„Cigányok az 1956-os forradalomban” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Andante03 (vitalap | szerkesztései)
a Andante03 átnevezte a(z) Romák az 1956-os forradalomban lapot a következő névre: Cigányok az 1956-os forradalomban
Andante03 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
Az [[1956-os forradalom]]ban számos [[romák|roma]] harcolt a [[Szovjetunió|szovjet]] megszállók ellen, közülük sokan életüket adták vagy megsebesültek a magyar szabadságért, mások a megtorlás áldozatai lettek.
Az [[1956-os forradalom]]ban számos [[cigányok|cigány]] harcolt a [[Szovjetunió|szovjet]] megszállók ellen, közülük sokan életüket adták vagy megsebesültek a magyar szabadságért, mások a megtorlás áldozatai lettek.


==Kutatások a témában==
==Kutatások a témában==
A jelenleg (2008.) is folyó kutatásuk szerint a [[1956-os forradalom|felkelők]] 5-8%-a lehetett [[Romák|roma]] származású, oláhcigányok és [[Magyarcigányok|magyarcigányok]] vegyesen. Ez az arány nagyjából megfelelhet az akkori [[Budapest]] etnikai arányainak. A téma kutatását több tényező nehezíti:
A jelenleg (2008.) is folyó kutatásuk szerint a [[1956-os forradalom|felkelők]] 5-8%-a lehetett [[cigányok|cigány]] származású, oláhcigányok és [[Magyarcigányok|magyarcigányok]] vegyesen. Ez az arány jelentősen meghaladta az akkori [[budapesti]] cigányság számarányát. A téma kutatását több tényező nehezíti:
*az akkori túlélők egyre kevesebben vannak
*az akkori túlélők egyre kevesebben vannak
*írásos dokumentumok gyakorlatilag csak a megtorlásról vannak, akik ezt el tudták kerülni, nem szerepelnek levéltárakban, archívumokban
*írásos dokumentumok gyakorlatilag csak a megtorlásról vannak, akik ezt el tudták kerülni, nem szerepelnek levéltárakban, archívumokban
9. sor: 9. sor:
A cigány forradalmárok a szegényebb rétegekből kerültek ki. Főleg a Vágóhíd utcai, az Aszódi utcai, a Mária Valéria-telepen, és a [[Budapest IX. kerülete|ferencvárosi]] [[Dzsumbuj]] környékén laktak és különböző csoportokban harcoltak.
A cigány forradalmárok a szegényebb rétegekből kerültek ki. Főleg a Vágóhíd utcai, az Aszódi utcai, a Mária Valéria-telepen, és a [[Budapest IX. kerülete|ferencvárosi]] [[Dzsumbuj]] környékén laktak és különböző csoportokban harcoltak.


Egyik résztvevő szerint a megtorláskor kb. 15-20 roma fegyveres felkelőt végeztek ki, a többiek emigráltak. Börtönbe egyedül Bizsu került. (Ez természetesen egy szubjektív információ, melyet az eddigi tudományos vizsgálatok nem mindenben támasztanak alá, hiszen például több börtönítéletről is van tudomásunk.)
Egyik résztvevő szerint a megtorláskor kb. 15-20 cigány fegyveres felkelőt végeztek ki, a többiek emigráltak. Börtönbe egyedül Bizsu került. (Ez természetesen egy szubjektív információ, melyet az eddigi tudományos vizsgálatok nem mindenben támasztanak alá, hiszen például több börtönítéletről is van tudomásunk.)


A romák 1956-os forradalmi részvétele miatt sok cigányzenésznek bevonták a működési engedélyét. Ezzel nem csak családok egzisztenciáját lehetetlenítették el, hanem a [[kávéházi cigányzene]] műfajának felszámolására próbáltak kísérletet tenni.
A cigányok 1956-os forradalmi részvétele miatt sok cigányzenésznek bevonták a működési engedélyét. Ezzel nem csak családok egzisztenciáját lehetetlenítették el, hanem a [[kávéházi cigányzene]] műfajának felszámolására próbáltak kísérletet tenni.


Néhány név szerint is ismert roma forradalmár<ref>Hegedűs Sándor: Cigány kronológia, Piliscsaba 2000.; illetve Eörsi László történész szóbeli közlése</ref>:
Néhány név szerint is ismert cigány forradalmár<ref>Hegedűs Sándor: Cigány kronológia, Piliscsaba 2000.; illetve Eörsi László történész szóbeli közlése</ref>:


*[[Corvin köz]]:
*[[Corvin köz]]:
96. sor: 96. sor:
Az élettárs, a tizenhét éves cigánylány, akit ''Kócos'' vagy ''Kócoska'' néven ismertek a szabadságharcosok, a Corvin-köz egyik parancsnoka lett. Polgári neve [[Szabó Ilona (forradalmár)|Szabó Ilonka]] volt. A Práter utca végén lőtték agyon, [[1956]]. [[október 28.|október 28-án]]. Emléktáblája van a Corvin közben.
Az élettárs, a tizenhét éves cigánylány, akit ''Kócos'' vagy ''Kócoska'' néven ismertek a szabadságharcosok, a Corvin-köz egyik parancsnoka lett. Polgári neve [[Szabó Ilona (forradalmár)|Szabó Ilonka]] volt. A Práter utca végén lőtték agyon, [[1956]]. [[október 28.|október 28-án]]. Emléktáblája van a Corvin közben.


Bizsu, aki akkor 22 éves volt, [[november 4.|november 4-én]], a szovjetek általános támadásakor sebesült meg, fejlövést, comblövést és tüdőlövést kapott. ''"Sok [[Magyarországi romák|cigány]] harcolt a forradalom alatt. Voltunk a Corvin közben tíz-tizenketten romák. Ám ők mind [[magyar cigányok|muzsikus cigányok]] voltak, nem [[oláhcigányok]]"'' – emlékezett. [[2003]]-ban még élt, [[Mátyásföld]]ön lakott egy 19 négyzetméteres helyiségben, a volt szovjet laktanya területén.
Bizsu, aki akkor 22 éves volt, [[november 4.|november 4-én]], a szovjetek általános támadásakor sebesült meg, fejlövést, comblövést és tüdőlövést kapott. ''"Sok [[Magyarországi cigányok|cigány]] harcolt a forradalom alatt. Voltunk a Corvin közben tíz-tizenketten romák. Ám ők mind [[magyar cigányok|muzsikus cigányok]] voltak, nem [[oláhcigányok]]"'' – emlékezett. [[2003]]-ban még élt, [[Mátyásföld]]ön lakott egy 19 négyzetméteres helyiségben, a volt szovjet laktanya területén.


==Források==
==Források==

A lap 2012. június 29., 18:11-kori változata

Az 1956-os forradalomban számos cigány harcolt a szovjet megszállók ellen, közülük sokan életüket adták vagy megsebesültek a magyar szabadságért, mások a megtorlás áldozatai lettek.

Kutatások a témában

A jelenleg (2008.) is folyó kutatásuk szerint a felkelők 5-8%-a lehetett cigány származású, oláhcigányok és magyarcigányok vegyesen. Ez az arány jelentősen meghaladta az akkori budapesti cigányság számarányát. A téma kutatását több tényező nehezíti:

  • az akkori túlélők egyre kevesebben vannak
  • írásos dokumentumok gyakorlatilag csak a megtorlásról vannak, akik ezt el tudták kerülni, nem szerepelnek levéltárakban, archívumokban
  • a dokumentumokban a cigány származás nincs feltüntetve, erre csak egyéb információk alapján lehet következtetni (például név, becenév, fénykép, foglalkozás)

A cigány forradalmárok a szegényebb rétegekből kerültek ki. Főleg a Vágóhíd utcai, az Aszódi utcai, a Mária Valéria-telepen, és a ferencvárosi Dzsumbuj környékén laktak és különböző csoportokban harcoltak.

Egyik résztvevő szerint a megtorláskor kb. 15-20 cigány fegyveres felkelőt végeztek ki, a többiek emigráltak. Börtönbe egyedül Bizsu került. (Ez természetesen egy szubjektív információ, melyet az eddigi tudományos vizsgálatok nem mindenben támasztanak alá, hiszen például több börtönítéletről is van tudomásunk.)

A cigányok 1956-os forradalmi részvétele miatt sok cigányzenésznek bevonták a működési engedélyét. Ezzel nem csak családok egzisztenciáját lehetetlenítették el, hanem a kávéházi cigányzene műfajának felszámolására próbáltak kísérletet tenni.

Néhány név szerint is ismert cigány forradalmár[1]:

  • Corvin köz:
    • Szabó Ilonka "Kócos" - hősi halált halt
    • Dilinkó Gábor "Bizsu" - hét év börtönre ítélték
  • Tűzoltó utca:
    • Fehér Nándor (akkor 15 éves) - két és fél év börtönre ítélték (más források szerint a Berzenczey utcai Göndör-csoportban harcolt)
    • Horváth Aladár
    • Kuti László
  • Práter utca:
    • Kisnémeth László "Cigány Laci" - büntetése ismeretlen
    • Horváth Károly - büntetése ismeretlen
    • Radics József - öt év börtönre ítélték
    • Damu János - négy év börtönre ítélték
  • Váci út:
    • "Narancs" - valószínűleg külföldre menekült
    • "Cigány" - valószínűleg külföldre menekült
    • "Kóró" - valószínűleg külföldre menekült
  • Ferencváros:
    • Való Mátyás "Csoki" - hat év börtönre ítélték (más források szerint a Práter utcai csoportban harcolt)
  • Szirmai-csoport:
    • Fátyol István - börtönre ítélték
  • Vajdahunyad utca:
    • Kóté Sörös József "Holi" - kivégezték
  • Thököly út:
    • Csányi Sándor - kivégezték
  • Göndör-csoport (Berzenczey utca):
    • Falusi János parancsnokhelyettes - emigrált, esetleges büntetése ismeretlen
  • Budapest (közelebbről nem ismert helyen):
    • Fátyol István - börtönre ítélték (lehet, hogy azonos a fentebbi F. I.-vel?)
    • Kolompár János - kivégezték
  • Soroksár
    • Sztojka László - tizennégy év börtönre ítélték (Sz. László, Vince és Péter testvérek)
    • Sztojka Vince - tizennégy év börtönre ítélték
    • Sztojka Péter - tíz év börtönre ítélték
  • Nyíregyháza:
    • Dandos Gyula
  • Kiskunmajsa:
    • Kolompár Mátyás - kivégezték (egy másik forrásban Kolompár János néven szerepel, nem azonos a budapesti K. J.-vel)

Börtönvers a megtorlás időszakából

A kis cigány balladája[2]
/Vác, 1957., rendőrségi fogda/


A kis cigányt egy éjjel kékre-zöldre
verték a részeg, vad pribékek,
s hogy már alig volt benne élet,
úgy húzták be, s dobták le a földre.


A kis cigányt ápoltuk, borogattuk.
A priccsre mindig úgy esett le
- újabb veréssel fenyegetve --:
abból élt, mit hitünkből néki adtunk.


A kis cigányt sétálni nem engedték.
Reszketve várta visszatértünk,
s hallgatta bízva, mit beszélünk.
És félt, nehogy újra véresre verjék.


A kis cigányt úgy ütötték, hogy köpjön,
rólunk, társakról, hazugságot.
Kéken, lilán hevert a földön,
de nem köpött. S hogy kiutat nem látott:


a kis cigányt mi vágtuk le a rácsról.
trikóját hurkolta nyakára.
Ez lett a hallgatása ára.
A veréstől félt, de nem a haláltól...


Végh Ferenc

Egy személyes történet

Bizsu, az újpesti cigány fiú – polgári nevén Dilinkó Gábor naiv cigány festő, akit II. Erzsébet brit királynő is kitüntetett – négy hónapos terhes barátnőjét keresve keveredett a Corvin közbe. "Valahol bent Pesten csavarogtak, jött a tömeg, harsogták: Aki magyar, velünk tart! Ő velük ment" – emlékszik vissza Bizsu. A saját indíttatásáról ezt mondja: "Annyit tudtam, hogy ruszkik haza! Menjenek haza az idegen katonák, mi ezek ellen harcoltunk. Engem az ideológia abszolút nem érdekelt."

Az élettárs, a tizenhét éves cigánylány, akit Kócos vagy Kócoska néven ismertek a szabadságharcosok, a Corvin-köz egyik parancsnoka lett. Polgári neve Szabó Ilonka volt. A Práter utca végén lőtték agyon, 1956. október 28-án. Emléktáblája van a Corvin közben.

Bizsu, aki akkor 22 éves volt, november 4-én, a szovjetek általános támadásakor sebesült meg, fejlövést, comblövést és tüdőlövést kapott. "Sok cigány harcolt a forradalom alatt. Voltunk a Corvin közben tíz-tizenketten romák. Ám ők mind muzsikus cigányok voltak, nem oláhcigányok" – emlékezett. 2003-ban még élt, Mátyásföldön lakott egy 19 négyzetméteres helyiségben, a volt szovjet laktanya területén.

Források

  1. Hegedűs Sándor: Cigány kronológia, Piliscsaba 2000.; illetve Eörsi László történész szóbeli közlése
  2. eredetit közli: Csemer Géza: Cigányok főztje, Szeged, Bába Kiadó é. n. 138. old.

Irodalom