fegyveres felkelőt végeztek ki, a többiek emigráltak. Börtönbe egyedül Bizsu került. (Ez természetesen egy szubjektív információ, melyet az eddigi tudományos vizsgálatok nem mindenben támasztanak alá, hiszen például több börtönítéletről is van tudomásunk.) |
||
A |
A cigányok 1956-os forradalmi részvétele miatt sok cigányzenésznek bevonták a működési engedélyét. Ezzel nem csak családok egzisztenciáját lehetetlenítették el, hanem a [[kávéházi cigányzene]] műfajának felszámolására próbáltak kísérletet tenni. |
||
Néhány név szerint is ismert |
Néhány név szerint is ismert cigány forradalmár<ref>Hegedűs Sándor: Cigány kronológia, Piliscsaba 2000.; illetve Eörsi László történész szóbeli közlése</ref>: |
||
*[[Corvin köz]]: |
*[[Corvin köz]]: |
||
96. sor: | 96. sor: | ||
Az élettárs, a tizenhét éves cigánylány, akit ''Kócos'' vagy ''Kócoska'' néven ismertek a szabadságharcosok, a Corvin-köz egyik parancsnoka lett. Polgári neve [[Szabó Ilona (forradalmár)|Szabó Ilonka]] volt. A Práter utca végén lőtték agyon, [[1956]]. [[október 28.|október 28-án]]. Emléktáblája van a Corvin közben. |
Az élettárs, a tizenhét éves cigánylány, akit ''Kócos'' vagy ''Kócoska'' néven ismertek a szabadságharcosok, a Corvin-köz egyik parancsnoka lett. Polgári neve [[Szabó Ilona (forradalmár)|Szabó Ilonka]] volt. A Práter utca végén lőtték agyon, [[1956]]. [[október 28.|október 28-án]]. Emléktáblája van a Corvin közben. |
||
Bizsu, aki akkor 22 éves volt, [[november 4.|november 4-én]], a szovjetek általános támadásakor sebesült meg, fejlövést, comblövést és tüdőlövést kapott. ''"Sok [[Magyarországi |
Bizsu, aki akkor 22 éves volt, [[november 4.|november 4-én]], a szovjetek általános támadásakor sebesült meg, fejlövést, comblövést és tüdőlövést kapott. ''"Sok [[Magyarországi cigányok|cigány]] harcolt a forradalom alatt. Voltunk a Corvin közben tíz-tizenketten romák. Ám ők mind [[magyar cigányok|muzsikus cigányok]] voltak, nem [[oláhcigányok]]"'' – emlékezett. [[2003]]-ban még élt, [[Mátyásföld]]ön lakott egy 19 négyzetméteres helyiségben, a volt szovjet laktanya területén. |
||
==Források== |
==Források== |
A lap 2012. június 29., 18:11-kori változata
Az 1956-os forradalomban számos cigány harcolt a szovjet megszállók ellen, közülük sokan életüket adták vagy megsebesültek a magyar szabadságért, mások a megtorlás áldozatai lettek.
Kutatások a témában
A jelenleg (2008.) is folyó kutatásuk szerint a felkelők 5-8%-a lehetett cigány származású, oláhcigányok és magyarcigányok vegyesen. Ez az arány jelentősen meghaladta az akkori budapesti cigányság számarányát. A téma kutatását több tényező nehezíti:
- az akkori túlélők egyre kevesebben vannak
- írásos dokumentumok gyakorlatilag csak a megtorlásról vannak, akik ezt el tudták kerülni, nem szerepelnek levéltárakban, archívumokban
- a dokumentumokban a cigány származás nincs feltüntetve, erre csak egyéb információk alapján lehet következtetni (például név, becenév, fénykép, foglalkozás)
A cigány forradalmárok a szegényebb rétegekből kerültek ki. Főleg a Vágóhíd utcai, az Aszódi utcai, a Mária Valéria-telepen, és a ferencvárosi Dzsumbuj környékén laktak és különböző csoportokban harcoltak.
Egyik résztvevő szerint a megtorláskor kb. 15-20 cigány fegyveres felkelőt végeztek ki, a többiek emigráltak. Börtönbe egyedül Bizsu került. (Ez természetesen egy szubjektív információ, melyet az eddigi tudományos vizsgálatok nem mindenben támasztanak alá, hiszen például több börtönítéletről is van tudomásunk.)
A cigányok 1956-os forradalmi részvétele miatt sok cigányzenésznek bevonták a működési engedélyét. Ezzel nem csak családok egzisztenciáját lehetetlenítették el, hanem a kávéházi cigányzene műfajának felszámolására próbáltak kísérletet tenni.
Néhány név szerint is ismert cigány forradalmár[1]:
- Corvin köz:
- Szabó Ilonka "Kócos" - hősi halált halt
- Dilinkó Gábor "Bizsu" - hét év börtönre ítélték
- Tűzoltó utca:
- Fehér Nándor (akkor 15 éves) - két és fél év börtönre ítélték (más források szerint a Berzenczey utcai Göndör-csoportban harcolt)
- Horváth Aladár
- Kuti László
- Práter utca:
- Kisnémeth László "Cigány Laci" - büntetése ismeretlen
- Horváth Károly - büntetése ismeretlen
- Radics József - öt év börtönre ítélték
- Damu János - négy év börtönre ítélték
- Váci út:
- "Narancs" - valószínűleg külföldre menekült
- "Cigány" - valószínűleg külföldre menekült
- "Kóró" - valószínűleg külföldre menekült
- Ferencváros:
- Való Mátyás "Csoki" - hat év börtönre ítélték (más források szerint a Práter utcai csoportban harcolt)
- Szirmai-csoport:
- Fátyol István - börtönre ítélték
- Vajdahunyad utca:
- Kóté Sörös József "Holi" - kivégezték
- Thököly út:
- Csányi Sándor - kivégezték
- Göndör-csoport (Berzenczey utca):
- Falusi János parancsnokhelyettes - emigrált, esetleges büntetése ismeretlen
- Budapest (közelebbről nem ismert helyen):
- Fátyol István - börtönre ítélték (lehet, hogy azonos a fentebbi F. I.-vel?)
- Kolompár János - kivégezték
- Soroksár
- Sztojka László - tizennégy év börtönre ítélték (Sz. László, Vince és Péter testvérek)
- Sztojka Vince - tizennégy év börtönre ítélték
- Sztojka Péter - tíz év börtönre ítélték
- Nyíregyháza:
- Dandos Gyula
- Kiskunmajsa:
- Kolompár Mátyás - kivégezték (egy másik forrásban Kolompár János néven szerepel, nem azonos a budapesti K. J.-vel)
Börtönvers a megtorlás időszakából
A kis cigány balladája[2]
/Vác, 1957., rendőrségi fogda/
A kis cigányt egy éjjel kékre-zöldre
verték a részeg, vad pribékek,
s hogy már alig volt benne élet,
úgy húzták be, s dobták le a földre.
A kis cigányt ápoltuk, borogattuk.
A priccsre mindig úgy esett le
- újabb veréssel fenyegetve --:
abból élt, mit hitünkből néki adtunk.
A kis cigányt sétálni nem engedték.
Reszketve várta visszatértünk,
s hallgatta bízva, mit beszélünk.
És félt, nehogy újra véresre verjék.
A kis cigányt úgy ütötték, hogy köpjön,
rólunk, társakról, hazugságot.
Kéken, lilán hevert a földön,
de nem köpött. S hogy kiutat nem látott:
a kis cigányt mi vágtuk le a rácsról.
trikóját hurkolta nyakára.
Ez lett a hallgatása ára.
A veréstől félt, de nem a haláltól...
Végh Ferenc
Egy személyes történet
Bizsu, az újpesti cigány fiú – polgári nevén Dilinkó Gábor naiv cigány festő, akit II. Erzsébet brit királynő is kitüntetett – négy hónapos terhes barátnőjét keresve keveredett a Corvin közbe. "Valahol bent Pesten csavarogtak, jött a tömeg, harsogták: Aki magyar, velünk tart! Ő velük ment" – emlékszik vissza Bizsu. A saját indíttatásáról ezt mondja: "Annyit tudtam, hogy ruszkik haza! Menjenek haza az idegen katonák, mi ezek ellen harcoltunk. Engem az ideológia abszolút nem érdekelt."
Az élettárs, a tizenhét éves cigánylány, akit Kócos vagy Kócoska néven ismertek a szabadságharcosok, a Corvin-köz egyik parancsnoka lett. Polgári neve Szabó Ilonka volt. A Práter utca végén lőtték agyon, 1956. október 28-án. Emléktáblája van a Corvin közben.
Bizsu, aki akkor 22 éves volt, november 4-én, a szovjetek általános támadásakor sebesült meg, fejlövést, comblövést és tüdőlövést kapott. "Sok cigány harcolt a forradalom alatt. Voltunk a Corvin közben tíz-tizenketten romák. Ám ők mind muzsikus cigányok voltak, nem oláhcigányok" – emlékezett. 2003-ban még élt, Mátyásföldön lakott egy 19 négyzetméteres helyiségben, a volt szovjet laktanya területén.
Források
- 1956 arcai – Bizsu, az újpesti cigány gyerek
- Hegedűs Sándor: Cigány kronológia, Piliscsaba 2000.
- Interjú Eörsi László történésszel
Irodalom
- Kemény István (szerk.): A magyarországi romák (Változó Világ 31., Budapest, 2000)